2021. június 27., vasárnap

Könyves inspirációk és példaképek

Forrás.
El vagyok picit maradva a Témázunk bejegyzésekkel, de utóvédként mindenképp csatlakozom a posztokhoz, így először a májusihoz, ami a Könyves példaképek című téma volt. A példaképeket lazán értelmezve kezeltük, így csokorba lehetett szedni a minket inspiráló szerzőket, bloggereket, vloggereket, vagy más, az irodalommal, könyvekkel kapcsolatos személyeket, influenszereket, de akár könyvszereplőket is. :) 

Kicsit rövidítve fogom előadni a mondandómat, és felsorolásszerűen mutatom be a könyves világból azokat, akik példaképként állnak előttem, vagy "csak" motiválónak, inspirálónak tartom őket, változtattak a gondolkodásomon, és vittek valamerre; hatásukra olvastam, vagy épp nem olvastam valamit. :) 

Inspiráló szerzők 

Koránt sem meglepő, hogy van átfedés a kedvenc szerzőkkel. :)

- J.K.Rowling - óriási, amit alkotott, és ahonnan, amilyen körülmények közül ki tudott emelkedni. Olvasóvá tett egy egész generációt, és hihetetlen világot adott nekünk, amibe mindig jó visszatérni, hazatérni. :) ♥ Persze nem csak a Potter van, ami Rowling, de ez mindenképp kiemelten kezelendő, amikor példaképekre gondolok. 
- Gerald Durrell - az állatvilág iránti szeretete, empátiája és elkötelezettsége igazán kivételes.
- Szabó Magda - nincs még valaki, aki így tudja hajtogatni a szavakat, hol ostorrá, hol selyemkendővé...
- Michelle Obama - intelligencia, méltóság, motiváció, optimizmus, erő.

És még két, elég különböző figura, akiktől ugyan még nem olvastam, de a könyveikre is kíváncsi vagyok, és akiket összeköt, hogy az életpályájuk, kisugárzásuk, felfogásuk, és bölcsességük egyaránt követendő, és igazán példaértékűek - legalábbis szerintem:

- David Attenborough 
- Barack Obama

Kivételes karakterek
Forrás.

- Albus Dumbledore - Harry Potter
- Hermione Granger - Harry Potter
- Hans Hubermann - A könyvtolvaj


Bloggerek
 

Lobót szeretném kiemelni külön, mert miatta kezdtem el  blogolni. :) Nem szeretnék egy felsorolásba belemenni, amiből aztán véletlenül kihagyok valakit... Nagyon sok mindenkit követek, és szeretek olvasni, mind motiválóak vagytok, és szuper, hogy van egy jó kis régi motoros bagázsunk, kisebb-nagyobb fluktuációkkal, visszatérésekkel, újrakezdésekkel. ♥ Olvassuk és kommenteljük egymás posztjait, ajánlunk egymásnak könyveket, vagy épp lebeszéljük a másikat valamiről, ami biztosan nem tetszene neki. :) 
Rengetegszer fordul elő, hogy egymás hatására veszünk meg és olvasunk el valamit. Legutóbb például Sister miatt vettem meg a Babilon bárkáját, és főleg miatta tervezek Attenborough-t is olvasni, de ő győzött meg arról is, hogy kell nekem A piros notesz (kedvenc is lett!). Heloise hatására olvastam nemrég a Betolakodókat, korábban Nikkincs miatt A hóleányt, de számtalan más példát is tudnék még hozni. Ezek a személyes kapcsolatok, kapcsolódások a legmotiválóbbak számomra, és imádok veletek könyvekről beszélgetni. ♥

Youtube, Instagram, podcastok és egyebek

- Szabados Ági - bár engem kifejezetten sok új dologra, új könyvek olvasására nem motivált, azért egy "kapudrog" volt a könyves podcastok felé, és dicséretes az olvasásnépszerűsítő hatása, a NIOK-tól kezdve a Lapozz a 99-re podcaston át a Könyvnyerőig és a Mutasd a polcod videókig. :) 
- Libramore és Popkult, csajok satöbbi podcastok
- Jen Campbell - az egyetlen külföldi booktuber, aki mellett kitartok egy ideje, bár nem nézem mindenét, de mindig figyelemmel követem a posztjai, storyjait és videóit. 
- Egy csomó könyves insta fiók, akiket nincs energiám kikeresgetni, booocs, de akiket követek, nekik mind nagyon szeretem nézegetni a tartalmait, és sokszor gyűjtök onnan ötleteket, könyveket. :) 
- A rengeteg könyves hírlevél, és úgy en bloc az online könyves élet, a könyves platformok, amiket böngészve mindig találok újdonságokat, amik érdekelnek. 

