2018. június 30., szombat

Bloggerlét

Forrás.
A Témázós csapattal ezúttal az "Egy könyvesblogger élete - antikvározástól a posztírásig" című témát választottuk, ami eléggé önmagunkról mesélős téma.

A bloggerlétről időről-időre megjelennek írások, és sokszor hegyezik ki ezeket a recenziós példányok kérdésére, illetve arra, hogy milyen is a jó könyves blog, hogyan "kell" könyves blogot írni, mik ennek a szabályai. Na, pont ezek azok, amikről nem szeretnék beszélni. A recitémát nagyon lerágtuk, és nem fogok érvelni ellene vagy mellette; én magam kissé belefáradtam a határidőre olvasásba, és alig-alig vállalok recit. Azt pedig többször elmondtam, hogy szerintem a blogolás egy rendkívül szabad műfaj. Ne korlátozzuk magunkat felesleges szabályokkal. ;)

Természetesen már pre-online és pre-blogger korszakomban is nagyon szerettem a könyveket és az olvasást, de amikor belecsöppentem a netes-könyves világba, tényleg kitárult egy ajtó, és emögött annyi könyvszerető emberke és annyi olvasni- és megbeszélnivaló volt, hogy azóta sem fogyott ki az üzemanyag a lelkesedés-tankból. :))) A piszkozatok gyártása, ötletelés, posztírás, a követett blogok olvasása és a kommentelések hozzátartoznak a mindennapokhoz, és szerintem az egy szuper napkezdés, ha a kávémmal leülhetek és átböngészhetek néhány hónapzárást vagy könyvkritikát azoktól, akiket rendszeresen olvasok, és akik közül sokan a barátaim is.

A könyves bloggerkedésből fakadóan állandóan figyelem a könyves híreket, megjelenéseket, kiadók lapjait - mint szerintem mindannyian. Ennek egyetlen hátulütője, hogy sajnos tényleg mindig mindent tudunk már... Nincs az az érzés, hogy bemegyek egy könyvesboltba és rácsodálkozhatok 10-20 új megjelenésre, vagy újrakiadásra. Ránézek, és nem csak a kiadót tudom, hanem esetenként a fordítót, a borítótervezőt, a másik lehetséges borítókat, az oldalszámot, és hogy kik olvassák épp ezt az ismerősök közül... (Remek példája a sok felesleges és haszontalan tudásnak, amivel nem megyünk semmire a hétköznapi életben, yeah. :D) Az újdonság varázsa akkor tud megcsapni, ha nem marketingeltek eléggé egy friss könyvet, és hopp, egyszercsak szembejön egy könyves eseményen, vagy a metró plakátjain. Amikor ez előfordul, mindig nosztalgikus érzést kelt bennem, mert tényleg hiányzik az az ismeretlenbe ugrás, amit a könyvesbolti nézelődés jelentett korábban.

Könyves bloggerként sokat olvasunk, de persze nem olvastunk mindent, és szerintem totál elfogadható és érthető, ha egynémely nagy klasszikus is kimaradt, vagy hogy vannak régóta halogatott könyveink, amiket bizony még mindig nem olvastunk el. A várólistánk amúgy is hét mérföldes, de ez nem akadályoz meg abban, hogy új könyveket vegyünk (halomra...). :D

