A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nyelv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nyelv. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. február 10., vasárnap

My Grammar and I - egy kis angol nyelvtanozás

A Bookdepositoryról rendeltem meg ezt a könyvet, mondván, sosem árt egy kis frissítés a nyelvtudásnak, még ha az a "száraz" nyelvtani részre fókuszál is. Akik ismernek, tudják, hogy igazi grammar nazi vagyok, tikkelni tudok a rossz kiejtéstől, hibás szóhasználattól, vagy a pocsék fordításoktól. Szóval a nyelv bugyraiban elmerülni igazi üdítő kis utazás nekem, ahol precizitásra kiéhezett énem szelíden elterpeszkedhet a szabályok közt kifeszített kis függőágyában. ;) 

A My Grammar and I pedig végső soron egyáltalán nem is száraz, és nem csak a nyelvtannal foglalkozik, illetve nem csak a szó szoros értelmében vett nyelvtani részekkel, szabályokkal, igeidőkkel, kivételekkel, hanem elvisz a native speakerek világába is, érdekes kifejezéseket magyaráz el, bevezet a központozás és az írásjelek rejtelmeibe, vicces példákat hoz, sőt, konkrét vicceket is mesél az adott témához. Hasonló hangzású-alakú, gyakran összekevert szavakat is letisztáz, és van szó benne a nagybetűs írás (capitalization) rejtélyeiről is. 

Teljesen felszabadult hangulatban zajlik a nyelvtani tárlatvezetés. A magyarázatok végén totál humorosan kérdezget vissza a szerző az adott szabályra, hogy a kérdésből, vagy példából már tudni lehet, mi a jó, mi a rossz forma. Tényleg játszva tanít, amit ritkán látni nyelvtankönyveknél. :)

"Pilates, by the way, is the name of the man who invented it, so it is singular. And harder than it looks." :D :D 

Viszont szem előtt kell tartani két dolgot a könyvvel kapcsolatban: 
1. Ehhez azért kell tudni angolul. Jól.
2. Nem nyelvtanulóknak íródott elsősorban, hanem native speakereknek. 

Ad 1.: Ha nincsenek meg a szilárd nyelvtani (és egyáltalán nyelvi) alapok, és azért egy elég jó szókincs is, akkor ebből a könyvből nem fogsz tudni tanulni semmit, és sajnos a poénok sem esnek majd le. Nagyon informális, bratyizós a stílusa. Átismételni valamit egyébként is ugye akkor érdemes, ha már tudtad. Kezdőknek egyáltalán nem ajánlom!  
Ad 2.: Az, hogy nem tanulóknak íródott, rögtön látszik abból, hogy csomó olyan dolgot megmagyaráz, hogy miért nem jó, ami a non-native-eknek szerintem egyértelmű (az kellene legyen, khm), és inkább a native-ek rontják el rendre (ki tudja miért, mert rém egyszerűek, de hát na, látjuk hogy a magyarok se képesek az igekötős szabályokat értelmezni és jól használni...)
Ilyenek pl. a your/you're, their/they're/there, dogs/dog's jellegű hibák. 
Plusz rengeteg olyan emlékeztető segédletet (mnemonic) használ, ami tényleg az anyanyelvűek számára lehet hasznos, vagy értelmes (ezek kissé erőltetettek is néha). 

Szuper a szerkesztés. Sok a versike, idézet, kiszólás. A szöveget jól tagolják, rövidek a részek,  és ezeket is megszakítja mindig egy-egy kis emlékeztető, kiemelt rész. Több helyen meg lehet állni, nem kell hosszadalmas, egybefüggő leírásokat átrágni; ettől gyorsan olvasható, és minden, csak nem tömény. :)

Kritikaként fogalmaznám meg viszont, hogy sokszor leírja a rossz példákat is. Értem, hogy megmutatja, hogy rossz, de néha nekem ez annyira zavaró volt, hogy inkább át is ugrotta a szemem a rosszul használt alakok felsorolását. (Lehet, hogy ezt csak a hozzám hasonló grammar nazik nem bírják. :D)