A többiek posztjai a témában, egy kicsit ők összeszedettebbek voltak: ;) 


2021. június 26., szombat

Nyári tervek 2021

Forrás.
Mielőtt elmúlik itt hirtelen az egész nyár egy szempillantás alatt (máris június végét tapossuk, te jó ég!), gyorsan összeállítom a nyári terveimet, ne maradjon már ki ez az évszakos lista, annak ellenére sem, hogy nem olyan sokat fogok tudni olvasni előreláthatólag. :) 

A következő rövid listával készülök tehát a nyárra, avagy ezeket a könyveket szeretném befejezni, elolvasni az elkövetkezendő időszakban:

A megkezdett könyveim

- Georges Simenon: Maigret és a varázslatos sziget - 10%, még csak belekaptam 
Kate Quinn: The Rose Code - Audible hangoskönyv, így a képen nem szerepel, szintén nagyon az elején járok 5% környékén, bele kell még rázódnom, mert nagyon elaprózva hallgattam ezt a kevéskét is

Saját képek.

A további tervek

- Georges Simenon: Maigret revolvere - a férjem nemrég olvasta, és nagyon dicsérte, szóval idevele!
- Agatha Christie: N vagy M - rettentő régóta a polcon csücsül, és a krimi könnyen, gyorsan csúszik nyáron
- Kosztolányi Dezső: Édes Anna - ebből érettségiztem, és régóta szeretném újraolvasni, mert bizony már nagyon hiányosak az emlékeim róla...
- Bohumil Hrabal: Gyöngéd barbárok - ez a két kis Poket pont kézbevaló lesz, amikor csak egy kezem van éppen. :) 
- Vekerdy Tamás: Jól szeretni - nemrég kaptam ajándékba ♥


Meglátjuk ezekből mennyi jön össze, melyikekhez marad is meg a kedvem, és hogy mi más kerülhet még a nyári olvasásos kupacba.
Nem sikerült kifejezetten nyárias hangulatú képeket csinálni, de én ugyan ki nem megyek most a hőségbe még fotózni is... :D A kalap azért ott van. ;)


A nyári tervlista állását itt is vezetni fogom: 1/7


És ti mit olvastok még idén idén nyáron? 

2021. június 24., csütörtök

Daniel Höra: Betolakodók

Daniel Höra könyve volt a sorban a tizenkettedik a várólista csökkentésben, úgyhogy vele pipálhattam ki az idei kihívást. :) Heloise ajánlóposztja győzött meg, hogy kell nekem is ez a könyv, és bár azt hiszem nem olvasnám el újra, mert nagyon nyomasztó, azért mindenképp megérte kézbe venni. A sötétsége, kegyetlensége miatt, és hogy emellett mégis ifjúsági regényként aposztrofálják, emlékeztetett picit A Hold legsötétebb oldalára. 

Fülszöveg"Benjamin árva gyerek, a nagynénjével és családjával a tizenöt évesek egyhangú életét éli egy sosemvolt kis németországi községben, Bütenowban. Ám a falu nyugalmát egy nap megzavarja valami: idegenek érkeztek a nagyvárosból, megvették a régi udvarházat, és az a tervük, hogy rendbe hozzák maguknak.

Eleinte mindenki gyanakodva figyeli őket, nem értik, mit akarnak ezek itt, az isten háta mögött. Ám az új lakók közösségi aktivizmusukkal lassanként megnyerik a falusiak jóindulatát, Benjamin is összebarátkozik a fiúkkal, sőt még valami szerelemféle is szövődik közte és a lány között. Valami mégsem stimmel. Nagyon nem. Benjamin egyszerre látja és nem akarja látni, és mire ráeszmél, mibe keveredett, már késő..."