Egy barátnőm legutóbb nagyon meglepődött, amikor elkezdett olvasni egy regényt és nem talált róla posztot a blogomon, kérdezte, hogy hogy létezik az, hogy nem olvastam? Úgy látszik automatikusnak vette, hogy nem lehet olyasmi, amit ő még csak most olvas, és nálam még nem került sorra. :) Pedig amennyire össze-vissza olvasok én is (és amennyi könyvet kiadnak évről évre...), ez egyáltalán nem meglepő, de megmosolyogtatott. :) Egyébként is rendkívül változó, hogy mennyire olvasom el az új megjelenéseket, rákívánok-e valami régire, porosra, időtlen idők óta a polcon csücsülőre. Terveim mindig vannak, de nem tartom őket szigorúan sosem. Az olvasás és a blogolás hobbi, a könyvválasztásnál pedig nagyon sokat számít a hangulat. A legjobb, amikor az embert nem köti semmilyen "kötelezettség" ezekben a dolgokban - nincs recenziós könyv, vagy határidő, nem kell listákat pipálgatni, nem kell senkinek megfelelni, hanem csak odaállunk a polchoz, és lekapunk egy könyvet. És lehet, hogy csak azért, mert jaj de jó a fogása, abba kezdünk bele. ;) A spontaneitás a legszuperebb, de sokszor látom, hogy kezd elveszni. Mintha valami nyomás lenne rajtunk, hogy az újdonságokkal, a recikkel, vagy az épp hype-olt könyvekkel "haladjunk". Vagy csak egyáltalán az, hogy "haladjunk". Elég sok felesleges frusztrációt generál néha maga köré a könyvesblogger, pedig lecsupaszítva igen egyszerű: olvassunk, írjunk róla, szeressük csinálni mindkettőt! :))) Nekem nincs is más mottóm ehhez az egészhez.


Van, amikor rettentően leül az olvasási kedv, vagy egyenesen olvasási válságba taszít minket valami ismeretlen erő. Nálam is előfordult már, de általában hamar kikeveredek belőle, mert legrosszabb esetben is 2 hét után nagyon hiányozni kezd a kedvenc kis tevékenységem, és minden más, ami hozzá kapcsolódik. 
Amivel tényleg sokat küzdök, az inkább az, hogy sok könyvbe belekapok, és miközben darabolódnak az olvasások, egyikbe-másikba beleragadok (a jólismert könyvmolybetegség, a beragaditisz jelensége ez ugyebár :)). Ez egyre gyakrabban fordul elő velem, és sajnos nem tudtam követni Dóri éveleji tanácsát sem, hogy egy könyvre koncentráljak egyszerre. 

Ami a könyvhörcsögösködést illet, amit már feljebb is pedzegettem, bizony nagyon halmozom én is a könyveket, hiába, hogy sokkal tudatosabban vásárolok, azért mindig van egy szép adag zsákmányom, ami repül a várólistára. A kezdeti években ezek a vásárlások brutális méreteket öltöttek: minden akcióra rárepültem, bármit megvettem, ami épp olcsóbb volt, vagy amiről akár csak egyvalaki két szép szót szólt. Ezek a könyvek sokszor csak porosodtak azután a polcon, vagy esetleg csalódást okoztak, mert az azt ajánló személlyel nem egyezett az ízlésünk. Egy nagy csapda még, amibe mindig beleestem, de már sokkal óvatosabb vagyok, az, amikor rögtön repülünk megvenni bármit, ami hirtelen érdekelni kezdett. Údejó, megveszed, aszalod a polcon még 3 hónapig, és rájössz, hogy ez téged nem is érdekelt volna annyira, hogy meg is vedd (csúnya reklámfogások, ejj :D). Amikor kivárok kicsit, akkor úgyis letisztul, hogy tényleg kell-e nekem az az új könyv, érdekelni fog-e, és akarom-e a polcomon tudni. Könyvvásárlások terén elég sokat változtam, mindig nyesegetem a kívánságlistámat és megfontoltabban költök könyvekre. De az az érzés, amikor kikapcsolom a világot, és belemerülök egy könyvbe, mindig ugyanolyan jó tud lenni. ;)


A várólista és a kívánságlista persze olyan dolgok, amik sosem lesznek üresek, de az ijesztő is lenne. Képzeljétek csak el, ha nem lenne mit olvasni, nem lenne könyv, amire várhatunk, ácsingózhatunk... És ugyanígy, azt hiszem a piszkozatok sem fognak soha elfogyni a bloggerből, mindig van valami tervben, vagy félkészen, vagy csak ötletszinten valahol. ;) Olvasni és posztolni jó, és szerintem nincs is jobb a könyvesbloggerkedésnél. ;)

U.i.: A könyvesbloggerkedéshez valamiért kötelező kellék a macska is. Nektek is van?! ;D Crazy cat ladyk, kezeket fel! :)

És ti, hogy blogoltok, nektek milyen változásokat hozott a bloggerlét? :) Meséljetek! A témához lehet csatlakozni saját poszttal, vagy csak mondjátok el a véleményeteket kommentben! Ha írtok, szóljatok nekem, vagy bármely más témázónak és belinkelünk titeket is!