Néhány érdekesség, ami tetszett

- Portmanteau word - ez a francia eredetű kifejezés arra utal, amikor két szót összeraknak és egy harmadik lesz belőle. Pl.: breakfast and lunch= brunch, information and commercial=infomercial, smoke and fog=smog
- Tetszett volt az abbreviation, contraction, acronym fogalmait magyarázó rész. Jó példák respectively: prof, Mr, AIDS.
- Az en-dash a rövid, az em-dash a hosszú kötőjel, előbbit a britek, utóbbit az amerikaiak szeretik jobban. :)
- Külön köszönet a könyvnek, hogy leírták kerek perec: nincs olyan szó hogy "alot", csak "a lot". Persze olyan, hogy allot, létezik, csak az két és tök más. :)

Összességében nagyon szórakoztató, egyáltalán nem fullasztó alapanyag egy kis "brush up"-hoz. Tény, hogy főleg native speakereknek szól, de ettől függetlenül a nyelvtanulóknak is nagyon élvezetes tud lenni, akkor is, ha esetleg nem sok újat mond. Jólesett elolvasni, és akármilyen hihetetlen is, hangosan nevettem néhol. :D Egy nyelvtankönyvön!
Mindig pont jó helyen oldja fel humorral a magyarázatokat: fűz hozzá valamit a dolgokhoz lábjegyzetben, vagy szól ki a sorok közül, hogy megvagyunk-e még, vagy most aztán elvesztett minket?! :D 
Érdekel a szerzőtől az I Used to Know That: Stuff You Forgot from School is, lehet, hogy majd beszerzem. :)

Szó-tár
- fortuitous: véletlen, váratlan, esetleges. Nem azonos a jelentése a fortunate-tel. 
- perspicuous: tiszta, világos, áttekinthető
- forsooth: csakugyan, valóban, igazán
- perambulator: babakocsi, ebből lett a "pram"
- to ride roughshod over sy: átgázol vlkin

2018. május 29., kedd

A fordításokról

Forrás.
A Témázunk csapat ehavi választottja a Kedvenc ferdítések - a jó és rossz fordítások setét erdeje című téma lett, amit bevallom, már régóta vártam, de most, hogy írni is kéne róla, döbbenek csak rá, hogy ez bizony nem egy egyszerű menet.

Rendszerint a "rossz" és hibás fordítások hagynak nyomot az emberben sajnos, míg a jól átültetett szöveg kevésbé emlékezetes, ami egy igen sajnálatos aspektusa a témának, és a fordítók örök keresztje... Amikor viszont a hibákat vennénk sorra, akkor az emlékezet a mumus: hogy is volt, hol is volt ez? Miben is fordították félre a mit? Az ilyen-olyan nehézségek ellenére megpróbáltam összeszedni a gondolataimat egy poszt erejéig, és kissé kutakodtam a memóriámban, meg a blogon, a régebbi posztok fordítási kukacoskodásai közt is (miért nincs még ennek külön címkéje?).

2017. június 2., péntek

Just a snippet #2 - covfefe vs. kerfuffle

Még mielőtt lecseng a nagy twitter elgépelési botrány, gondoltam hozok egy gyors Just a snippet posztot róla. Aki nem hallotta volna még a covfefe-t, annak íme, az ominózus tweet: 


Törölték már persze, de mémgyárak, viccek, reklámok hada indult be, és a covfefe-ből jelenség lett, szó született. :) 

Forrás.

A média a "coverage" szót erőlteti, hogy valószínűleg azt akarta ez a derék elnök írni, de szerintem egy sokkal valószínűbb megoldás lehet a "kerfuffle", ami egy elég ritka szó, és hajcihőt (is) jelent. A szöveghez stimmel, és ha valaki nem látta még leírva, csak esetleg hallotta a szót, szerintem simán elírhatja akár épp covfefe-nek is. 