Kemény és nagyon félelmetes könyv, manipulációról, szélsőséges eszmékről, elvakultságról, gyűlöletről és erőszakról... Mindez persze a közösségi aktivizmusba van bebugyolálva - egy darabig. Hagyományőrzés, az idősek segítése, közösségépítés, táncos programok, biogazdálkodás, összetartás, ami elsőre talán (talááán) jól is hangozhat, bár engem rögtön kiver a víz az ilyen emberektől, és a közösség szó agyonhasználásától is, a bigott fanatizmustól pedig rögtön korlátozva érzem magam és feszélyezettséggel vegyes undorral a képemen menekülök. Ebből a sok szépen hangzó közösségi dologból aztán hamarosan kibontakozik a valóság, és csak úgy csöpög le a lapokról a nemzetiszocializmus, idegenellenesség, kirekesztés, és hamarosan a kegyelmet nem ismerő valódi erőszak is, főleg az ikrek, Gunther és Konrad felől. Persze Reinhold az igazi bábmester, aki okosan húzza vissza időről-időre az elszabaduló indulatokat. 
Mániásan rá vannak kattanva az ikrek a lőszerekre, fegyverekre, hadgyakorlatozásra a majdani háborúhoz, amit vizionálnak... De puszta kézzel is bemosnak bárkinek, aki szerintük az ellenségeik közé tartozik.

Benjamin, a főszereplő fiú mindössze 15 éves, és mivel saját pót-családjában sem találja a helyét, könnyen és gyorsan odacsapódik Reinholdékhoz. Fiatal és tapasztalatlan még ahhoz, hogy elsőre átlásson a szitán. Eleinte a felújításban segít az udvarház körül, aztán később már szinte oda is költözik. Közte és a Freya közt szerelem-féle is szövődik, bár ez is inkább egy ragacsos hálónak tetszik néha, amiből nincs menekvés. 
Jóindulattal és kedvességgel, de igazából tapadósan, és elvárásokkal tele viszonyulnak az udvarháziak Benhez, miközben estéről estére próbálják benne elültetni megszállott náci eszméik magvait. Észrevétlenül építik fel ennek a szellemi börtönnek a falait, és Ben sokszor védelmükre kel a kialakuló kötődés és elköteleződés érzése miatt, még akkor is, amikor érzi, hogy nagyon nem stimmelnek a dolgok. Egy ideig lehet is hitegetni magad: dehát nem halt meg senki... ... dehát nem történt semmi jóvátehetetlen... ...

A könyv erőteljes jelenettel, egy meneküléssel kezdődik, és innen tekintünk vissza a kezdetekre, hogy a végén összeérjen múlt és jelen, és kiderüljön, van-e menekvés egy ilyen szituációból, és ha igen, akkor mégis hogyan. 

Fogalmam sem volt, hogy lehet egy ilyen sztorit "jól" befejezni és lezárni, de Höra mutatott egy tényleg pazar megoldást. Igazán bravúros volt szerintem ezt meglépni. 
Fontos és mindig aktuális könyv és téma, ami kalauzolhatna irodalmibb mélységekbe, de így az igazi, a még alakulóban lévő személyiség befolyásolásán keresztül bemutatva.

Kellett egy kis idő mire elrendeztem magamban ezt a könyvet, megviselt. 


2021. június 14., hétfő

Kisbabás könyvek

Forrás.
A gyerekneveléssel kapcsolatos könyvek sem maradhattak ki a sorból a mostanában olvasott könyvek közül, bár picit már megcsömörlöttem az ilyen jellegű szakirodalomtól, és azt hiszem legközelebb már csak A suttogó 2-t fogom elolvasni, de addig inkább a szórakoztató és szépirodalom felé fordulok újra. ;)

A szinte mindenki által ismert A suttogó titkai 1-et olvastam el nemrég, a Tracy Hogg - Melinda Blau szerzőpárostól, és a kicsit kevésbé ismert Békés éjszakák, vidám nappalok című magánkiadású kötetet Dr. Dénes Ivett-től. Közös volt a két könyvben, hogy találtam bennük hasznos, bejelölésre érdemes dolgokat, és hogy valóban adnak jó támpontokat, egyszerű útmutatásokat, ugyanakkor a kicsit amerikaias stílus és módszertan is összeköti őket. Meg az, hogy kezdem keverni a tartalmukat a közös téma, az alvás tekintetében, és hogy sok minden "kiesett" már most, így tényleg kénytelen leszek felütni, ha útmutatásra lesz szükségem. 