A többiek témázós posztjai a bloggerlétről:

Zakkant, Mandi, Dóri, Sister, Nima


Utóvéd (később csatlakozók):

Kritta, Anaria, Czenema, Vhrai



/A képek illusztrációk, forrás./

35 megjegyzés:

  1. nekem is nagyon hiányzik a boldog tudatlanság, hogy csak úgy megpillantsak egy könyvet, és szerelembe essek. mire oda kerül valami, hogy megjelenik, már mindent tudok róla, még azt is, hogy a külföldi figyeltjeim közül kinek miért tetszett vagy nem tetszett. le kéne kapcsolni a netet egy pár évre, és elvonulni egy barlangba.
    hopsz, kimaradt nálam, hogy totál lista- és pipálgatásellenes vagyok. viszont ennek ellenére pont azt szeretem a listákban, hogy vannak, és mindenfélék, lehet róluk válogatni.:D
    én azóta vagyok spontán, hogy nincs reci az életemben, meg vcs, meg hasonló körök. jó érzés.
    nekem egyébként lelkifurim van, ha két könyvet olvasok egyszerre. előveszem az egyiket, és azonnal ott van, hogy de a másikat kéne előtte kivégezni.
    és ja, nálunk is van pár macska, bár én nem vagyok az az állatokkal összebújós típus, max az ablakból szokták figyelni, ha olvasok.:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "A boldog tudatlanság" :D Ezzel jól lehet jellemezni valóban. :) De azért néha-néha előfordul, és olyankor tök jó - csak persze ezek taszítanak impulzusvásárlásba is.
      Jó ötlet a barlangba elvonulás, bár akkor már inkább a klasszikus lakatlan sziget, és akkor már lehet hideg területen is, csak hogy neked is kedvezzek. ;) Persze szigorúan külön sziget, minden bloggernek, néha csak átintegetünk. :D Fakuckó, kandalló, macska. :D Az enyém se összebújós macska, ugyanmár, annál öntörvényűbb a szentem. :)
      Nekem nincs lelkifurim, ha több könyvet olvasok, de tényleg nem jól működik a módszerem velük mostanság. Majd megpróbálok változtatni, mert túl sok beragaditiszt meg elkezditisz-nemfolytatitiszt okoz. :D

      Törlés
  2. Nálam is kimaradt, hogy hogyan olvasok - én erősen listázós, és teljesítménykényszeres vagyok ezen a téren. Meg kellene tanulnom - újra - spontánabban olvasni :D
    A könyvvásárlások terén én is ugyanezt az utat jártam be! :D És most ahogy adogatom el a könyveket látom, hogy voltak évek amiknek a beszerzéseiből a negyedén már túladtam ...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát a ti bejegyzéseiteket olvasva nálam még ezer más minden is kimaradt. :D Olyan alaposak voltatok, én meg olyan csapongó... :P
      Amúgy tényleg nagyon sok listád van mindig, viszont te legalább tényleg kipipálgatod őket, nem csak tologatod, ezt mindig csodálom benned! Persze ha már te magad érzed kicsit kényszeresnek, akkor lejjebb kell adni belőle.
      És azoktól a beszerzésektől olvasás nélkül szabadultál meg végül? Nekem 2 éve volt egy nagy szelektálásom, és akkor jöttem rá, mennyi minden nem is érdekel már az akkoriban beszerzett példányokból...