Szóval ha már Trump, twitter, typo, legalább tanuljunk belőle egy új szót, ami nem a covfefe, hanem valami hasznosabb. 

KERFUFFLE
disturbance, fuss, commotion, disorder
hajcihő


A linkeken több jelentést, példamondatokat, kiejtést is találtok. :)


2017. április 14., péntek

Just a snippet #1 - nyelvi rovat

Forrás.
Egy érdekes nyelvi jelenség kapcsán arra gondoltam, hogy ha nem is állandó rendszerességgel, de sporadikusan jelentkezem majd egy új, nyelvi rovattal. :)
Az angolul olvasott könyvekről írt posztok végén rendszerint szoktam hozni egy kis szó-tárat, amibe a számomra ismeretlen szavakat, kifejezéseket gyűjtöm ki, és próbálom memorizálni, megtanulni - persze aztán számtalanszor előfordul, hogy újra és újra kiírom ugyanazt a szót, amit makacsul nem akar megjegyezni az agyam. 
A szókincs fejlesztésen kívül is érdekel persze a nyelv, és a nyelvi jelenségek, és nagyon megtetszett, amibe belebotlottam a minap. 

Tolvajok tele posztomban használtam azt a fordulatot, hogy "Remélem (...) megörvendeztet majd minket néhány ilyen tömör, igazi jó regény-regénnyel." Mint kiderült, ennek nyelvileg van egy olyan szép neve, hogy contrastive focus reduplication. Tudom, egészségemre! :D Teljesen lenyűgözött, hogy ez a kis apróság, amit egyébként én anyukámtól szedtem fel annak idején, sokszor használta, külön szócikket érdemel. :) >ITT< tudtok olvasni róla bővebben, példákkal. A lényege az, hogy összehasonlítáképp és megerősítésképp használjuk jellemzésre kétszer egymás után ugyanazt a szót, hangsúlyt adva ezzel annak, hogy mire is gondolunk pontosan. "Én megcsinálom a tonhalsalátát, te pedig a saláta-salátát." (a simát) :) A hangsúly az első szóra kerül ilyenkor.

Nem sikerült még kiderítenem, mi a magyar neve ennek pontosan. Nyelvészek jelentkezését várom a megoldással! :) 

Az a pláne, hogy mióta utánanéztem, azóta egy képregényben is belefutottam a jelenségbe: Do I KNOW you, know you?! :)  

Sarah Andersen illusztráció a Big Mushy Happy Lump c. könyvből.
Kattintásra megnő!

Remélem vannak olyan anglománok és nyelvi beállítottságúak, akiknek tetszett ez a kis érdekesség. Majd igyekszem gyűjteni még hasonlókat, és akkor nem csak a szokásos kis szótárkáimmal jelentkezem. :) 


2016. január 18., hétfő

Hello idegen! - az angolul olvasásról

A szokásos decemberi pihenő után ismét jövünk és Témázunk! :) Ezúttal egy igen érdekes és tág témát választottunk ki, aminek a fedőneve: HELLO IDEGEN! - olvassunk külföldiül; tapasztalatok, élmények. Ebbe a témakörbe belefér mindenféle nyelvi perverzkedés, bármilyen választott nyelv, de épp az is, miért nem próbálkozunk idegen nyelven olvasni.

