2019. április 30., kedd

Baba Dunya utolsó szerelme

Idén igazán villámtempóban sikerül haladni a várólista csökkentéssel, a Baba Dunya ugyanis már a hetedik a sorban amit kipipálhatok. Egy rövid könyvecskéről van persze szó, szellős is, és akár egy ültő helyünkben is elolvasható. Sajnos összességében nem is nagyon maradandó...

Csernobil szörnyű ugyan, de emellett igen érdekes téma is, és ez a regény azért csigázott fel, mert egyszerre ígért némi tudásanyagot is a katasztrófáról, vagy az az utáni állapotokról, illetve egy kis romantikus levélregény vonulatot is belengetett, amiből sajnos végül nem sok minden volt igaz.
A halálzónába való visszatérésről, az ottani mindennapi életről és a nehézségekről ugyan mesél a könyv, mégis homályos marad az egész, nem sok konkrétummal, vagy csak olyasmikkel, amiket az ember amúgy is fel tud vázolni magában: nincs áram, nincs vezetékes víz, saját maguk termelnek ételt stb. Ez a kép nem élesedett, nem lett nagyobb rálátásom, úgy érzem, semmire a halálzónával kapcsolatban.

A cím és alcím (Levelek Csernobilból) pedig nagyon becsapós, sőt hazudós... Megnéztem az eredeti címet is persze, és tényleg az, ami: Baba Dunyas letzte Liebe, de félrevezető így is, úgy is. A szerelemhez-romantikához ennek semmi köze - pedig egy kis késői virágzást, valami időskori romantikát, a halálzónán kívülre levelezést vizionáltam, de hát ez a Baba Dunya egy vénséges vén csont, és a "szerelme" az legfeljebb maga a falu, ahova visszatért élni és halni. Ez tehát csupán egy félreértelmezhető utalás, szimbolikus szerelem.

"A munkám megtanított arra, hogy tudjam: az emberek mindig azt teszik, amit amúgy is akarnak. Kérnek ugyan tanácsot, de tulajdonképpen nincs szükségük idegen véleményekre. Minden egyes mondatból csak azt szűrik ki, ami a kedvükre való. A többit figyelmen kívül hagyják. "

Levél ugyan tényleg van néhány benne, de közel nem levélregény a Baba Dunya. Dunya meséli el mindennapjait. Leginkább azzal tudnám jellemezni ezt a mesélést, hogy száraz... Nagyon tárgyilagos, nagyon távolságtartó. Baba Dunya egy régi világ gyermeke, és az új világban is benne ragad a régiben. Az egész könyvet a maradiság hatja át. Egyszerűen öregszaga van. A halálfalu is olyan, mint valami borzasztó öregek otthona, ahol mindenki abszolút hátrányból indul, de néhányan azért kicsit kisegítik a még hátrányosabb helyzetűeket... Lábfájás, gyaloglás, kútvíz, mosogatás, dögunalmas hétköznapok a nagy semmi közepén. :/ A könyv 70%-a körülbelül ez. Ehhez képest igencsak meglepődtem, amikor a szerelmes cím ellenére, meg a levelekre várva végül egy krimi közepébe csöppentünk... :O A gyilkosság és a nyomozás felpezsdítette a kedélyeket, de megmaradt a tárgyilagosság az izgalmak ecsetelésekor is. Dunya pedig... hát, elnézést a szókimondásomért, de annyira nem való már erre a világra, nem érti már ezt, nem tud vele lépést tartani, semmire nem való a létezése sem... Ugyanaz a megfáradt maradiság sugárzik belőle végig, amikor haza is megy a halálzónába. Az ember nem tud mást, csak legyinteni rá, menjél csak, maradjál is ott. 
Igazából elég érdektelen maradt az egész buta sorsa számomra. :/ Nem keltett bennem szimpátiát, együttérzést, semmit. Visszaemlékezéseiben is boldogtalan, küzdelmes életének képeit kapjuk, és a leszármazottai is pont olyan boldogtalanok, mint ő... "Feküdjünk be a sírgödörbe" érzésem volt ettől a könyvtől, lehangoló, és nem nagyon vezet sehova. 