      Törlés
  3. Nekem visszajött a rácsodálkozás-felfedezés öröme, amióta nem vagyok hörcsög, valahogy elmúlt a birtoklási láz + ezzel párhuzamosan az új munka mellett/miatt a molyos friss irtása háttérbe szorult (vélemények olvasása,friss megjelenések böngészése), és megjött a könyvtárazási kedvem, olyan jó levadászni egy új könyvet, amit még más nem nyitott ki, vagy valami régi kötetet, amit rongyosra olvastak.
    Inkább el se mondom, nálunk hogy megy a crazy cat ladység, egy-két jószág nyünnyögtetése még egyáltalán nem az.:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A könyvbeszerzések csökkentésével párhuzamosan sajnos nekem nem csökkent a keresgélési-nézelődési vágyam annyira, hogy sok minden hasson az újdonság erejével, lehet hogy tényleg a barlang a megoldás, amit Nima mondott. :D
      Ó, a könyvtárazás olyan szuper tud lenni, én örülök, hogy visszaszoktál rá. :) Tényleg jó ott vadászni.
      Haha, najó, én azért alapszinten vagyok a crazy cat ladységben. ;) Hozzád képest főleg! :)

      Törlés
    2. Nekem a te posztjaid amadea mindig ilyen racsodalkozásos felfedezés érzést valtottak ki. Lehet ideje lenne megint böngészni nálad.

      Törlés
    3. Amadeánál mindig érdemes böngészni :)

      Törlés
  4. Elkezdtem olvasni a posztod, majd gondoltam, a recenziókkal foglalkozó sorozatommal el is bújok szépen a középszerbe ;)
    Komolyra fordítva a szót, a boldog tudatlanság nekem is hiányzik olykor, hogy bemenjek egy könyvesboltba, és szájtátva böngésszem az újdonságokat. De így, tudatosabban jóval kevesebbszer fogok mellé / adok ki feleslegesen pénzt.
    Az, hogy új blogot indítottam, nekem sokat jelent, sokat lendített rajtam. Már kitapasztaltam, mikről, hogyan szeretek írni, milyen minőség az, amit bátrabban kiadok a kezem közül. Nagyon tanulságos volt az első blog, utólag visszanézve kiszúrtam több dolgot is magammal kapcsolatban. Rájöttem, mi az, amit nem szeretek csinálni (havi zárás, tagek..stb).
    A közösségi érzést nagyon szeretem, még ha a peremén is érzem magam olykor. Szeretem én is egy-egy bejegyzést olvasva indítani a napot, várni ezt vagy azt a könyvet, amit X vagy Y ajánlott.
    Ami azt illeti, nekem nem megy, hogy egynél több regényt olvassak. A crazy cat lady témában sokkal jobb vagyok :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kezdet kezdetétől mi annyit rágtuk már a recitémát, hogy már tényleg nem maradt a csonton semmi, azért szoktuk inkább kihagyni Nimával ezt a részét a dolgoknak. :))
      Igen, igazad van, hogy van azért pro is, nem csak kontra, hogy elveszett a boldog tudatlanság: valóban kisebb eséllyel fogunk rossz könyvet választani.

      Örülök, hogy jól érzed magad az új bloggal. :)) Sokat tanulhat az ember a korábbi írásaiból, és mindig változunk, változtatunk valamennyit. Közülünk szerintem sokan örülnek, hogy a freeblog eltűnt teljesen, mert már nem szívesen vállalnánk fel azokat a posztokat. :D

      Crazy cat ladységre fel! :D

      Törlés
  5. Szia!
    Nagyon szuper téma, ismét! :)
    Ha nem bánjátok most én is csatlakoztam ehhez a témához egy bejegyzéssel:
    http://konyvlelo.blogspot.com/2018/06/hogyan-eli-mindennapjait-egy-konyves.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó, köszi! :) Linkelünk téged is, és megyek olvasni a posztod. :)

