2018. október 2., kedd

Liane Moriarty: Big Little Lies

Liane Moriarty az egyik nagy felfedezettem idén. A What Alice Forgot után rögtön tudtam, hogy a többi könyvét is el szeretném olvasni, tetszik a stílusa, ügyesen szövi a kapcsolatok szálait, és nem egykaptafa chick-litet ír. Szinte egyértelmű volt, hogy Big Little Lies-zal folytatom a sort, amiből az HBO sorozatot is készített. Sokan dicsérték már az adaptációt, de mindig úgy vagyok vele, előbb a könyv, ha lehet. Egyedül az zavart, hogy tudtam melyik nagyobb, ismertebb színésznők játszanak benne, és akarva-akaratlanul őket képzeltem el a szereplők helyébe - természetesen rosszul! ... Totálisan meg voltam győződve róla, hogy Madeline Nicole Kidman kell, hogy legyen, és nehéz volt másképp behelyettesíteni később... Na de hagyjuk a filmet, egyelőre a könyv legyen a porondon. ;)

A Big Little Lies - Hatalmas kis hazugságok egy intrikával, hazugságokkal, sanda pillantásokkal teli történet, ami Ausztráliában játszódik egy jó suliban, ahova a szegénytől a gazdagig bárki járathatja a gyerekét. A gyerekek még hagyján, de a szülői közösségbe beilleszkedni sem egyszerű. Jane a fiával, Ziggyvel költözik a környékre, és ezer szerencséje (?) hogy Madeline-be botlik az első, orientációs napon (mi ez magyarul vajon, eligazítás?). Madeline ugyanis egy kis szívesség miatt rögtön pártfogásába veszi Jane-t és barátnők lesznek. Párosukat Celeste egészíti ki, akinek jómódú férje miatt a bőre alatt is pénz van, de ezen felül irigyelhetjük azért is, mert csodaszép és mindig makulátlanul tökéletes a megjelenése.
A barátnők támogatása kell is, rögtön az első napon ugyanis egy kislányt bántanak, fojtogatnak, és ő Ziggyre bök, amikor mindenki előtt meg kell mutatnia a tettest... Ziggy márpedig ártatlannak vallja magát.
Ez az apró incidens vajon végül hogy vezet gyilkossághoz a fél évvel későbbi szülőknek rendezett beltözős bulin, ahol hemzsegnek az Audrey Hepburnök és Elvis Prestley-k? Ki az áldozat és ki lesz a gyilkosa? És legfőképp, mi a motiváció? Liane Moriarty rendkívül ügyesen mozgatja a szálakat, és bonyolítja a jelen és a múlt eseményeit úgy, hogy egyre feszültebb tempóban, egyre jobban gyanakodva mindenre és bárkire érkezzünk el a bálhoz, és végre kiderüljön, mi is történt...

A rendőrség mindenkit kihallgat, ezekből a vallomásokból vannak részletek közbevetve végig a könyvben, ahogy a 6 hónappal ezelőtt történtektől lassan eljutunk a mostig. Trükkös viszont, mert nem egyértelmű semmi, csupa jelentéktelen mellékszereplő szólal csak meg szinte, a főhősök kimaradnak, így aztán végig találgathatunk, mégis melyikőjük lesz az, aki halálát leli.



A palettát tarkítja a sok gyerek is: Celeste-nek ikerfiai vannak, Madeline-nek előző házasságából van egy nagylánya, Abigail, aki szörnyű korban van épp, és két kisebb gyereke, Fred és Chloé, a mostani férjétől, Edtől. A volt férj, Nathan, és annak új felesége Bonnie sem maradnak ki, lévén, hogy a lányuk Skye is pont most kezdi az iskolát... Bonnie a külsőre tökéletes anyuka mintapéldánya, aki harmóniában van a világgal és önmagával is - higgadt, sosem veszíti el a fejét, egészségesen eszik, sportol, jógát oktat, szociálisan rendkívül érzékeny... Madeline-nek nagyon fáj, amikor nagylánya úgy tűnik teljesen átpártol Bonnie-hoz, és még el is költözik hozzájuk... Persze mindenhol van valami kis titok, csak egy kicsit várni kell, hogy fellebbenjenek a függönyök, hogy belássunk a zárt ajtók mögé, mert magától senki nem fog ilyen szennyest kiteregetni... A klikkesedéstől, az online világ veszélyeitől és a netes trolloktól kezdve a családon belüli erőszakon át a megcsalásig mindenféle mocskot kipipálhatunk a listán, na persze szerencsére nem egyazon háztartásban... A családon belüli erőszak, erőszakoskodás, fizikai és verbális bántalmazás, és esetlegesen a hajlam genetikai öröklődése különösen fontos szerepet kap, ez áll a középpontban, szóval igen komoly téma a habkönnyűnek tűnő kezdés ellenére. Az egyéb fontos témák, mint az anyaság, a válás nehézségei, a barátság, a szerelem, az újrakezdés, kétségek, neheztelés, régi félelemek feldolgozása mind nagyon szépen ki vannak bontva a karakterek és a mellékszálak által.

