2020. április 3., péntek

Egy meghatározó március

Forrás.
Ez a március senkinek nem azt hozta, amit elképzelt, és a programok, tervek, és egyáltalán a mindennapi élet borulásával egy egészen más és új korszak köszöntött be. A magam részéről a hónap közepén két hétre gyakorlatilag "megbénultam", és nem egy rám szabott karantén miatt, hanem csak az események súlyától, és a változásoktól. Lehet, hogy nem sokat lehetett ebből érzékelni a blogon, mert előtte pont megszállt az ihlet és sok posztot tettem közzé előre időzítve is, de aztán minden megállt a világ megállásával együtt, és csak sokkal később jelentkeztem be újra. Az első időszakban, a helyzettel ismerkedve nekem egyáltalán nem volt több időm, és nem igazán ment az olvasás sem, akadozva olvastam csak, és keveset, és szerintem a sok, trendin hangoztatott szlogen ellenére valószínűleg elég sokan voltunk ezzel így. Most épp tudok olvasni, meg egy bizonyos szinten lenyugodtak a kedélyek (persze ki tudja meddig), és valamennyivel valóban több az időm, de ez nem azt jelenti, hogy ezt feltétlenül 100%-ban ki is tudom használni, mert nem vagyok gép, és nem állhat a nap ezeketmármiótamegkénecsinálni teendőlistákból, és azok szétkürtölt, vidám és gondtalan elvégzéséből. 

De térjünk át inkább a konkrét könyves havi zárásra. ;)

Márciusban 6 könyvet fejeztem be, de ezek nagy része elég rövidke volt, a két hosszabb kötet oroszlánrészét pedig még februárban olvastam el. A hónap legjobb olvasmánya kétségtelenül az Aki megszökik és aki marad volt, Ferrante Nápolyi regények sorozatának a harmadik része. Nagyon tetszett a Maigret és a hajnali vendég novelláskötet is, még nem írtam róla, de fogok, és ki tudott kapcsolni Stéphane Garnier Macskabölcsesség című könnyed írása is. Lehetséges, hogy az elkövetkező időszakban is inkább rövidebb, epizodikusabb olvasmányokat veszek majd kézbe, krimiket, illetve novellásköteteket, mert ezekhez nem kell olyan elmélyültség. De majd kiderül, kacérkodom a Nápolyi regények zárókötetével, is, mert nagyon kíváncsi vagyok. :) 

Saját kép.
A várólista csökkentésből 4 könyvet pipáltam ki márciusban, ami lehet, hogy rekord(!), és a tavaszi tervekből is 5 könyvet olvastam már (ezek átfedések persze).

A blogra 12 bejegyzést írtam a hónapban, ebben az évben eddig ez a legtöbb, de hónap elején voltam különösen lelkes, amikor még akadtak programok is, pl. színházban voltam egy Grecsó könyvből adaptált darabon (imádtam!), és egy szuper előadáson is részt vettem A krimi evolúciója és valósága címmel. 
A témázós kis csapat egységesen amellett döntött, hogy ne hagyjunk ki kört, így témázás is jutott a hónapra, méghozzá olyan könyvekről, amiknek nem értjük a sikerét, mert nekünk bizony nem jöttek be.

Ami a beszerzéseket illeti, 3 zsákmányom lett: 

Saját kép.
- Nnedi Okorafor: A halálmegvető
- Karen Cleveland: Tudnom kell 

Az Estvért molyon vettem meg egy régi ismerőstől. Annak idején csak utazó könyvként volt szerencsém olvasni 2013-ban ... amikor még normális árú volt a posta, hogy ilyeneket küldözgessünk... A másik kettő pedig Agavés rendelés, akiket mindenképp támogatni szerettem volna ebben az időszakban. Az 50%-os akciójukat egyébként meghosszabbították április 5-ig! :) Nem csak ezt a két könyvet rendeltem tőlük, hanem még egy párat, de azokat a férjemnek adtam oda / tettem el későbbre, ajándéknak (wehehe :D). Ez a könyvvásárlás nem-bevallásának egy egészen új és üdítő módszere, amit azt hiszem fogok még alkalmazni. :D 
Egyébként persze van elég olvasnivalóm úgy 4-5 évre itthon. ;) 