2021. június 7., hétfő

Két hangoskönyv, amiket összeköt Írország

Forrás.
A hangoskönyvezés remek módszernek bizonyult, hogy azért néhány könyvet a magamévá tegyek az előző hónapban is. Köszi felolvasók, köszi Audible, köszi férjem, aki vesz nekem kreditet! :*

Ebben a zanzaposztban két hangosról hozok rövid értékelést, Emma Donoghue: The Pull of the Stars, és Amy Harmon: What the Wind Knows című könyveiről. Minkettő elég népszerű mostanában, és megjelentek magyarul is, Hívnak a csillagok, illetve Csak a szél tudja címen. Írországban játszódnak, és bár szuper karakteralkotás jellemzi őket, valahogy mégis inkább középszerűek maradnak nekem. 


Emma Donoghue: The Pull of the Stars

A szerzőtől korábban a Room-ot olvastam, ami nagyon tetszett, és 2013-ban be is került a top5-be. A The Pull of the Stars ezt nem tudta megugrani, de azért nem bánom, hogy megismerkedtem vele. 

Olyan volt, mint egy sűrű műszakokat bemutató duplaepizód a kórházsorozatokból, de a Spanyol Nátha idején, 1918-ban, egy dublini lázas-szülészeti osztályra helyezve, ahol az influenzával megfertőződött kismamákat ápolják. 
Értem a népszerűségét; a feszes tempó és az érdekes körítés valóban bevonzza az embert, a drámai történések, tragédiák, amik lejátszódnak a kis osztályon ez alatt a pár nap alatt, meg pláne, de mégse tartom azért annyira kiemelkedően jónak. Főként a végét nem. Két dolog is elrontotta számomra az élményt: túl direkt elhelyezéssel egy leszbikus szerelmi szál, aminek nem volt igazából sok értelme, és előzménye sem, illetve egy kissé túldramatizált irgalmas szamaritánus tett, ami nekem már túlzás volt, és mártírkodásnak tetszett.

Kihasználja a szerző, hogy a szülés, születés mitikus, veszélyes, kiszámíthatatlan légköre milyen csalogató tud lenni, és bár tény, hogy alapos kutatómunka van mögötte, orvosilag, történelmileg hitelesen mutat be mindent, és nem spórol a nyers és részletes leírásokkal sem, valahogy mégse sikerül teljesen jól összefognia az egész történet-gombócot. A minidráma a végén szétcsúszik, pedig tényleg remek karakterekre építkezik: az orvosnő - Kathleen Lynn -, a nővér - Julia Power - és az önkéntes segítő - Bridie Sweeney - alakja is jól megrajzolt, egymásra való hatásuk sem elnagyolt, vagy eltúlzott, és megkapó a bajtársiasság, amit mutatnak egymás felé, valamint az is, hogy eszköztelenül, áldatlan állapotok, puritán körülmények közepette is megpróbálják a maximumot nyújtani mindenkinek, fáradhatatlanul. 

Amy Harmon: What the Wind Knows

Nem mentem messzire, és Donoghue után Amy Harmonnal kalandoztam tovább Írországban, de szintén főként a múltban. A What the Wind Knows egy nagyon ír, nagyon romantikus történet, történelmi-politikai háttérrel, jó karakterekkel, és egy csipet misztikummal, időutazással.

Anne Gallagher, szeretett nagyapja, Eoin (kiejtve amúgy Owen) hamvait szeretné elszórni a tóban, amikor különös dolog történik... Áthatolhatatlan köd száll le, és Anne egyszercsak egy puskával találja szemközt magát, az 1920-as években, ahol azt hiszik a nagy hasonlóság miatt, hogy ő Eoin korábban eltűntnek hitt anyja... Anne belebújik a régi Anne bőrébe. De visszajut valaha saját jelenébe? Vissza akar egyáltalán?

Szép, hangulatos, érzelmes sztori volt, bár nagyon lassú, és nem lett igazán maradandó, vagy kiemelkedő, nem szerettem bele annyira a szerző stílusába, hogy rárepüljek a többi könyvére. Összességében kellemes élmény volt, és díjazom, hogy tényleg voltak érzelmek, kapcsolódás, szikra a két szerelmes között (ez fájón hiányzott a nemrég olvasott The Lost Girls of Parisből), de rémesen kiszámítható volt minden a végén. Esetleg valami plusz csavar, több háttérsztori jobb lett volna, a sok felesleges ír hazafiasság helyett... Az ír történelem, függetlenségi háború, Michael Collins alakja egy távoli háttérnek is elég lett volna, kifejtve unalmas volt, és nem adott igazán hozzá a történethez. Persze lehet, hogy mást el tud kapni az ír hazafiasság, és ez a mindent átható szellemiség, de nekem nem volt sok hozzáadott értéke. 