Madeline nekem kicsit túl harsány volt, de igaz, ami igaz, jól megírt karakter, aki ellenségnek szörnyű, de barátnak csodálatos tud lenni, és tűzön-vízen át védi azokat, akik fontosak számára. Celeste a törékeny szépség, akinek az élete a külső szemlélő számára nevetségesen tökéletes - miközben talán az övé a legelfuseráltabb mind közül, pénz ide, vagy oda. Jane-ről csak lassan derül ki, miért olyan visszahúzódó és halkszavú, és hogy vajon miért nincs Ziggy apukája a képben, mi történt a múltban, és hogy kapcsolódik mindez a jelenbeli bűntényhez? Közben persze a bokarándulástól kezdve a dadával való szerelmi viszonyig, és az exek kellemetlen jelenlétéig minden van a könyvben, és már alig várjuk ki lesz az, aki elkövet valami végzeteset, és ki lesz az, aki ezt nem éli túl...
Akárki lehet...

Értékelés: 10/10 Egyáltalán nem számítottam arra, ami végül történt, tátott szájjal és megrökönyödve hagyott a megoldás, hiába is gondolkodtam rajta, eszembe sem jutott előtte... Nagyon más irányvonalon mozogtak a sejtéseim... Liane Moriarty bravúrosan vezetett félre itt, és vonta el a figyelmem amott, hogy egy igazán áll-leejtőset prezentáljon aztán a végén.
Tetszett a szerkezet, ahogy a jelen vallomástöredékei és múltból indított szál összeérnek. Gördülékeny volt és jó stílusú. Erősen top 5 gyanús idén!

A sorozatot is meg fogom nézni, egyelőre még csak az első részen vagyok túl, lesz külön filmes blogbejegyzés is. :)


20 megjegyzés:

  1. nagyon kíváncsi vagyok, mit mondasz a sorozatról. én kicsit bánom, hogy nem olvastam előtte.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Eddig - de hangsúlyozom, tényleg csak egy rész alapján -, nem vagyok elájulva, kicsit lassan csordogál, és olyan wtf érzés végig, hogy ez most miről is fog szólni? Marhára örülök, hogy előbb elolvastam.
      Majd ha végignéztem, kivesézzük. :)

      Törlés
  2. Én ebben nem merek belekezdeni, mert nem szeretem az intrikálós sorozatokat/könyveket, pedig mindenki dicséri, és ettől tudathasadásos állapotban vagyok. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezen a tudathasadásos állapotodon azért most jót nevettem. :D Mi lenne, ha elolvasnál tőle egy olyat, ami nem olyan intrikálós? A What Alice Forgot Add vissza az életem! címen megjelent magyarul is, és ugyanilyen jó stílus, csak nincs benne ármánykodás és gyilkosság. Kinsella Emlékszel rám?-jára hasonlít. ;) Ajánlom! Aztán lehet, hogy annyira megtetszik, hogy elolvasod végül ezt is. ;)

      Törlés
    2. ármány és gyilok nélkül mit sem ér a könyv.:D

      Törlés
    3. Nima, na igen. :D De van abban is izgulnivaló. ;) Meg jól ír a kapcsolatokról a nőci. :)

      Törlés
    4. Azért nem mindegy az ármánykodás mennyisége! Legalábbis nekem. :) Na, az már vonzóbb lehetőség. ;)