És most itt van az április, amit mindig a Könyvfesztivál miatt várunk legjobban... Vártam Szvetlana Alekszijevics érkezését, és a programok mellett azt a fesztelen lődörgést is a Millenárison, annyi könyv és könyvszerető ember között. De már hetek óta tudjuk, hogy ez idén elmarad, elhalasztódik, ki tudja. Mindenesetre akármikor lesz is, a következő irl könyves eseményig is olvasni fogok, és írni az élményekről. :)

A többiek márciusi zárása: 




4 megjegyzés:

  1. nekem egy csomó minden van, amit meg kéne csinálni, és még mindig nem csináltam meg.:D
    ez hülyeség egyébként, hogy mindenki HO alatt akarja megváltani a világot. HOban az ember dolgozik.
    ha meg nincs munkája, a kilátástalanságtól elsőre depressziós lesz, és fel sem akar kelni, a pókhálók a sarokban a legkisebb probléma olyankor.
    én is támogattam kiadókat, DV-t meg Gabot (végül megvettem a horrostört :D), agavét majd az e-kkel támogatom meg, ha megjön a fizu.
    tök jó, ha az ember tud még valakinek könyvet venni magán kívül is, én gyerekemet szoktam meglepni, emberem nem olvas sajna. vagy lehet, hogy jobb is így.:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem is! :D Persze, nem lehet megváltani a világot, amikor amúgy is a szokásos dolgodat kell tenni, ÉS mellette még elég bizonytalan minden. Naja, a másik véglet meg, akiknek most kisebb gondjuk is nagyobb a pókhálónál, meg az online jógaóráknál...

      Örülök, hogy vettél könyvet, és remélem a Horrorstör is tetszeni fog, bár kissé pihent, de én szerettem olvasni. :) Találsz róla posztot a blogon.
      Igen, tényleg tök jó másnak is könyvet venni. :)

      Törlés
  2. Húúú A Halálmegvetőre nagyon kíváncsi leszek, ha sorra kerül. Nekem az olyan nem tudom egyértelműen eldönteni róla, hogy tetszene-e, de nagyon piszkálja a fantáziámat. Valószínűleg majd könyvtár lesz első körben, de az ki tudja mikor...
    Nekünk egyébként ez az itthon maradás annyiban adott több időt (mármint én eleve persze itthon voltam a fiatalúrral :D ), hogy pl. a hétvégéink most teljesen szabadok - pedig nekünk elég mozgalmasak általában - , nem megyünk ugye szülőkhöz, rokonokhoz, barátokhoz ( :( ) , ilyen-olyan programokra, viszont a kerti elmaradásainkat így egészen jól be tudjuk hozni (kerítés festés pl. és egyebek :D ). De egyébként ezen kívül, hát jaaaa... én se tudom elképzelni, hogy feltétlen több ideje lenne az embernek, csak mert HO-ban dolgozik. Mi a férjemet ugyanígy este 6kor-fél7kor látjuk hétköznapokon :D - oké, meg most ebédkor is azért :D
    Nekem a Gabonál lesz majd hasonló rendelésem, hogy hát a férjemnek is kell onnan pár könyv :P , ha megérkeztek a havi pénzek a kasszánkba.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazából elsőre engem sem érdekelt annyira, hogy meg is vegyem, de ottmaradt a periférián, hogy majd talán mégis. ;) Most úgy döntöttem, jöjjön!

      Igen, ez igaz, a hétvége, programok híján kezd megnyúlni kicsit, bár az elején az se tűnt olyan sok plusz időnek (idegeskedés, sok apró otthoni teendő stb.). Én is gyomláltam kicsit a kertben már. :D Ja, ne is mondd, annyian kérdezik meg néha épp munkaidőben, hogy hát és mit csinálunk, meg a férjem mit csinál, és hát izé, unalmas válasz, dehát dolgozik!!! :D
      Remélem jó könyveket vadásztál a Gabónál! :)

      Törlés