A témáról legelőször persze az jut eszembe, milyen volt a viszonyom az angol nyelvvel korábban - mert nálam az angolul olvasás játszik ugyebár. Bár "tudok" franciául, még nem próbálkoztam semmivel, nem mertem, mert a tudásom eleve kevés és a tetejébe már meg is kopott. Ennek ellenére van egy francia nyelvű Harry Potterem - mert ki tudja, mikor kap el a hév, és borulok bele nyakig a francia nyelv szépségeibe... :)
De vissza az angolhoz. Szerettem angolul tanulni az iskolában is, és otthon is, jól is ment, valószínűleg mert van nyelvérzékem, ami egy áldásos adottság. Már kis koromban kaptam angol hangos mesekönyveket, daloskönyveket. Énekelgettem nursery rhyme-okat a magnókazikkal - és azt, hogy nem olyan a kiejtésem, mint Szabó Istvánnak, amikor átvette az Oscart a Mephisto-ért, szerintem ennek a korai trenírozásnak köszönhetem. ;) No offense, meg tudom, hogy ez a '80-as évek volt, de azért Nemes Jeles Lászlót hallgatni jobban esett a Golden Globe átvételekor. Csak, hogy legyen valami aktuális is a posztban. ;)

Már gyerekként angol hangoskönyveket hallgattam. :)
Először akkor volt némi döccenő köztem és a nyelv között, amikor a szüleim elkezdték hajtogatni, hogy nyelvvizsgázni kell, és nyolcadik év végén le kell tenni alapfokút, én meg totálisan betojtam. Vizsga? Nane, minek, miért, nemakarom!!! 
A vicc, hogy később ebből az lett, hogy egy középfokúra és egy felsőfokúra is különösebb készülés nélkül mentem el. :D (Már nem számítva persze azt a négy évet, amikor ténylegesen megtanultam a nyelvet :D) 
A nyelvet szerencsére nem utáltam meg, az ominózus beijesztés után (amiből nem lett alapfokú), sőt, amikor intenzív nyelvtanulásba kezdtem - ami, nem fogok hazudni, rettenet nehéz volt eleinte -, viszonylag hamar lett belőle örök szerelem. Amikor már éreztem, hogy biztos talajon állok angolból, kimondhatatlan öröm és büszkeség töltött el. 
Tegyük hozzá: ez semmi. Hiszen vannak akik már gimnázium végén két nyelven beszélnek folyékonyan, vagy akik akár 4-5 nyelven is meg tudnak szólalni. Szóval kiscsirke vagyok, de legalább azt nem veheti el tőlem senki, hogy angolul megtanultam. Maximum az idő, a felejtés, a passzivizálódás. Ezt akartam megakadályozni, amikor az egyetem alatt úgy döntöttem, nem fogom hagyni, hogy csak mert most mást tanulok, elvesszen az addig építgetett váram, és ezért a lehető legszórakoztatóbb módot választva elkezdtem rendszeresen angol regényeket olvasni. Mert még egy rosszabb regénybe akadva is, legalább az az előnye megvan az olvasásnak, hogy angolul fogyasztottam: volt értelme, semmiképp sem elpazarolt idő. 

Az első angol nyelvű könyvecskéim ezek voltak. :) A Projecthez voltak videókazik is! :)

Nem akkor olvastam egyébként először angolul regényt, hanem még a gimnázium előtt, méghozzá a
Ilyenem is volt. :) 
Harry Potter első részét, mi mást. :) Egymás mellett volt kinyitva az angol és a magyar kötet, párhuzamosan lapoztam, és szótáraztam. :) Aztán megkaptam hangoskönyvben is őket, még magnókazettán. A csodás angol kiejtés belemászott a füleimbe, hogy aztán a számon jöjjön ki, remek befektetés volt. :) 
Később már szinte bármibe bele mertem vágni, különösebb szótárazás nélkül. De a mai napig van, amit kikeresek és megtanulok, és szívesen teszem. A nyelvtanulásnak sosincs vége, még ha valaki anyanyelvi szinten beszél is, akkor is belefuthat új, cifra jelzőkbe, régies szavakba, nem túl gyakran használt igékbe. A tavalyi év során akadtam meg először egy olvasmányban úgy, ahogy már jó régóta nem, a The Casual Vacancy volt ez, aminek szépirodalmi nyelvezete és körmondatai néhol feladták a leckét. Mindazonáltal nagyon élveztem, és kihívás volt. Kellenek az ilyen kihívások néha.

