2020. július 27., hétfő

Mindent a posztolásról - könyves vs. egyéb posztok

Forrás.
A Témázunkba ezúttal arról posztolunk, hogy miről posztolunk! ;) Az ehavi kiválasztott ugyanis a Könyves posztok vs. egyéb posztok - mit szeretünk írni, mit szeretnek olvasni elnevezésű téma lett. Néha érintőlegesen előkerül ez a téma, és olyankor szinte minden könyvesblogger egyetért abban, hogy hát igen, az összegző, havi zárásos, új megjelenésekről szóló, gyakran "töltelékposztként" is emlegetett posztok inkább vonzzák az olvasóközönséget, mint maguk a könyves bejegyzések. Ez egy érdekes paradoxon, hiszen mint könyvkedvelőket, a könyves írásoknak "kellene" jobban érdekelni mindenkit. Amióta a könyvesblogolás hajdanán felívelt (aztán le?), azóta rengeteg minden történt; új platformok alakultak, felvirágzott a mikroblogolás, a saját képek megosztására ott az instagram, amit szintén gyakran mikroblognak használnak, jöttek a clickbait címek és az egyre rövidebb cikkecskék virágkora. Hódít a könnyen fogyasztható tartalom (?). Nekem is van instagramom, de a blogot biztos nem váltaná ki számomra, sőt, bevallom, igazából én tényleg képnézegetésre használom, nekem fura az, hogy ott olvasgassak - ritkán olvasom el a szöveget is a képhez (néhány kivétel van persze), mármint azon az egy-két szón-mondaton túl, amit rögtön látni. Ez mondjuk érdekes lehet annak, aki a like-ok számából olvasók számára is következtet; szerintem inkább többségben van az olyan felületes insta-nézegető, mint én. Nemrég valakit megleptem ezzel az infóval, hogy hát láttam a képet igen, de hogy alatta az írásban volt is valami érdemleges, hát oké... Ebből a szempontból  nem biztos, hogy jó ott vezetni mikroblogot. 

A blogolást volt már, hogy halott műfajnak kiáltották ki, de az, hogy leáldozott a blogposztoknak, hosszabb írásokra nem kíváncsiak az emberek, szerintem így kategorikusan nem igaz. Ezt leírni azután, hogy instaposztokat nem olvasok, hülyén hangzik, de számomra nagyon más a két felület, és máshogy is használom. Az, hogy az emberek kevesebbet, rövidebbeket olvasnak, valahol igaz, de az "embereket" ha úgy tényleg egy nagy kalap alá vesszük, akkor lássuk be azért tele lesz a kalap idiótákkal meg funkcionális analfabétákkal. Az átlagember szövegértési képessége a béka sejhaja alatt van, meg kb. az igényességük is. Szóval ne is ebben gondolkodjunk, mert a különféle clickbait címek és borzasztó rövid, borzasztó színvonaltalan cikkek, amit valaki még újságírásnak nevez a neten, nem olyanok, mint a könyvesblogok posztjai, és nem ugyanaz az olvasóközönség sem. 
Szerintem nem kell temetni a blogolást, nem halódik, és akik írnak - bár tudják, hogy a könnyen fogyasztható tartalmakra könnyebben akad több olvasó -, azokat szerintem nem ez irányítja. A könyvesblog még mindig elsősorban önkifejezés, játszótér.  
Forrás.

