Karolien Raeymaekers: Gyerekfejjel

Ahogy az lenni szokott, egyik gyereknevelős könyv sem adja a spanyol viasz újdonságát, és a felszabadító érzést, megvan a trükk az életünk könnyebbé tételéhez!... Rengeteg olyan infó van ebben a kötetben is, ami teljesen egyértelmű, amit magadtól is így teszel, hacsak nem vagy teljesen EQ- és esetleg IQ nuku is - akikből persze sok rohangál, de ők nem vesznek kezükbe ennél lényegesen egyszerűbb könyveket sem.

A belga Karolien Raeymaekers Gyerekfejjel című könyve nem volt rossz, hisz jó a stílus, és a hangvétel, de azért senki ne számítson arra, hogy tényleg bölcsis, meg ovis fejjel tud majd ettől a könyvtől gondolkodni, porhintés ez a javából, hiszen mind tudtuk eddig is, hogy a gyerekek  türelmetlenek, önzők, irigyek, nem értik az idő koncepcióját, a jelenben élnek, a játék az elsődleges, bármi mással szembehelyezve... Akinek ez újdonság... :)

Hasznos és jól összeszedett a bilire szoktatós fejezet, talán ez a legjobb az egész könyvben, de jól számba veszi azt is, hogyan beszéltesd a kicsi gyereket a napjáról. Illetve lehet, hogy előveszem az utolsó fejezet tippjei miatt is majd még. ;)

Tele van ugyanis gyakorlati tippel a végén, hogy kösd le a gyereket étteremben, utazáskor, családi ünnepeken, stb. Mondjuk bennem egyfolytában ott rezonált a kérdés, mégis ki a tökömnek van ennyi türelme a gyerekekhez? :D Meg állandó és olthatatlan lelkesedése? Teljesen egyértelműnek veszi a könyv, hogy mindenben (és mindig, sőt bármikor és rögvest) tudunk lelkesek lenni, csak játékosan kell mindent csinálni, no igen, de ez nem olyan egyszerű, mert emberek vagyunk, fáradtak, elegünk van, és leginkább resting bitch face-szel szeretnénk nézni ki a fejünkből a CSENDben. Az élet vidám narrálása kurva fárasztó, és erről szót kéne ejteni a családtervezéskor, meg arról is, hogy soha többé nem lesz csend a fejedben, ha gyereked van. Ez a kemény, nem a szaros pelenkák! Persze nyilván nem szólhat hozzád úgy egy ilyen jellegű pszicho-kötet, hogy "amikor képes vagy jó képet vágni mindenhez, akkor..." :D

Forrás.

Szülők gyöngyeinek hasznosabbnál hasznosabb (és fondorlatos) kreatív és kézműves ötletek is vannak hátul, nekem némelyiknek a leírása sem volt érthető, abszolút szenvedés lenne számomra pl hóembereket gyártani from scratch... :P 

Meglepetésemre ebből a könyvből megtudhattam, hogy kell kutyát simogatni, és hogy világéletemben rosszul csináltam! :D 

"A kutyát nem úgy simogatjuk, hogy a kezünket a feje tetejére tesszük, hanem először megnyugtatjuk a kutyát azzal, hogy hagyjuk, hogy megszagoljon minket, majd megsimogatjuk az állát." 

Ugyanitt köszi minden kutyás barátomnak, hogy ezt sose voltak képesek elmondani! :D 

Nem minden résszel tudtam egyetérteni, de pl. tetszett az is, ahogy egyszerűen és a félelmeket visszaszorítva adott magyarázatot a viharra. 

Ugyanakkor velem aztán nem hiteti el, hogy a gyerek érzelmeit elismerő módszer a hisztire mindent és bármit megold... (amúgy hasznos és jó módszer, tényleg!) A való életből származó példákon keresztül vázolja fel ezeket a szituációkat, pl. a még egy szelet süteményért síró gyereket. 

A gyereknevelésről röviden csak annyit: 

A gyerekvállalás egy mocsár, a gyereknevelés egy kib*szott aknamező, futóhomokkal! :D 

May the odds be ever in your favor!