Júliusi mérleg

Saját képek.

Helló Augusztus, szalad a nyári szünet! :) Júliusban elképesztően soknak hangzó, 22 könyvet fejeztem be, azonban ez megint csak azt mutatja, hogy elmentünk könyvtárba a kisfiammal, és ezúttal főleg a Bori-sorozatot kezdtük magunkévá tenni. A 22-ből összesen 4 volt csak "könyv-könyv", a többi mese. Itthoni újak és könyvtáriak is, vegyesen.

Új szerzeményem csak egy volt a hónapban, Moa Herngren könyvét, A válást ajándékba kaptam meg. :) 

5 könyvtől szabadultam meg, ezek apró kis babalapozók voltak, amiket továbbadtam. 

Termékeny volt a hónap posztok szempontjából, jobban sikerült, mint vártam, 6 bejegyzés került ki ugyanis a blogra. Utoljára januárban volt ennyi. :) Akadt köztük félévzárás is, és júliusban megünnepeltem a blog a 16. szülinapját.

A nem sokkal korábban beharangozott "több zanzára számítsatok" jóslat ellenére most mindenről jutott idő, és volt kedv is külön-külön beszámolni. 

A kép csalóka, ezek nagyrészt már
augusztusiak lesznek, a pillanatkép
egy olvasós óráról viszont július. :)

A hónap legjobbjai Durrell és Kinsella voltak, akik szerintem sosem gondolták volna, hogy egy  mondatban szerepelnek majd együtt. :) Kinsella Kétbalkezes istennője igazi üdítő, szórakoztató olvasmány volt, Durrellhez pedig annyira jólesett visszatérni, hogy rögtön egy új projektre is inspirált. Szeretném, ha meglenne tőle is az életmű, ahogy pár évvel ezelőtt, néhány év alatt a Simenonjaimat is teljessé tettem. Na meg persze olvasni is szeretném őket. Sajnos egy korábbi beázás során sok Durrellem penészes lett, és bár megtartottam őket, most újra  megszemlélve, ezek közül is több inkább pótlandó lenne... Az új kiadások is szépek, de szerintem fogok vadászni régieket is, amelyekben a Réber László illusztrációk szerepelnek. Van olyan példányom is, ami az újraolvasásoktól esik/esett szét. De visszatérve a könyvélményre, nagyon nosztalgikus volt Durrellt olvasni, kissé keserédes is, hiszen pont az utolsó expedíciójáról szóló kötetet vettem kézbe, amikor szegény Gerry bácsi már nem volt igazán aktív, inkább csak a táborban ücsörgött. 

A két nagyon szuper olvasmány mellett egymás után kifogtam két olyan gyöngyszemet is, amikről bizony paprikás poszt született. Marian Keyes Watermelonjával és Tom Hindle Garda-tavas könyvével nem jártam jól. Nem ajánlom nektek őket, és sajnálom, hogy a kis kevés, olvasásra szánható időmből pont ezekre szakítottam... Csalódásaim arra sarkalltak, hogy inkább ismerősebb terepre evezzek, és rögtön fogtam egy Szabó Magdát (igaz, csak a Füveskönyvet tőle - poszt majd később, ez már augusztusi olvasás), és belevetettem magam Cormoran Strike-ba is. A Running Grave otthonos és TUTIJÓ közege kell most nekem. A komfortos újraolvasás mellett pedig rámmosolygott a szerencse is, mert a következő választásom úgy tűnik nagyon is be fog találni: Mikki Brammertől a Minden, amit megbántam eddig annyira szuper, hogy kedvenc könyv vibe-ok jönnek belőle, pedig még csak 20%-nál járok! Szóval úgy érzem augusztus-szeptemberben talán több lelkesedés és kevesebb paprika várható, de ki tudja, stay tuned! ;) 

A nyár hátralevő részére írt tervlistából nem sok minden teljesült, mondjuk még a nyár sem ért véget, az is igaz. A várólista csökkentős könyvekkel pont megakadtam, pedig már belefogtam az utolsóba, a kihívás teljesítéséhez. Maigret-t mégsem volt kedvem/időm olvasni, viszont a megkezdett könyvek egy részét befejeztem, és még szóló posztok is születtek róluk, szóval hurrá. 

Hamarosan jön az augusztusi zárás is, hiszen repülnek a napok! :) 

A többiek júliusa: 

Dóri, Bea,