Imádom, amikor "megtanulok" egy új szót, akár kikövetkeztetéssel, akár a hagyományos szótárazással (pardon, már nem hagyományos, hisz net, meg kindle..., nem az Országh-Magay-Futász-Kövecsest kell nyálazni), és aztán felbukkan rögtön a következő olvasmányomban is. Olyan üdvözült mosollyal tudom fogadni ezeket a kis apró élményeket. Hello idegen, már ismerlek! :D 
Szeretem a nyelvi finomságokat, nyomkodós teszteket, brit és amerikai kifejezések közti különbségeket. :) Szórakoztat a nyelv, és a nyelvvel kapcsolatos tevékenységek, és ez tök jó szerintem. Van, aki a haját tépi, ha a nyelvtanulás szóba kerül, és nem tudja elképzelni, hogy mennyire szórakoztató lehet. 

Eretnekségnek hangozhat bár, de néha tényleg úgy érzem jobban szeretek angolul olvasni, mint magyarul, jobban esik, jobban csúszik, nem zavar, sőt.
Máskor aztán előjön, hogy úristen, a magyar nyelv olyan mélységesen szép, és annyira részletes, hogy némelyik művet nem szabad máshogy olvasni, csak magyarul. De ez az érzés ritkábban jön elő, mint az angolul olvasás élvezete.
A neten és a számítógépen is angolul létezem, minden programon angolul szeretem hagyni a beállításokat. Egyszer kiakadtam, amikor valami átállította magát magyarra. :D
Angolul tudó ismerősökkel imádok úgy beszélgetni, hogy közbeszúrunk angol szavakat is. Néha sokkal jobban kifejezi a mondandómat. Tudom, hogy ez egyeseket rémesen idegesít, de engem meg az idegesít, ha valaki nem érti, vagy nem vesz részt az ilyenekben szívesen.

A nyelvszeretethez társul nálam egy talán még egészséges mértékű (?! ugyanmár, kit hitegetek, teljesen beteges mértékű) grammar nazi-ság. Minden kis hibára ugrok. Magyar fordítás sutaságainál a fejemet verem a falba, és rendszerint a posztokba is belekerülnek a hibás fordítások gyöngyszemei. (Erre nincs külön címke a blogon, de a keresőbe ha beírjátok, hogy fordítási kukacoskodás, kidob pár találatot.) 
Nem értettem egyébként eleinte a neten keringő sok-sok mémet a your és you're közti különbségtevésről, azt gondoltam ennyire hülye senki nem lehet, hogy ezeket keverje (és DEHOGYNEM! és főleg native speakerek...). Ennél jóval kisebb hibákon is nagyon felhúzom magam, gyűlölöm az ismerőske gimis fia tud angolul, majd ő lefordítja által készített kiírásokat, táblákat, amik úgy kukába valók, ahogy vannak (szállodákban, vendéglátóipari egységekben). Nyakon tudnám vágni, aki csinálja ezeket, és mindig elégedetlenkedek és fújtatok ilyenkor. A Zember már megszokta, és cserébe jólirányzottan tud cikizni, például, ha az AXN csatornát a-iksz-enn-nek mondom... 

Az angolt egyébként rendkívül logikus és könnyű nyelvnek tartom, ugyanakkor dallamos is, de mégis "harapható". Nyelvtan szempontjából is hóttegyszerű, csak szavakat kell tanulni, szófordulatokat, de persze kell egy megingathatatlan alap, és egy megszólalni merés. 