      Törlés
  6. Még mindig árad a posztjaidból a zizegés és ezt tok jó látni. Én évek óta nem olvasok blogokat örültem hogy luk van a seggemen. Szóval nekem adott ez a boldog tudatlanság és kedvemre ihletődöm meg a libriben. Múltkor megint hozzám csalogatta magat egy könyv es nem nyúltam mellè :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, ennek igazán örülök, mert én pont azt éreztem, hogy mivel kicsit kevesebbszer jelentkezem posztokkal és csökkent az olvasások száma, az jön le talán, hogy már nem lelkesedem. :)

      Akkor neked visszatért ez az érzés egy időre, tök jó!
      Mit vettél múltkor?

      Törlés
  7. Nagyon kis vidám, életteli poszt lett ez, PuPi! :)

    A rácsodálkozás, a "boldog tudatlanság", ahogy Nima is írta, egy nagyon jó, felszabadító érzés, de úgy gondolom, hogy órák kellenek ahhoz, hogy az ember végigböngéssze a kínálatot, olyan hatalmas mennyiségben jönnek folyamatosan az újabb és újabb címek. Mi abból a szempontból szerencsések vagyunk, hogy kevésbé faragunk rá, és a markeging szövegek sem hatnak ránk annyira. :)

    Crazy cat lady vagyok, és vállalom! *lelkesen jelentkezik* Annyira jó volt az én kis pufimat megdögönyözni! Nagyon hiányzik nekem, szinte minden nap, de különösen akkor, ha cicát látok valahol. :( Viszont tudom, hogy jó kezekben van otthon, és hiába élünk egymástól közel 1500 km-re, Lizi felismer, és tudja, hogy milyen fontos nekem! ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Sister! :) :*

      Az igaz, hogy egyre nagyobb a kínálat, és valóban sokáig tartana végignézni mindent, de ugye azért nagyjából tudjuk, melyik kupacok érdekelnek a könyvesboltban, és melyikeket hagyjuk ki. És amiket meg is nézünk, ott általában elég ritkán tudunk valamire rácsodálkozni.

      Üdv akkor a crazy cat ladyk közt! :D Sajnálom, hogy ilyen nagyon távol vagy most a cicádtól, de ha jó kezekben van, akkor nem kell érte aggódnod. :)) Svédországi otthonotokba nem szeretnél cicát?

      Törlés
    2. :) ♥

      Igaz, ez a hátulütője a blogolásnak. Mondjuk én mindig rá tudok még csodálkozni egy-egy megjelenésre, amit a havi ajánlóitokbban találok, és ért már meglepetés is. :)

      Köszönöm! :D Az igazság az, hogy viszonylag sokat utazunk, még virágot gondozni is egy külön erőfeszítés (szegény lobéliám meg is sínylette a kétheti távollét), és nem szeretnék kitenni ennek a huzavonának egyetlen állatot sem. Ráadásul olyan pici a lakás, hogy nem érezné jól magát... Akkor szeretné(n)k saját állatkát, amikor már fix helyen lakunk, nem mászkálunk annyit, és remélhetőleg valamilyen kertvárosi övezetben élünk. :) Ez a terv, aztán meglátjuk, mi lesz belőle... Egyelőre ott van nekem Lizi, és nem is tudnék elképzelni más cicát az életemben, annyira a szívemhez nőtt, és a családunk teljes értékű tagja ez a macsek! ♥

      Törlés
    3. Ja, értem, nem tudtam, hogy ennyit ingáztok, persze, az azért nem jó az állatkáknak sem - meg a növényeknek sem persze, de azok még csak-csak kibírják általában.
      Majd egyszer talán, de nem Lizi helyét betölteni, csak úgy macskázni egy újjal, helyben, az is jó lesz. :)))

      Törlés
    4. Igen, eléggé sokat (még), aztán hogy később hogy alakul az életünk, az egy nagy kérdőjel számomra. :) A növénykék aránylag bírják, bár nincs is olyan sok belőlük, és igyekszem rendesen gondozni őket, mert meghálálják. :)
      Hát igen, nem lenne ellenemre egy ciccancs. :)))

      Törlés
    5. Majd ahogy alakul, ahhoz igazítjátok a többi apróságot is (mint növények meg állatok :D).
      Nekem most elég sok virágom van, nem is férne már több az ablakokba... :)
      Nekem se lenne ellenemre még egy ciccancs :D De nem barátkozós az enyém a többi maccsal.