9 megjegyzés:

  1. Elég hatásvadásznak tűnt-tűnik a cím és a borító is, mondjuk, nem is akartam más könyvet olvasni a témában a Csernobili ima után. Lehet, hogy ez a könyv (a Baba Dunya) valamit mégis jól megragad: miután kigyulladt a reaktor és megpróbálták kitelepíteni az embereket, sokan (főleg öregek), visszaszöktek az otthonukba, nem akarták otthagyni a krumplit a földben stb. Egyszerűen nem értették (mondjuk, nem csak ők), hogy mi történt, mert a sugárzás nem volt szemmel látható, meg a barátságos atom ideológiája miatt el se tudták képzelni, mekkora veszélyben vannak.
    (Bár, ha jól emlékszem, te is olvastad a könyvet, ugye?...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, tényleg hatásvadász, de megpróbálták valamivel eladni...
      Sajnos nem úgy van, ahogy írod, nem ragadta meg ezt a részét a dolgoknak, akik visszaköltöztek a faluba, ugyan maradiak voltak, de azért nem voltak teljesen tudatlanok. Értették a veszélyt, csak talán hajlott koruk, meg egyeseknél a már kialakult daganatok, és betegségük menthetetlensége miatt egyszerűen nem érdekelte őket a sugárzás. Az volt a lényeg nekik, hogy a megszokott környezetükben legyenek, de mindemellett nagyon is tisztában voltak azzal, hogy minden terményük is sugárzik. Erre többször is kitér a könyv, és amikor egy egészséges valaki odakeveredik, Dunya pl. tűzzel-vassal védeni próbálja, amíg el nem kerül onnan (nem ad neki ottani terményt, csak valami, a városban vett kész kaját stb.).
      A Csernibili imát nem olvastam még, de mindenképp szeretném, meg is van, Katacitától kaptam. :)

      Törlés
    2. Akkor tényleg nincs mentség szegény könyvnek... valószínűleg rosszul is pozicionálták az általad leírtak alapján.
      Hűha, kíváncsi leszek, mit mondasz rá... inkább nem írok semmit, nem akarlak befolyásolni.:) Bocsi, valamiért úgy rémlett, láttam már nálad a könyvet.

      Törlés
    3. Igen, valahogy nem az igazi több szempontból sem.
      Tudom, hogy téged eléggé padlóra küldött a könyv, de pont miattad és az akkori posztod miatt szeretném olvasni. Szerintem lehet, hogy konkrétan a könyvet láttad nálam, amikor megkaptam Katától. :) Még idén sort szeretnék rá keríteni - akármennyire is kemény lesz.

      Törlés
  2. Nekem ő került a várólistámra, szintén Csernobil. Egyáltalán nem bántam meg. https://moly.hu/konyvek/szvetlana-alekszijevics-csernobili-ima

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Várólista alatt természetesen a Várólista csökkentős polcot értem, de mindegy... korán van a délelőtt 11, ha az ember majd az egész éjszakát átolvassa... (:

      Törlés
    2. Nekem is várólistás a Csernibili ima, bár épp nem vcs-s idén, de szeretném majd a közeljövőben elolvasni. Ugyan, a várólista meg a várólista csökkentős lista azért kvázi egy halmaz. :D
      Tyű, mi tartott fenn fél éjszaka? :)

      Törlés
    3. Épp Leiner Laura összes a cél és a Bexi sorozat a témája miatt (tehetségkutatók, énekesek élete) nekem annó kimaradt, szóval most épp a Valahollal szórakoztam. (:

      Törlés
    4. Még nem olvastam tőle, de az SzJG első része várólista csökkentős (már egy pár éve :D).

      Törlés