2014. január 10., péntek

13. Pác Tivald


 Rejtő Jenő: A Néma Revolverek Városa



Nem tudtam mire fizetek be, amikor ismét fülembe tettem Rudolf Péter felolvasását, ezúttal A Néma Revolverek Városát; nem is sejtettem hogy egy kacifántos, rendkívül humoros történet bújik meg a lapok közt, én csak pótlékot kerestem a házimunkához és utazáshoz, mert nekem ezek nehezen csúsznak anélkül, hogy közben ne meséljen valaki a fülembe valami jó kis könyvet. 
Kellemesen csalódtam, megzsibogtatta az agytekervényeimet is, és megnevettetett. 

A könyv elején megismerjük 13. Pác Tivaldot (aki egyébként Pencroft is), a szerencsétlen, peches kasszafúrót, akit mindenhol utolér a végzet, és akinek semmi sem sikerül. Azonban hamarosan változás áll be az életébe, megismerkedik ugyanis Benjamin Walterrel, és egy plasztikai műtét során arcot-nevet, sőt, hovatovább sorsot is cserélnek! Az már mellékes, hogy Walter egy bizonyos summás örökség miatt (is) folyamodott a trükkhöz, ami Pácot illetné. Azzal nem számol, hogy a balszerencse is átragad rá.
Randa borító
A műtétből való felépülést követően Pác (aki már Walter) egyetlen tanácsot kap: kerülje Fillipont. De mi vagy ki az a Fillipon? Természetesen különféle kalandok során szinte azonnal Filliponban köt ki, Benjamin Walter szülővárosában, ahol nem kis kalamajkát kelt 12 év utáni visszatérése, és ahol egy olyan bonyolult és rejtélyes ügy zaljott és zajlik, hogy a megfejtést megkapva sem könnyű követni, nemhogy úgy pontot tenni a végére, hogy még csak azt sem tudjuk az egyes szereplők kik, és hogyan néznek ki, netán mi a keresztnevük... :) 
PácBenjamin Tivald Pencroft 13. Walter (khm) :D képtelen helyzetekbe keveredik, és valahogy mégis mégis felgöngyölíti az ügyet a régmúltból, ami nem az ő múltja. 

"Rendkívül bonyodalom lehet még abból, ha nem tudja, ki ez a Prentin. Hátha Hildegardtól megkérdezné? De kicsoda Hildegard?"

Tetszett a szöveg, de az biztos, hogy Rudolf Péter felolvasása dob még egy nagyot rajta, mintha folyamatosan jó stand-upot hallgattam volna. :) Imádtam a helyzetkomikumot, a félreértéseket, a sok-sok kamuzást, és Pác ezúttal szerencsés szerencsétlenkedéseit.
Egyetlen dolog nem tetszett, hogy talán pont a végére laposodott el, és a szálak kibogozása megmondom őszintén még így is olyan rohadt bonyolult volt, hogy nem tudnám visszamondani ki mit miért, persze nagy vonalakban értem :D
Kevésbé randa borító

Kedvenc nevek: Pác Tivald, Hildegárd, Prentin
Kedvenc karakter: Pác Tivald, Cödlinger úr 
Kedvenc jelenet: függve lengés, vonatozás a tehervagonban

Értékelés: 10/8-ast adok rá végül, bár az élményt nekem tényleg kicsit elrontotta hogy végig kellett rágnunk magunkat a megoldáson is, mert nem is a történet bonyolultsága a szórakoztató ilyenkor, hanem maga az a sok rettenetes helyzet, amikor nem tudja az illető mit kéne mondani, hogy kéne kivágni magát. 
Hamisítatlanul Rejtős. :) 


"Most belépett Sterbinszky.
- Bocsánat... nem tudtam, hogy még él.
Visszalépett és gyorsan becsukta az ajtót."

4 megjegyzés:

  1. Olyan jót írtál, hogy már majdnem kedvet kaptam. :) Sajnos szinte soha nem tudom rávenni magam, hogy valami könnyedet, vidámat, humorosat olvassak... Biztos depresszív alkat vagyok. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, köszi :) Nekem meg most úgy alakult, hogy sok vidám, humoros könyv került elém eddig ebben az évben :) Most is Rejtőt fogyasztok, de a Calderon is bővelkedett a humorban, és a második részét is hamarosan tervezem. :)

      Törlés
  2. Most meghoztad a kedvem az olvasásához. Amúgy is régóta tervezek Rejtőt olvasni. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, igazán örülök! :) Szerintem ez jó kezdés, de ajánlom a Piszkos Fred, a kapitányt is, azt is nagyon nagyon szerettem (azt hiszem 9 pontos volt, vagy 9,5), és a Vesztegzár a Grand Hotelbent is :)
      A szerzői jogdíj pedig lejárt pont néhány hete, így minden műve elérhető online, ingyenesen :)

      Törlés