      Törlés
    6. Teljesen igazad van, minden majd apránként kialakul. :)
      Óh, biztos nagyon szép lehet! Nekünk nincs rendes ablakunk, csak egy óriási tolóajtónk, meg egy kisebb teraszunk; ott laknak a növénykék is. :) Hát, Lizi sem épp a barátkozós kedvéről híres, abszolút egyeduralkodó macs. :))

      Törlés
  8. Óh, igen a boldog tudatlanság. Nagyon ritkán előjövő érzés, de amikor jön, akkor meg is marad, mert basszus, hogy lehet hogy ez elkerülte a figyelmemet? Suttyomban adták ki? Hogy nem láttam a FB-on a kiadó oldalán? És a molyon? (Mert azért ha nem vagyok ott túlzottan aktív, azért nézegetem a Friss megjelenéseket, meg a Várható megjelenéseket) és hát ugye FB-kal kelek és fekszem. Erről kéne leállni amúgy, mert néha már engem is idegesít, hogy minden információ bejön az agyamba, aztán este nem akar kimenni, cska ott zizegnek. És csak egy szekció (mármint a könyvek/blogok) ezenkívül van még ott 8000 másik részleg.

    A spontán könyvválasztás érzését én az elmúlt években kicsit félretettem, de idén már spontán elolvastam pár könyvet és tök jó érzés volt. Bár még vannak azért recik itt-ott, de haladok a VCs-vel és olvastam szépirodalmat (Utas és a holdvilág) és filmes/könyvet is (Nap nap után) szóval ez már egész jó az előző évekhez képest, ahol kb végig reciztem és nem olvastam semmi mást :D De azt hiszem ezt már ki is tárgyaltuk egy jegeskávé süti felett.

    A macskákról nem tudok nyilatkozni, nálam lajhárok, rókák és mókusok vannak (csak virtuálisan és tárgyakban manifesztálódva), de átérzem. Lehet később én is macskás öreg hölgy leszek és csak olvasom, simogatom a macskám és iszogatom a teámat (és pisilni járok tőle egész nap :D). Akkor lesz majd a jó világ!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, amikor beüt, akkor nagyon jó, és tényleg valami jó kis élmény kerekedik belőle a könyv megvásárlása, elolvasása révén is.
      Nagyon nehéz néha estére kiüríteni az agyunkat, de a könyvbe menekülés néha ezen is segít - persze ahhoz valami igazán beszippantós világú könyv kell. ;)

      Sajnálom, hogy kevesebb volt a spontán, saját választásod az elmúlt években, de örülök, hogy most talán vissza tudsz térni hozzá. A recik nagyon el tudják úsztatni a saját könyvek felé nyúlást... Hiába van kevés, ha pl mindig van, akkor mindig azt veszed előre - de ugyanígy a könyvtári szerzemények vagy kölcsönkért könyvek is mindig előrefurakodnak. Igen, kitárgyaltuk. :D

      Én abszolút el tudnak képzelni macskás hölgynek később, de addig is lajhárok, rókák és mókusok: tökéletes társaság. ;D

      Törlés
    2. Remélem egy hatalmas farmon fogok élni öregkoromban, és saját állataim lesznek. Akarok alpakkákat is, meg persze lajhár, mókus és róka, és hát bevallom jöhetnek a macskák is. Meg a kutyák. Esetleg sünök, és zsiráfok. Meg elefánt. Szóval lehetne egy saját állatkertem nem? De szép álom!!!!!