A statisztikán mindig látni, hogy egy sima könyves poszt, hacsak nem a legújabb hype-olt sikerkönyv az, vagy egy botránykönyv, és pláne ha valami régebbi, vagy rétegműfaj, akkor harmadannyi kattintást kap, mint egy nyári olvasmányterves lista, egy book tag, vagy egy havi zárás. De ugyanígy a témázós, tematikus posztok is népszerűek, ami viszont szuper. És több szempontból is lehet vizsgálni ennek miértjeit. Ha közelebbről megnézzük, egyáltalán nem csak a rövidségről, könnyebben fogyaszthatóságról szól ez a különbség. Az is szerepet játszik, hogy a könyves tartalmaknál válogatósabb az ember, hogy miről olvas el posztot: ha el szeretné még olvasni ő is a könyvet, akkor nem akarja, hogy előre befolyásolja bármi a véleményét, és pláne nem akar spoilerbe futni, ha pedig nem akarja olvasni a könyvet, nos, akkor sokszor nem is érdekli mit írtak róla, és ez teljesen érthető. Bár lehet annyira jó stílusa valakinek, hogy még a minket nem érdeklő könyvről is elolvassuk minden sorát, azért szerintem nem ez a jellemző. Akkor se biztos, hogy elolvasunk egy könyvértékelést, ha a mi értékelésünkkel ellentétes gondolatokat tartalmaz: egy gyűlölt könyvről nem szívesen nézel rajongó posztot, egy szívcsücsökről egy fröcsögést. Ha mégis győz a kíváncsiság, akkor persze igen, és megismerkedünk a másik oldal érveivel. ;) 
Amit pedig ritkán veszünk figyelembe, de szerintem fontos, hogy a nem-könyves posztok azok, ahol mindig van személyes rész, személyes aspektus, és igazából az egy pozitív feedback, ha jobban érdeklődnek az emberek ezek iránt, és nem csak arról olvasnának, hogy hogy tetszett egy könyv, hanem hogy magadról mit közölsz, milyen kis morzsákat hagysz ott, amitől szimpatikusabb leszel/lehetsz. (Ebben is persze át lehet esni a ló túloldalára.)
Szerintem mások blogján is keressük azokat a dolgokat, amitől jobban kötődünk, a stíluson, műfajokon, témákon kívül. 
Forrás.
Viszonylag sok blogot követek, azt hiszem, persze én sem olvasok végig mindig mindent, de vannak többen is, akiknél a legtöbb poszt érdekel, amit kiraknak, ahol több az, amit elolvasok, mint amit nem. Gyakran gyűjtögetem tabokon megnyitva ezeket az elolvasandókat, ezért előfordul, hogy én leszek a "kései kommentelő"... :D 

Az, hogy miről szeretek írni, meg hogy melyik posztokat szeretem jobban írni, nagyon változó. Nem mondhatom azt, hogy a könyves, vagy a nem-könyves posztok közül az egyik típust jobban kedvelem összeállítani, mert mindegyik annyira más. Függ magától a könyvélménytől is, hogy hogyan sikerül írni róla, könnyen jönnek-e a mondatok, át tud-e az ember valamit vinni a stílusból a saját posztjába is. És ez sem mindig csupán attól függ, hogy tetszett-e a regény, mert egy olyan könyvről, ami igazán elvarázsolt sem mindig egyszerű átadni a rajongást, a bűvöletet, amibe visz. Ugyanígy néha nehéz megfogalmazni azt is, miért volt valami nagyon középszerű és meh. Aztán meg ott van az a fránya ihlet is, ami kell az íráshoz, és nem mindig jön csettintésre.
Ami nagyon tetszett, arról szeretek áradozni, és ami nagyon nem tetszett, arról is szeretem megírni a paprikás posztot. :D A  töltelékposztoknál pedig élvezem, hogy könnyebben, gyorsabban, gyakorlatilag "ihlettelenül" is össze lehet rakni, és kielégíteni vele a saját kis blogolási-posztolási vágyamat, ha éppen nem tudok összehozni értelmes mondatokat az aktuálisan befejezett olvasmányról. 

Azon nem izgatom magam, hogy milyen gyakran sikerül írni, vagy hogy tényleg mindenről írtam-e, bár az olvasmányaim 90%-áról mindig születik poszt, ez nem görcsös akarás, hanem szimpla blogolási vágy eredménye. :) Néha megnézem, hogy mikor volt utoljára tag, vagy poszt az új megjelenésekről, de nem osztom be előre a posztolnivalókat, kiporciózva. A rovatok kicsit kivesztek a blogokról, pedig amúgy jó ötlet, de én úgy érzem, arra nincs időm, ötletem, vagy kapacitásom, hogy rovatoljak is bizonyos megszabott időközönként valamiről (miről?), elég a témázás is, ami ugye havi rendszerességű. :) Másoknál se azt figyelem, milyen rendszerességgel ír valamiről, mindig az adott írás érdekel (vagy nem), és az se baj, ha ritkán van poszt, szerintem annyi minden más van az ember életében, hogy örül, ha amúgy tudja követni azoknak a cikkeit, akiket szeret olvasni. :) 

Forrás.