Aki angolul / idegen nyelven akar olvasni, szerintem válasszon olyan könyvet, amit már ismer és imád az anyanyelvén is, ez általában nagy löketet ad. Vagy ha valami ismeretlen, akkor legyen tingli-tangli regény, vagy ifjúsági regény először, azokban sok a párbeszéd, és nincsenek körmondatok. :)
A mai napig vallom, hogy az alapjaimat, a szókincsem jó részét bizony a Harry Pottereknek köszönhetem. A könyvek angolul olvasása, angolul hallgatása, a filmek angolul, angol felirattal, majd később felirat nélkül nézése csupa szórakozás volt, és mégis rengeteg fejlődés. 
Azóta is imádok angolul olvasni és audiobookokat hallgatni. És persze azóta is imádom a HP-t. :) Olyannyira belebolondultam az angolba, hogy végül a hetedik kötetet el sem olvastam már (avagy még) magyarul... :) 

További nyelvi csemegéznivaló:

angolul címke a blogon
szó-tár címke a blogon 
♥ nyelvi posztok a blogon
kétnyelvű szótár, amit ajánlok
szinonímaszótár, amit ajánlok
nyelvtanuló oldal, amit ajánlok
♥ + egy érdekes cikk az ún. "extenzív olvasás"-ról

Apró érdekességek:

- a kedvenc angol szavaim közé tartoznak: serendipity, suspicious, failure, discombobulate, succession, popularity, miscellaneous, belief, convenient.
- legújabb megtanult szavam: adulation - hízelgés, talpnyalás, tömjénezés. 
- sosem tudtam régen megjegyezni a jelentését, és kb. 50x kiszótáraztam már: hideous, surreptitiously (már tudom :D)

Hello idegenek ismerősök! ;) A témához bátran lehet csatlakozni poszttal, vagy csak írjátok meg a véleményeteket kommentben! Ha csatlakoztok, szóljatok nekem, vagy bármely más témázónak, és belinkelünk titeket is! 

A többiek posztjai a nyelvi témában: 

Régebbi, azonos témájú poszt az egyik témázónktól: Reea.

Utóvéd (később csatlakozók): 

Theodora, Bubu, Katacita, Tataijucc,

A képek illusztrációk. Forrás


2015. március 4., szerda

Akkor... tanuljunk még angolul - mankó a Casual Vacancyhez

Forrás
De rég volt már az az idő, amikor nyolcadik utáni nyáron nekiálltam a Harry Potter and the Philosopher's Stone-nak, egyik kezem alatt a magyar, a másiknál az angol kiadással, és bőszen szótárazva elindultam a szókincsbővítés útján - persze azért jól szórakozva. :) Akkor még a pretend és a crane volt a nagy ismeretlenség.
Most, hogy jó ideje azt mondhatom, "tudok angolul", és magabiztosan olvasok, szinte vártam már, hogy mikor jön el a pillanat, amikor megakadok egy kicsit, és hopp, szótáraznom kell, úgy istenigazából. Mert a könyvenkénti néhány szó, amivel újdonságként találkozom, nem sok. A sors iróniája: Rowlinggal tanultam angolul annak idején, és most Rowlinggal tanulok tovább...

Ez egy "nyelvi poszt", szószedet és mondatmustra következik a The Casual Vacancy-ből! :)


2013. június 26., szerda

A_d(d)ictionary to Moning

Avagy a Fever sorozat sokszori olvasásával már-már teljesen belém ivódott a szóhasználata, kifejezéstára Karen Marie Moningnak, és még akkor is megér nekem egy kis elmélkedős, gyűjtögetős posztot, ha más nem találja olyan izginek. :) A magyar köteteket nem olvastam, kivéve talán az elsőnek a fülszövegét, így nem ismerem a fordítás rejtelmeit. Ez a poszt kizárólag az angol nyelvű eredeti kötetek ismétlődő paneljeit, megszokott kifejezéseit, érdekes és különleges szavait, emlékezetes dialógusait, idézeteit veszi végig - teljesen szubjektívan persze. :)

A sorozatot immár háromszor vettem végig, egyszer olvasva és kétszer audiobook formájában, így mondhatom, hogy most aztán a fülemben csengenek a dolgok amikről írni fogok, és Oh man, how I love them resonating in my mind's ear. :)