      Törlés
    3. Nem lenne rossz! :) Az állatok társasága néha sokkal kellemesebb az emberekénél. :D
      Zsiráf mindenképp legyen! :D

      Törlés
  9. Jaj, isteniek ezek a posztok, imádom, hogy mindannyian másképpen írtátok meg ugyanazt a témát!
    (Pofátlan módon, én is beleártom magam:
    http://czenema.blogspot.com/2018/07/konyvesblogger-elete-szerintem.html )

    Igen, néha jó lenne nem tudni előre dolgokról, én igyekszem nem elolvasni értékelést, véleményt, még mielőtt én végigolvasnám a könyvet; de példának okáért az mindig izgalmas, hogy ki mit tart érdekesnek, kívánságlistás, várólista csökkentős bejegyzések miatt számos könyvre bukkantam már rá.

    Vásárlási mánia itt is volt, tavalyig, idén már inkább szabadulnék mindentől, amit nem fogok többször elolvasni. Legutóbb két hónapja adtam oda egy könyvtári gyűjtésbe még olvasatlan könyveket is - a kevesebb jóval több.
    Se időm, se helyem egy csomó-csomó könyvre. Ráadásul most éppen újra olvasok, tisztára releváció élménye!
    (és mi minden kimaradt az én posztomból is...) :D
    Lesz miről írni, egy-két év múlva.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én meg imádtam a te posztod, többek közt azt a megállapítást, hogy csendes őrültek vagyunk! :D :D Tök jó, hogy csatlakoztál, és megírtad, ez nem pofátlanság, sőőőt, mindig örülünk, ha megihletünk valakit. :)))

      Van, hogy én is tudatosan kerülöm az értékeléseket, véleményeket egy adott olvasmányról, mert akkor tiszta lappal vethetem bele magam, és minél kevesebbet tudok róla, hogy mi van benne és hogy mások mit gondoltak róla, annál nagyobb a felfedezés öröme.
      Ó, igen más bloggerek listás posztjai ebből a szempontból kis kincsesbányák tudnak lenni! :)

      Nálam is eljött egy pont, amikor szabadulni akartam már mindentől, és mérges voltam a korábbi évek halmozásaira... Sok könyvet szanáltam akkor egyszerre. A könyvtárnak adományozás szerintem szuper lehetőség apasztani a saját könyvállományunkat néha. Eladni - elcserélni néha nehézkes.

      Szerintem ez egy megújuló téma, évről-évre újra megírhatja az ember, és nyomon lehet követni a változásokat is. :))

      Törlés
  10. Nekem most Lobo posztjainál jelent ez meg, hogy rácsodálkoztam új megjelenésekre, vagy olyanokra, amiket már láttam, de most kaptam csak fel rá a fejem. :) Én nagyon ritkán jutok el könyvesboltba, így örülök, hogy a blogokon-molyon-Facebookon stb. tudok tájékozódni.

    Nálam is szokott lenne az, hogy rácsodálkoznak, hogy valamit még nem olvastam. Nem, nem olvastam én se mindent, bármily meglepő is lehet ez. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Relatíve ritkán jutok el én is a könyvesboltba, de mivel online nagyon sokat böngészek és keresgélek, nem sokszor van meg a felfedezés öröme. Tök jó, ha Lobónál találkoztál most újdonságokkal. :)

      Vicces, amikor két lábon járó lexikonnak néznek ilyen szempontból. :D

      Törlés
  11. Sziasztok! Remélem nem bánjátok, ha csatlakoztam én is utódvédként. :)

    http://libellum.blog.hu/9999/12/31/elet_elet_bloggerelet

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szuper, köszönjük a csatlakozást!! :) Máris linkellek. ;)
      Én is sokat olvastam a pad alatt. ;)

      Törlés
    2. Nagyon tetszett ez a téma! Na, meg hasonlót úgysem írtam még. A linkelést pedig köszönöm. :) Ha a munkahelyemen lehetne, folytatnám a hagyományt! :D

      Törlés