      Hátha. Sose lehessen tudni. :D

      Törlés
    5. Persze, ha nem szereted annyira azt a vonalat. :)
      Ha kipróbálod, remélem tetszeni fog! :)

      Törlés
  3. Most nagyon bánom, hogy nem a könyvvel kezdtem és nem tudok majd meglepődni a fordulatain, és a megoldásán ha elolvasom! :)))
    Örülök, hogy neked ennyire tetszett - majd szeretném olvasni én is valamelyik könyvét.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Néha jó lenne valamit újra úgy megismerni, mintha az lenne az első alkalom... :)
      Szerintem tetszenének neked is a könyvei, stílusa. :)

      Törlés
  4. Most gyorsan fel is írtam magamnak ezt is meg az általad ajánlott másik könyvét is. Sokat vacilláltam eddig, hogy a sorozatot nézzem meg vagy a könyvet, de most már tényleg egyértelműen a könyv mellett tettem le a voksom. Imádom az ilyesmiket!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Huhú, de szuper! :) Egyértelműen könyv előbb, ha engem kérdezel. ;)

      Törlés
  5. Szerintem én jobban jártam a sorozattal :) amúgy meglep hogy chick-litnek számít, a sorozat minden csak nem chick-lit, lehet elvitték drámaibb irányba?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, lehet, hogy szigorúan nem chick-lit, csak amolyan "női regény", igazából ez utóbbi elnevezést nem csípem, és nem használom, akkor már inkább a chick-lit. Azt hallottam, hogy a sorozat drámaibb hangvételű lett, igen, és kevesebbet kapott a könyv humorosabb és könnyedebb oldalából, pedig az is van neki.
      Amúgy, ahogy néztem a moly szerint "romantikus" is, hátööö, az biztos hogy nem.

      Törlés
  6. Én csak a sorozatot láttam, az nagyon tetszett, de a véleményed alapján érdemes lesz a könyvet is elolvasnom. Amúgy én is inkább a könyvet preferálom, nehéz lesz "kiradírozni" a fejemből a színészek arcait és saját képet alkotni róluk, de majd igyekszem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem is érdemes lesz, még akkor is, ha már tudod, hogy mi történik benne. :)
      Na igen, nehéz ilyenkor felülírni a színészek arcait. Én hiába nem láttam a sorozatot előtte, a filmes borítót akkor is ismertem, és az agyam rögtön őket rakta be szereplőnek...

      Törlés
  7. Korábban olvastam az írónőtől A férjem valamit titkol c. könyvet, ami egyáltalán nem tetszett, ennek ellenére már a megjelenése óta érdekel a Hatalmas kis hazugságok, ami azért fura, mert ha egy írótól nem tetszik egy könyv, általában nem vagyok kíváncsi tőle már másra. Nem tudom, most miért érzek máshogy, de a bejegyzésed még jobban meghozta a kedvemet ehhez az olvasmányhoz. :) Addig a sorozatot sem nézem meg, amíg nem olvasom el a könyvet, mindig szigorúan betartom a sorrendet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Előfordul, hogy a téma jobban érdekel esetleg, és mondjuk a stílus a másikban is tetszett, csak a történettel nem voltál talán annyira kibékülve. :) Szerintem jól teszed, ha betartod az előbb a könyv sorrendet. ;) Jó szórakozást majd hozzá!

      Törlés
    2. Érdekes, mert máskor ha egy író egyik könyve nagyon nem tetszik, nem olvasok tőle többet, legyen akármilyen vonzó a téma, amit feldolgoz (így volt ez többek között Ishiguróval is), szóval ezért lepődtem meg saját magamon. Egyébként A férjem valamit titkol stílusa egyáltalán nem tetszett, és a történet is untatott, szóval fogalmam sincs, miért adtam még egy esélyt Moriartynak, de úgy látszik, jól tettem, jót súgott a megérzésem, mert már olvasom, és eddig tetszik. Meglátjuk, mi lesz a végső "ítélet".

      Törlés
    3. Örülök, hogy ilyen gyorsan belevágtál, és kíváncsian várom a "végső ítéletet" is. :)

      Törlés