És ti mit gondoltok magáról a posztolásról, a poszttípusokról? Mit olvastok szívesen? Ha van kedvetek, csatlakozzatok ti is a témához, és írjátok meg, milyen bejegyzéseket írtok szívesen, vagy miről olvastok szívesen a blogokon. :) Ha posztoltok, szóljatok nekem, vagy bármely más témázónak, és belinkelünk titeket is!

A többiek poszt-posztjai: ;D


Utóvéd (később csatlakozók):


12 megjegyzés:

  1. Látod, azért mondtam, hogy csúnyàkat írok, mert szerintem a jövő nem a klasszikus blogoké. Ami amúgy tök szomorú. Nekem sosem volt nagy nèzettségű, ha töltelék posztot írtam :-), lehet látszott rajta, hogy unom az egészet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szomorú, de nem biztos, hogy igaz. Viának (Farkas Lívia) is nemrég volt posztja a blogolásról, és hogy temethetjük-e, és nem látja sötéten a helyzetet, sőt! Az is lehet amúgy, hogy a mikroblogok majd felívelnek, aztán eltűnnek. Sose szabad elfelejteni azért, hogy a retró mennyire menő tud lenni újra, és egy körforgás van - ilyenformán simán lehet egy új aranykora a blogolásnak is akár. :)

      Törlés
  2. Egyébként én is nagyon hasonló Insta-felhasználó vagyok, igazából csak pár embernek szoktam elolvasni a hosszabb írásait a kép alatt, ott én is leginkább a képeket nézegetem. Nem tudom, hogy ez a korunkból adódó felhasználói magatartás vagy tényleg mindenki úgy használja csak nem vallják be :D
    Örökös kései kommentelő - szintén jelen! :D én is pont így. Mindig könyvjelzőzöm, ha nem jut rá idő elolvasni, de olyat is szoktam hogy rámegyek a kedvenc blogokra és akkor egyben végigolvasom azokat a posztokat, amikről lemaradtam. Szerintem egyébként a régi blogos idők azért összehoztak nekünk itt egy többé- kevésbé szoros közösséget, ami mellett az aktívan blogolók azért kitartanak. Lehet ezért is nehéz nekünk ez, hogy elhivatottabbak legyünk az Insta felé mondjuk, vagy bármilyen más platform felé.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Huhh, örülök, hogy nem vagyok ezzel egyedül, kicsit féltem, hogy nagyon eretnek dolgot írok le, hogy hát egen, az instán nézünk, nem olvasunk. :D
      Igen, emlékszem, egyszer beszéltük már, hogy ez a módszerünk, illetve az egyben végigolvasása az elmaradásoknak! :D Pacsi! :)
      Szerintem is, megvan azért a "kemény mag", ez nem hullik csak úgy szét, főleg, ha folytatjuk és csináljuk a blogolást, és nem a trendkövetés mozgat minket, meg a kattszám. Én is nehezen megyek más platformra, meg az önreklámozás is már bocsánat, de halál unalmas nekem - a blognak van fb oldala, de szinte kényszerűségből posztoltam oda a linkeket, totál meguntam, abbahagytam... aki szeretne olvasni, jöjjön ide, nézze meg mi a friss cucc. :)

      Törlés
  3. Én sosem értettem, miért kell kilométerhosszúságú szövegeket róni az Instára - ez nem feltétlen az a platform, ahol ez a tartalom annyira releváns. Én is leginkább a vizuális gyönyörködésre használom, nagy ritkán elolvasom a hozzá tartozó captiont is, de nem kimondottan jellemző. Szóval teljes mértékben csatlakozom hozzátok! :)