A Yeats versek hangulatosak voltak, de a legjobb Thomas verse volt az egészben.

“Don't go near the water, love.
Stay away from strand or sea.
You cannot walk on water, love;
The lough will take you far from me.”

Kedvenc karakter: Thomas Smith, egyértelmű :)

Néhol picit önismétlő volt a könyv, és a kezdeti események után a közepe nagyon leült, mintha nehéz lett volna kitöltenie a szerzőnek eseményekkel, kalandokkal a fejezeteket. Aztán pedig elcsordogáltunk az egyértelmű, és kicsit szentimentális végkifejlethez, és elmorzsolhattunk pár könnycseppet. :)

2021. június 5., szombat

Májusi zárás - robottitkárnői álláshirdetéssel

Saját képek.
Mielőtt elröppen a június fele is, gyorsan számot vetek az előző hónappal, és lassan majd megpróbálom befejezni a többi félkész posztomat is. Akadályoztatásom mértéke számottevő, mit ne mondjak. :D Szeretnék egy titkárnőt, akinek tollba mondhatom a posztokat, amíg nincs szabad kezem. :"D De lehetőleg robot legyen, mert bájologni nincs kedvem vele. :P Idő- és energiatakarékosság mindenek felett. :)

A májusom könyves szempontból valahogy így alakult: 

- befejeztem 4 könyvet 
- ezek közül 2 hangoskönyv volt
- befejeztem a 12. várólista csökkentős olvasmányomat is, Daniel Hörától a Betolakodókat, ezzel teljesítettem az idei kihívást (de még tervezek olvasni a listáról)
- 6 új könyvvel gyarapodott a könyvtáram :) 
- ezek közül 3 előrendelés volt, 3 másik pedig ajándék
- és köztük van a MinaLima kiadású HP is, amire már hónapok óta vártam ♥ 
- 4 bejegyzést írtam a blogra májusban
- sajnos amióta csak létezik a Témázás, először fordult elő, hogy nem tudtam részt venni a körben, és még nem írtam meg utólag csatlakozva sem a posztot, de mindenképp szeretném 
- a tavaszi tervlistámat végigolvastam (szinte hihetetlen!), igaz úgy, hogy egy könyv sorsa a félbehagyás (és néhány napja az eladás) lett

Májusi zsákmányom

- Alex Pavesi: Nyolc nyomozó - Agave előrendelés, csupa jót ír róla mindenki! 
- Georges Simenon: Maigret hét esete - Agave előrendelés, kötelező elem ;) 
- Hegyi Zoltán Imre: Futártempó - ajándék a szerzőtől
- J.K. Rowling: Harry Potter and the Philosopher's Stone - MinaLima kiadás - Bookdepo előrendelés (azt hittem sose kapom meg, de egyszercsak dörömbölt vele egy UPS-es futár)
- Vekerdy Tamás: Jól szeretni - ajándék Suhakatától
- Vekerdy Tamás: Honnan? Hová? - ajándék Nikkincstől 


Amiben változtatni fogok, ha azt szeretném, hogy ne legyen ennyi elmaradásom, és ne maradjon minden piszkozatban, az az lesz, hogy megpróbálok többször valami rövidet írni, esetleg csak utólag csicsázni a fő mondanivalómat, ha jut rá idő, és zanzaposztba összeszedni a könyveket, hogy ne toljak magam előtt annyi mindent, de mégis le tudjam írni az élményeimet. Valahogy ezt is időtakarákosan kell megoldanom, nem nyünnyöghetek annyit egy-egy poszttal. 
A lelki egészségemnek sok könyves tartalomra van szüksége, mind olvasás, mind blogolás tekintetében, és azon leszek, hogy ezt meg is kaparintsam magamnak. 

Mindenképp be szeretnék számolni a következő, már elolvasott könyvekről is hamarosan: 
- Emma Donoghue: The Pull of the Stars
- Daniel Höra: Betolakodók
- Amy Harmon: What the Wind Knows
- Dr. Dénes Ivett: Békés éjszakák, vidám nappalok

Akartam írni a Little Fires Everywhere filmsorozat verziójáról is, de kezd halványulni az élmény, nem biztos, hogy lesz annyi gondolatom róla, hogy legyen belőle poszt, még meglátom. 

Valamint fogok csinálni nyári terveket is, még ha picit rövidebb listával is. :) 

A többiek májusa: