Januári csevej

Forrás.

A Témázás ehavi témája teljesen kötetlen, egy kis januári csevegés, mindenféle ilyenkor ránk törő gondolatról, könyves tervekről, fogadalmakról. Igaz ugyan, hogy lemaradtam-kimaradtam pár körből ősszel, de miért is ne ugorhatnék vissza az aktuális témába is - aztán amihez lesz kedvem, és kihagytam, majd megírom utólag. ;) 

Egy ideje én már nem szoktam nagy fogadalmakat tenni évkezdéskor, beszüntettem az "idén megváltom a világot kétszer és sportolok is ennyit meg annyit" jellegű etűdöket, sose jött be igazán, elfogy a lendülete az embernek, meg hát a január is csak egy olyan hónap, mint a többi - csak még közutálatnak is örvend a hossza, a latyakossága, komorsága miatt -, nem muszáj ragaszkodni ahhoz, hogy bármit is itt kezdjünk el nagyban, egy sima csütörtökön is el lehet kezdeni megváltani a világot márciusban mondjuk :D

A könyves terveim egyébként sosem szoktak világmegváltók lenni, kötelező jellegűek pláne nem, és inkább csak időszakos kis terveket, kupacokat készítek, aztán meglátom mire jutok velük. Persze el lehet ilyenkor év elején gondolni, mégis kb. mi a terv, akár olvasásban, akár más nagyobb projektekkel az életünkben, és lehet vázolni dolgokat, pl. hogy idén biztos elolvasom a Szent Johanna Gimit! Csakhogy ezek a biztos hogy dolgok sem mindig váltják be magukat: tavaly is hiába mormoltam el ezt a mondatot - mert ez se fogadalom volt -, persze hogy nem jött össze! :) Az olvasás egy ideje elég spontán nekem, ami érdekes paradoxonként hathat, de a sok listám ellenére tényleg így van. :) Az évszakos és várólista csökkentős listáim sose kötnek gúzsba, csak amolyan irányvonalak, elgondolások, hogy miket lenne jó olvasni, mikből lenne érdemes választani majd a következőt. A vcs-t persze mindig szeretném teljesíteni, és egy ideje elég jól is megy a dolog, (számomra) jobb listákat állítok össze már pár éve, és kitartóbban tartom magam az előre kijelölt nyomvonalhoz. 

Vannak persze terveim idénre a várólista csökkentésen túl is, de egyik sem szentírás, inkább csak kívánság magam felé. Lássuk mik ezek: 

Olvasás terén szeretném magam tartani az eddigi tempóhoz, és minél több maradandó könyvet megismerni - szerintem azzal, hogy az eddigi idei olvasmánylistámon három kedvenc szerzőmtől is olvastam már, jó irányba haladok. ;) 

Jó lenne Ferrante életművét folytatni, és a Nápolyi regényeken túli könyveit is megismerni - most úgyis benne vagyok megint az olasz hangulatban, Donatella di Pietrantonio A visszaadott lány című könyvével. 

Gondolkodom a Strike könyvek újrázásán, most, hogy augusztus végén jön a The Ink Black Heart. A Troubled Bloodot imádtam, nagy kedvenc, szóval akár csak úgy guilty pleasure-ként is újráznám, de mindemellett kis frissítésnek sem lenne rossz. A Lethal White-nak a cselekményéből estek ki dolgok, bár a filmadaptáció segített kicsit. Ami az első három részt illeti, úgy érzem egész jól emlékszem rájuk, de tulajdonképpen akkor már egyben is le lehetne újra tolni a sorozatot. ;) 

Forrás.

Motoszkál a gondolataimban Karen Marie Moning is, és az a tény, hogy az új Fever kötet, a Kingdom of Shadow and Light (11. a sorban) már tavaly megjelent, de én mégsem olvastam/hallgattam még, nos, nem rám vall, amekkora rajongással szeretem a szerzőt és a sorozatát. Baromi jólesne egy újrázás az első öt részből is, és bár az Icedot tudnám hanyagolni, igazából az összes többiből is - a High Voltage ismétlés nélkül azt hiszem nem is tudnék belevágni a KoSaL-ba. 

Persze minden ilyesminek egy kicsit gátat vet, hogy azért az újdonságokkal is szívesen haladnék, és a régi olvasatlanokat is apasztanám. Meglátjuk mennyi régikedvenc újraolvasása fér majd bele az évbe. 

A kedvenc szerzők sorát folytatva nem leszek idén sem Simenonok és Christie-k nélkül, szerencsére még bőven van mit pótolnom az életművükből. ;) De a krimi-thriller vonalon nagyon gondolkodom J.D.Barkeren is, a férjemnek eléggé bejöttek a könyvei, és bogarat ültetett a fülembe, lehet, hogy nekem is tetszene a  4 MGY trilógia. 

Az Agave hozta tavaly Molly Southborne-t, idén pedig a következő részét, én bár horrort ritkán fogyasztok, valamiért annyira érdekelni kezdett akkor a sztori, hogy megvettem e-ben őket. Mondanom sem kell, azóta sem olvastam, szívesen visszatérnék a kindlin olvasáshoz velük idén egy kis időre.

Könyves filmek/sorozatok tekintetében nem vagyok nagyon up-to-date, de amit nagyon várok már, az a Troubled Bloodból készülő sorozat és a Briliáns barátnőm harmadik évada. Íme utóbbinak a trailere, február 28-án érkezik: 

Ami az egyéb könyves terveket illeti, idén jó lenne eljutni valami könyves eseményre megint, ha lesz, mert már elvonási tüneteim vannak! :) 

Pici itthoni polcrendezésnek is itt az ideje, átpakolni pár kupacot, tematizálni, esetleg az eladandó könyveknek más tárolási módot keresni, mint a polcon való terpeszkedés... Nálatok hol vannak az olyan könyvek, amiket "szanáltatok" már, vagy eladósorban vannak, de még nem adtatok rajtuk túl? 

Hogy indult az évetek, mik a terveitek, fogadalmaitok? Mit vártok idén? Gyertek csevegni! ;) 

A többiek is írtak ám: 

Dóri, Heloise, Sister, Mandi, Anett

Utóvéd  (később csatlakozók): 

Kritta, Painperduu,

J.K. Rowling: A karácsonyi malac

El vagyunk kényeztetve: nemrég Az Ickabog, most A karácsonyi malac, és augusztusban érkezik eredetiben a The Ink Black Heart is, a Strike sorozat 6. része! Évente jön valami szuper. ;) A magam részéről nem is lehetnék boldogabb, hogy ennyi új Rowling jut ki mostanában. 

A karácsonyi malac stílusosan karácsonyra érkezett hozzám, a fa alá, és a két ünnep között szerencsére bele is tudtam vágni az olvasásába. Picit sajnálom, hogy nem sikerült 2021-ben befejezni, mert bizony odacsücsülhetett volna a csonka top5-ös listámra, szóval gondolatban biggyesszük őt oda, megérdemli. ;) Efelől nem is volt szemernyi kétségem sem, könnyedén és csont nélkül repül a többi kedvenc közé. 

Cselekményleírást tartalmaz a következő bekezdés! 

A karácsonyi malac-izgalmas és szívmelengető mese. Jack, a főszereplő kisfiú életében sok-sok változás történik: válnak a szülei, költöznie kell, új iskolába beilleszkedni, új pótapukája és mostohatestvére lesz. Amíg Püsmac, a kedvenc játéka vele van, addig nincs azonban nagy gond, vele szavak nélkül is mindent meg tud beszélni, és Püsmac megérti őt. A név egyszerűen a plüssmalac szóból jön, amit Jack egészen kicsiként "püsmac"-nak mondott. A kis malacka sok viszontagságon ment már keresztül: elvesztette szemeit, amiket aztán anya gombszemekkel pótolt, megfakult a színe, elkoszolódtak csülkei, és kajla lett az egyik füle. Sokszor meg kellett forduljon a mosógép dobjában is. De a pocakbogyói ugyanolyan kellemesen zörögnek, és hű, megértő társa maradt Jacknek. 

A baj akkor köszönt be, amikor egy csúf veszekedés során Jack mostohanővére dühében kihajítja Püsmacot az autópályán száguldó autó ablakán... 

Jack vigasztalhatatlan, és a kárpótlásul vett karácsonyi malac, úgy érzi, nem helyettesítheti régi barátját. Elhatározza, hogy megkeresi Püsmacot, azonban a játékok egyszercsak útját állják, és más megoldást indítványoznak a fagyos úton bóklászás helyett... Szenteste van, a csodák ideje, amikor minden megelevenedik, és az új játék, a karácsonyi malac, vállalja, hogy elkalauzolja Jacket az Elveszettek Birodalmába, ahol most Püsmac is van, megannyi más, elveszett tárggyal egyetemben. 

Igazi régivágású mese/meseregény kerekedik ebből a küldetésből, és az Elveszettek Birodalmában egymást érik a kalandok. Fantáziadús és szívhez szóló, de nem szirupos, és a többrétű tanulság sem lett didaktikus. Kifejezetten jó élmény volt olvasni, és elmerülni benne, megismerni az Elveszettek Birodalmának különböző szintjeit, városait, szereplőit. Egyszerű, de fontos, gondolatok fogalmazódnak meg egyre komplexebb módon, a használati tárgyak elkallódásától egészen az olyan dolgok elvesztéséig, mint amilyenek a hatalom, a boldogság, a becsvágy, vagy épp a remény... 

Remekül ki vannak találva a különféle városok: Pótolható, Baj-Hogy-Nincs-Meg, Hiányoltak Hona, és az őket benépesítő szereplők színes hada. Brilla seriff különösen tetszett, de említhetném akár Uzsit (Halival!), Kompaszt, és az kárbecslőket is, akik amolyan fogdmegekként működnek ebben a világban. Ó és persze ott a főgonosz, a hatalmas és rettegett Veszejtő, aki megsemmisíti a Siratatlanok Pusztájában kóborló elveszetteket, akik már igazán senkinek sem kellenek... Jacknek és a karácsonyi malacnak előle is rejtőzködniük kell, miközben versenyt futnak az idővel is: éjfélig haza kell érniük az Elveszettek Birodalmából. 

Gyönyörűek a fekete-fehér illusztrációk a könyvben, az új részeknél kétoldalas képek vannak, de néhol a fejezetek közt is akad egy-egy egyoldalas rajz; Jim Field nagyon eltalálta a hangulatot, és mindig jó részeket ragadott ki a történetből. Nekem a borítókép is tetszik, amit sokan kritizáltak (ijesztő a malac, furcsa a kisfiú, stb.).

A magyarított nevek-helyek is telitalálatok, nem csalódtam Tóth Tamás Boldizsárban. Igaz, Püsmac neve nekem az elején idegesítőnek hatott, de hamar levetkőztem ezt a kis ellenérzést. 

 

A karácsonyi malac története olyan, mintha a Toy Story és az Agymanók (Inside Out) keveredne egymással, karácsonyi köntösben. Megelevenedő játékok, barátság, bátorság, veszteség, a bonyolult érzelmek, változások feldolgozása, egy eleven és komplex fantáziavilágban, amiben játszi könnyedséggel érezhetjük magunkat újra gyereknek. 

Szeretném majd valamikor eredetiben is elolvasni, és nagyon jó lenne, ha esetleg készülne belőle majd animációs film is. :) 

Egy utólagos decemberi summa, mini-értékeléssel megspékelve

Forrás.

Csak a rend kedvéért, írok egy gyors decemberi summa-szösszenet, mielőtt elérünk a januári záráshoz! :)

Decemberben:

- 3 könyvet fejeztem be, igaz az egyik csak egy nyúlfarknyi (meg egérfarknyi - Pipp és Polli) mesekönyv volt.

- 3 könyvet zsákmányoltam, ezek mind karácsonyi ajándékok voltak, és természetesen köztük volt A karácsonyi malac is. ;) Venni nem vettem most semmit.

- Említett malacot el is kezdtem az ünnepek után, de befejezése már januárra esett, úgyhogy idei kedvenc lesz belőle - ezt némileg sajnálom, mert ha normál körülmények közt jut rá időm még tavaly, akkor kiegészíthette volna a kis csonka 2021-es top4-et

- Sikerült decemberben befejeznem viszont a Karácsonyi leveleket, hurrá, és még írtam is róla

- A novemberi nullázásnál tehát sikerült többet írni, 5 poszt ment ki decemberben

- Megvolt a rendes, lapozós, fotelben ülős olvasásélmény a hónapban ;) 

- A Different Class újrázása nagyon jól sikerült, most sokkal jobban tetszett a könyv, mint elsőre. Szinte hihetetlen, hogy mennyi minden ki tud esni még az olyan könyvek cselekményéből és csavarjaiból is, amit kedvel az ember. Nagyon örülök, hogy újra kézbe vettem a Narrow Door előtt, és ami még jobb, egész más megvilágításba helyezett egy-két szereplőt és utalást a Blueeyedboyból is! :O Jól össze van ez az egész kötve Joanne Harris mesterien szőtt pókhálójával. 

Ezúttal egyáltalán nem zavarodtam bele a becenevekbe, nem is értem, miért tartottam kicsit zavarosnak elsőre, pedig nem is nehezen követhető - talán most már máshogy álltam neki persze. A végével kapcsolatban pedig felmerült bennem két kérdés is, érdekes, ezekre sem emlékszem az első olvasáskor, de most megmozgattak. Tekintsétek ezt most egy mini-értékelésnek, nem fogok róla külön újraolvasós posztot írni - viszont Narrow Doort ma fejeztem be, arról reményeim szerint hamarosan lesz bejegyzés. 

A többiek decembere: 

Dóri, Amadea

Összegzés 2021

Forrás.

Mindig nagyon szerettem megírni az év végi könyves összegzéseket, de elképesztően sok időt is töltöttem el velük... Olvasmánylista bogarászás, statisztikák, képek... Most, mivel  mindig idő szűkében vagyok, igyekszem kicsit jobban összesűríteni a gondolataimat és összefogni ezt az évet, remélem azért így sem marad majd ki semmi fontos. 

Lássuk, milyen is volt 2021 könyves szempontból, és mik a terveim 2022-re! 

Statisztika

Persze összegzés nincs statisztika nélkül - de a könyves számok valahogy nem ugyanazok a száraz adatok, hanem sokkal élőbbek, színesebbek, nekem legalábbis. :) Akit untat, nyugodtan ugorjon a következő szekcióra!