    Amúgy, PuPi, te vagy azon kevesek egyike, akiknél azokról a könyvekről is szívesen informálódom, ami nem feltétlen a zsánerem, de kíváncsi vagyok a véleményedre. :) A paprikás posztokon mindig jókat derülök, és szeretem, amikor a könyvfesztiválos, könyvbáros, akármilyen könyves eseményekről írsz, mert kicsit én is ott vagyok a nyomodban - ha csak képzeletben is. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tessék, akkor máris sokan vagyunk így! :) Valóban a vizuális inger a lényeg ott, és hát valamennyire a személyesség - pl hogy ki mit tervez olvasni, mit olvas épp és milyen hangulatban, ki volt épp sétálni, balatonozni, skanzenezni. ;)

      Ó, köszönöm, ez igazán sokat jelent és jólesik! ♥ :)
      A paprikás posztok akkor nem elég sűrűn jönnek az érdeklődésedhez képest! :D

      Törlés
  4. Még egy kései kommentelő! :D A bejegyzésembe is beleírtam, hogy néha nem jutok el hetekig egy-egy újabb poszthoz, aztán van olyan hogy egyben végigolvasgatom őket.
    Instán én is próbálkozom a hosszabb kép-aláírásokkal, de szerintem sem ez a jó felület a könyvértékelésre.
    Hasonló trendeket vettem észre én is (töltelékposztokra nagyobb érdeklődés) - a könyveknél meg tényleg van amit azért nem olvas el valaki, mert friss benyomást akar, de nekem is van egy kör - veled az élen, hogy olyan könyvről is elolvasom a posztod, ami első ránézésre nem is érdekel :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony, nálam is így van néha, de azért nem akarok lemaradni, mert néha gyorsan jönnek az újabb bejegyzések, és esetleg elfelejtem, hogy el akartam olvasni egy korábbit. :)
      Én egyszer próbáltam hosszabbat írni az instán a kép alá, és háromszor elszállt... (valami központi hiba volt pont akkor...), ezt jelnek vettem :D
      Ó, köszi, ennek igazán örülök! :*

      Törlés
  5. PuPi Te vagy az egyik első akit a kezdetektől fogva követtem. Aztán volt egy hosszabb kiahyásom, akkor töröltem mindent, azóta recenziókat sem vállalok. De nagyon szuper amit írtál és nagyon sokban egyet is értünk.

    Másrészt insta. Nekem az csak szórakozás. Esküszöm az elején megpróbáltam belesűírteni összefoglalót. Aztán elengedtem, az nem oda való. Egy jó idézet a könyvből a kép alé, és hello. Kedvcsinálónak nem elég, akkor a többi sem segíteni. Köszönöm a témázós meghívást :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, tényleg? :)) *-* De jó, köszi! :))
      Én sem recizek már, vagy nagyon elvétve, de pl idén egyetlen darab sem ficcent be.
      Nekem is csak szórakozás az insta, szemet gyönyörködtető tekintet-legeltetés. ;) Kevés emberkénél olvasom el, ha van valami hosszabb szöveg, mint egy gyors caption.
      Mi köszönjük, hogy részt vettél! :)

      Törlés
  6. Egyetértek azokkal, amiket leírtál, nem sokat tudnék hozzáfűzni igazából. :) Én is így vagyok az instával, ill. a könyvesblogokkal is, ahogy fent is írtad, válogatok a posztok között a fenti szempontok alapján.

    Ami miatt mégis kommentelek, hogy elmondjam, nálad szívesen elolvasok bármilyen posztot, mert szeretem a blogod hangulatát. Persze nem mindent és azonnal, általában könyvjelzőzöm a bejegyzéseidet, aztán úgy egyben szeretek többet elolvasni. Szerencsére van még miből válogatni, sok posztodat nem olvastam még a régebbiek közül, de azok közül is szoktam mazsolázgatni. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó, örülök, hogy egyetértünk a blogokkal, posztokkal kapcsolatban! :)
      Köszönöm a kommentet, nagyon jólesik ám, és nagyon örülök, hogy jössz és olvasol, illetve könyvjelzőzgetsz, és visszatérsz! :) :*

      Törlés