Mindent a posztolásról - könyves vs. egyéb posztok

Forrás.

A Témázunkba ezúttal arról posztolunk, hogy miről posztolunk! ;) Az ehavi kiválasztott ugyanis a Könyves posztok vs. egyéb posztok - mit szeretünk írni, mit szeretnek olvasni elnevezésű téma lett. Néha érintőlegesen előkerül ez a téma, és olyankor szinte minden könyvesblogger egyetért abban, hogy hát igen, az összegző, havi zárásos, új megjelenésekről szóló, gyakran "töltelékposztként" is emlegetett posztok inkább vonzzák az olvasóközönséget, mint maguk a könyves bejegyzések. Ez egy érdekes paradoxon, hiszen mint könyvkedvelőket, a könyves írásoknak "kellene" jobban érdekelni mindenkit. Amióta a könyvesblogolás hajdanán felívelt (aztán le?), azóta rengeteg minden történt; új platformok alakultak, felvirágzott a mikroblogolás, a saját képek megosztására ott az instagram, amit szintén gyakran mikroblognak használnak, jöttek a clickbait címek és az egyre rövidebb cikkecskék virágkora. Hódít a könnyen fogyasztható tartalom (?). Nekem is van instagramom, de a blogot biztos nem váltaná ki számomra, sőt, bevallom, igazából én tényleg képnézegetésre használom, nekem fura az, hogy ott olvasgassak - ritkán olvasom el a szöveget is a képhez (néhány kivétel van persze), mármint azon az egy-két szón-mondaton túl, amit rögtön látni. Ez mondjuk érdekes lehet annak, aki a like-ok számából olvasók számára is következtet; szerintem inkább többségben van az olyan felületes insta-nézegető, mint én. Nemrég valakit megleptem ezzel az infóval, hogy hát láttam a képet igen, de hogy alatta az írásban volt is valami érdemleges, hát oké... Ebből a szempontból  nem biztos, hogy jó ott vezetni mikroblogot. 

A blogolást volt már, hogy halott műfajnak kiáltották ki, de az, hogy leáldozott a blogposztoknak, hosszabb írásokra nem kíváncsiak az emberek, szerintem így kategorikusan nem igaz. Ezt leírni azután, hogy instaposztokat nem olvasok, hülyén hangzik, de számomra nagyon más a két felület, és máshogy is használom. Az, hogy az emberek kevesebbet, rövidebbeket olvasnak, valahol igaz, de az "embereket" ha úgy tényleg egy nagy kalap alá vesszük, akkor lássuk be azért tele lesz a kalap idiótákkal meg funkcionális analfabétákkal. Az átlagember szövegértési képessége a béka sejhaja alatt van, meg kb. az igényességük is. Szóval ne is ebben gondolkodjunk, mert a különféle clickbait címek és borzasztó rövid, borzasztó színvonaltalan cikkek, amit valaki még újságírásnak nevez a neten, nem olyanok, mint a könyvesblogok posztjai, és nem ugyanaz az olvasóközönség sem. 

Szerintem nem kell temetni a blogolást, nem halódik, és akik írnak - bár tudják, hogy a könnyen fogyasztható tartalmakra könnyebben akad több olvasó -, azokat szerintem nem ez irányítja. A könyvesblog még mindig elsősorban önkifejezés, játszótér.  

Forrás.

A statisztikán mindig látni, hogy egy sima könyves poszt, hacsak nem a legújabb hype-olt sikerkönyv az, vagy egy botránykönyv, és pláne ha valami régebbi, vagy rétegműfaj, akkor harmadannyi kattintást kap, mint egy nyári olvasmányterves lista, egy book tag, vagy egy havi zárás. De ugyanígy a témázós, tematikus posztok is népszerűek, ami viszont szuper. És több szempontból is lehet vizsgálni ennek miértjeit. Ha közelebbről megnézzük, egyáltalán nem csak a rövidségről, könnyebben fogyaszthatóságról szól ez a különbség. Az is szerepet játszik, hogy a könyves tartalmaknál válogatósabb az ember, hogy miről olvas el posztot: ha el szeretné még olvasni ő is a könyvet, akkor nem akarja, hogy előre befolyásolja bármi a véleményét, és pláne nem akar spoilerbe futni, ha pedig nem akarja olvasni a könyvet, nos, akkor sokszor nem is érdekli mit írtak róla, és ez teljesen érthető. Bár lehet annyira jó stílusa valakinek, hogy még a minket nem érdeklő könyvről is elolvassuk minden sorát, azért szerintem nem ez a jellemző. Akkor se biztos, hogy elolvasunk egy könyvértékelést, ha a mi értékelésünkkel ellentétes gondolatokat tartalmaz: egy gyűlölt könyvről nem szívesen nézel rajongó posztot, egy szívcsücsökről egy fröcsögést. Ha mégis győz a kíváncsiság, akkor persze igen, és megismerkedünk a másik oldal érveivel. ;) 