Gyakran használt kifejezések, ismétlődő panelek, állandó jelzők


Az elsőtől az utolsó kötetig nézve nagyon sokszor fordul elő egy-egy szókapcsolat, kifejezés, amik már ismerősként köszönnek vissza. Jellemzően sok a nook and cranny, beast, feral, sentient, barely sentient, rattlesnake, puny minds, iridescent eyes, kaleidoscopic, gazillion, inhuman, inhumanly beautiful, stands bastion (a BB and B-re vonatkozik mindig), enigmatic, electrifying. Aztán ott vannak a jelzők, a Constant Jackass, Rainbow Girl, Dreamy-Eyed Guy (a.k.a. DEG :))

Barrons CJ (Constant Jackass :D) jelzőjén kívül akad még pár állandó címkéje a rejtélyes könyvesbolt-tulajnak. :) Ilyenek a már korábban említett electric, electrifying, enigmatic, és a ritkább: cantenkerous, aminek jelentése, nehezen kezelhető, házsártos, morcos, rosszkedélyű. :)

nook and cranny blog logo
Főleg az eleje felé Dani O'Malley is kap egy gyakran használt jelzőt (a Mega most nem számít ;)), ami nem más, mint a gamine. A mosolyára is alkalmazza Moning, mint gamine grin. Jelentése többrétű: a girl or woman of impish appeal, a slim and boyish girl or young woman; an elfish tomboy, a neglected girl left to run about the streets (forrás). 

Khm, és ha már Dani, akkor ugyebár: Duuuude! :) 

"Dude me one more time, and you're Danielle forever." :)))

Rowena állandó jelzője pedig az "old woman". :)

Két dolog, ami néha a könyökömön jött már kis, de nagyon jellemző: rengetegszer használja Moning az Alinára való emlékezéseknél a "God, I missed her!"-t. A másik pedig a "mercenary to the core" szókapcsolat, amitől az első olvasáskor az idegbaj kerülgetett (érdekes, később már nem éreztem olyan soknak :))
Gyakori az "in my book", illetve Barrons és Mac között a same book, same page, same bloody word-re végződő párbeszédek. :)
Mac többször felemlegeti Rowena "Go, die somewhere else"-ét is.

Az egész sorozat során sokszor ismétlődik a mottónak is nevezhető "Hope strengthens, fear kills.", amit sok rajongó magára is tetováltatott, de többször jön elő a "stay to the light" is.

Érdekes szavak


Moning szókincs gyarapítás szempontjából sem utolsó, hiszen ahhoz képest, hogy a könnyed, szórakoztató műfajt képviseli nagyon szép a nyelvezete, és igényes. Igen, annak tartom, annak ellenére, hogy a kötetek előrehaladtával nő a káromkodások - főleg a fuck, de Dani szájából inkább a feck, fecking :) -  száma is (This is war! :D). Igazán új szóval nem sokkal találkoztam, viszont amikkel igen, azok nagyon emlékezetesek (többet a népszerűbb online angol-magyar szótárakban meg sem találni) - szerencsére, mert csak így lehet őket megtanulni, megjegyezni. :)
Az egyik nagyon emlékezetes szó a pernicious (veszedelmes), amit Barrons használ, és jellemzően egy nyelvelős :P jelenetben:

“Burns from dropped matches, Ms. Lane? Matches one might have dropped while flirting with a pernicious Fae, Ms. Lane? Have you any idea the value of this rug?”
I didn’t think his nostrils could flare any wider. His eyes were black flame. “Pernicious? Good grief, is English your second language? Third?” Only someone who’d learned English from a dictionary would use such a word.

“Fifth,” he snarled. “Answer me.” 

A káromkodásokhoz visszatérve, nagyon jó ötletnek találtam a szépített káromkodásokat, amiket Mac és Alina találtak ki gyerekkorukban, pl.: ass helyett petunia (Kiss my petunia haha :D), fuck helyett frog stb.


"He raised a brow. 'Petunia, Ms. Lane?'
I scowled. 'Ass, Barrons.'"



Többször szerepel, és ahogy észrevettem az Icedban is igen kedvelt, sokszor használt kifejezés, a discombobulate (összezavar, frusztál, felzaklat), amivel egyébként még sehol máshol nem találkoztam, valószínűleg olyan ritka szó, mint a serendipity (vakvéletlen), aminek meg a szintén még soha ezelőtt nem látott (never before seen, mennyivel jobban szeretnék néha angolul írni :D) ragozott formájával találkoztam az utolsó kötetben: serendipitously. :)
Kiejtés szempontjából volt érdekesség a longevity, amit én amolyan elegáns brit módra [longevitinek] gondoltam kiejteni is, de kiderült az audiobookból, hogy bizony dzsével van :) Párja, a brevity már egyszerűbb, ez is sokszor szerepelt, a legemlékezetesebb:


"You underestimate the pricelessness of brevity, Ms. Lane."


Ha már előjött, akkor meg kell említenem azt az udvarias formát is, amivel Barrons mindig megszólítja Macet - kivéve ugyebár ha már éppen haldoklik, vagy legalábbis életveszélyben van ;).
Ms. Lane.

'What? No questions, Ms. Lane?' I'd pulled a Barrons and said coolly, 'Good night, Barrons."

Azt se felejtsük el, Dreamy-Eyed Guynak is van egy megszokott megszólítása Mac számára: beautiful girl. :)

Az Irish lilt is előjön néhányszor, az audiobookban főleg, illetve a Gaelic kifejezések. Egy kedvenc ilyen jellegű párbeszédem a könyvekből:

“Dubh is do?" I was incredulous. It was no wonder I hadn't been able to find the stupid word. "Should I be calling pubs poos?"
"Dubh is Gaelic, Ms. Lane. Pub is not.” 

Macnek egyébként szép Southern akcentusa van, mint egy igazi georgiai nőnek. :) 

Plusz még néhány érdekes szó:
- malarkey: halandzsa, kitaláció, süket duma
- penultimate: utolsó előtti
- tantamount: egyenértékű, annyi mint

Emlékezetes idézetek (a már említetteken kívül :))


Egy kis nyelvi humor, amin minden alkalommal nevetek, sőt, akkor is, ha bárhol máshol látom ezt a szót: 

"But if there's one thing I've learned in life it's this: assume makes an ass out of 'u' and 'me'."

És egy pár megunhatatlan kedvencem:

"(...) personally I'd never had any desire to save the world. Decorate it? Yes. Save it? No."

“You, Ms. Lane, are a menace to others! A walking, talking catastrophe in pink!” 


" Why does it always take you so long to tell me the important things?" 


"Illusion was one salve, purpose and routine were another."

"God said, Let there be light. I said, Say please."

"See me when you look at me."


"You choose what you can live with. And what you can't live without."

"Fire to my ice. Ice to my fever."


Kotta

Aki ismer, tudja, hogy nem nagyon vagyok zenerajongó, olyan szempontból, hogy általában fogalmam sincs mit ki énekel és mikor és az milyen stílus, vagy most menő-e. Én vagy szeretek egy számot, amit rongyosra hallgatok vagy nem, vagy csak elhallgatom teljes tudatlanságban a rádióból, és kész. :)
A Fever sorozathoz mégis kapcsolódik számomra is néhány zene. Az E.T. nekem teljesen Barrons. A Que sera, sera említve van többször is a Shadowfeverben, bár lehet hogy nem ez a régi verzió. A Guilty Pleasure pedig, csak úgy, mert Moning és a világa egy nagy guilty pleasure nekem, sokadjára is. :)

Linkek:

További Fever posztokat találtok a Fever, vagy a Karen Marie Moning kategóriában.

Várom ám a további ötleteket is, mi az, ami nektek leginkább megragadt a fejetekben, legyen az akár kedvenc idézet, párbeszéd, mik azok amik szerintetek még sokat szerepelnek a könyvben, igazán Moningosak, Feveresek? :)