Amit pedig ritkán veszünk figyelembe, de szerintem fontos, hogy a nem-könyves posztok azok, ahol mindig van személyes rész, személyes aspektus, és igazából az egy pozitív feedback, ha jobban érdeklődnek az emberek ezek iránt, és nem csak arról olvasnának, hogy hogy tetszett egy könyv, hanem hogy magadról mit közölsz, milyen kis morzsákat hagysz ott, amitől szimpatikusabb leszel/lehetsz. (Ebben is persze át lehet esni a ló túloldalára.)

Szerintem mások blogján is keressük azokat a dolgokat, amitől jobban kötődünk, a stíluson, műfajokon, témákon kívül. 

Forrás.

Viszonylag sok blogot követek, azt hiszem, persze én sem olvasok végig mindig mindent, de vannak többen is, akiknél a legtöbb poszt érdekel, amit kiraknak, ahol több az, amit elolvasok, mint amit nem. Gyakran gyűjtögetem tabokon megnyitva ezeket az elolvasandókat, ezért előfordul, hogy én leszek a "kései kommentelő"... :D 

Az, hogy miről szeretek írni, meg hogy melyik posztokat szeretem jobban írni, nagyon változó. Nem mondhatom azt, hogy a könyves, vagy a nem-könyves posztok közül az egyik típust jobban kedvelem összeállítani, mert mindegyik annyira más. Függ magától a könyvélménytől is, hogy hogyan sikerül írni róla, könnyen jönnek-e a mondatok, át tud-e az ember valamit vinni a stílusból a saját posztjába is. És ez sem mindig csupán attól függ, hogy tetszett-e a regény, mert egy olyan könyvről, ami igazán elvarázsolt sem mindig egyszerű átadni a rajongást, a bűvöletet, amibe visz. Ugyanígy néha nehéz megfogalmazni azt is, miért volt valami nagyon középszerű és meh. Aztán meg ott van az a fránya ihlet is, ami kell az íráshoz, és nem mindig jön csettintésre.

Ami nagyon tetszett, arról szeretek áradozni, és ami nagyon nem tetszett, arról is szeretem megírni a paprikás posztot. :D A  töltelékposztoknál pedig élvezem, hogy könnyebben, gyorsabban, gyakorlatilag "ihlettelenül" is össze lehet rakni, és kielégíteni vele a saját kis blogolási-posztolási vágyamat, ha éppen nem tudok összehozni értelmes mondatokat az aktuálisan befejezett olvasmányról. 

Azon nem izgatom magam, hogy milyen gyakran sikerül írni, vagy hogy tényleg mindenről írtam-e, bár az olvasmányaim 90%-áról mindig születik poszt, ez nem görcsös akarás, hanem szimpla blogolási vágy eredménye. :) Néha megnézem, hogy mikor volt utoljára tag, vagy poszt az új megjelenésekről, de nem osztom be előre a posztolnivalókat, kiporciózva. A rovatok kicsit kivesztek a blogokról, pedig amúgy jó ötlet, de én úgy érzem, arra nincs időm, ötletem, vagy kapacitásom, hogy rovatoljak is bizonyos megszabott időközönként valamiről (miről?), elég a témázás is, ami ugye havi rendszerességű. :) Másoknál se azt figyelem, milyen rendszerességgel ír valamiről, mindig az adott írás érdekel (vagy nem), és az se baj, ha ritkán van poszt, szerintem annyi minden más van az ember életében, hogy örül, ha amúgy tudja követni azoknak a cikkeit, akiket szeret olvasni. :) 

Forrás.

És ti mit gondoltok magáról a posztolásról, a poszttípusokról? Mit olvastok szívesen? Ha van kedvetek, csatlakozzatok ti is a témához, és írjátok meg, milyen bejegyzéseket írtok szívesen, vagy miről olvastok szívesen a blogokon. :) Ha posztoltok, szóljatok nekem, vagy bármely más témázónak, és belinkelünk titeket is!

A többiek poszt-posztjai: ;D

Anett, Sister, Zenka, Dóri, Cloudbookatlas, Readinspo,

Utóvéd (később csatlakozók):