Végre egyszer egy kicsit
up-to-date vagyok, hiszen épp nemrég láthattunk
teaser trailert a készülő
The Devil Wears Prada 2 című filmből. :) Bár igaz, ami igaz, már egy ideje szerettem volna újrázni az első részt, a méltán híres
Az ördög Pradát viselt, most mégis kifejezetten kapóra jött az újraolvasás. Ha már újra bevonódtam ebbe a világba, gyorsan kaptam is az alkalmon, és folytattam a sort
A bosszú Pradát visellel. Ebben a posztban most minkét olvasmányról beszámolok.
The Devil Wears Prada - Az ördög Pradát visel
Számomra ez egy igazi "korszakos" könyv és film, nagy hatással volt rám annak idején, imádtam Anne Hathawayt és Meryl Streepet benne, és egy igazi real-life stílusváltásra is inspirált engem. A könyvön is nagyon jól szórakoztam, kedvencemmé vált, Szóval hatott rám... akkor. Pergő, fordulatos, vicces történetként maradt meg az emlékeimben. Kicsit féltem, vajon időtálló maradt-e számomra, ugyanúgy élvezni fogom-e, mint egyetemistaként.
Azt kell mondjam, hogy ennyi év után újrázva is megtaláltam benne, amiért annak idején nagyon megkedveltem, és újfent imádtam a csattanós kis végét! :)
Ami meglepett, és kicsit furcsálltam, hogy igazából mennyire kevés is a tényleges cselekmény benne, valahogy több eseményre, történésre emlékeztem, pedig szinte csak 2-3 nagyobb dolog történik, meg a sok szívatás-ugráltatás Miranda részéről. A filmhez képest Nigel kevés szerephez jut, jól tették, hogy a vásznon kissé ő hangsúlyosabb. Stanley Tucci tökéletes választás volt.
A sztoriban egyébként Andrea Sachs újságíróként szeretne érvényesülni, és a Runwaynál adódik egy lehetőség, amelyről mindenki úgy beszél, hogy mindenki ölni tudna érte - ő lehet Miranda Priestly asszisztense. Andy így kerül be a divatmacák közé, és lesz egy rendkívül alacsony rangú, folyton ugráltatott beosztott, akinek mindenre pattannia kell, amit csak Miranda elképzel, és akinek az újságíráshoz hozzá sem lehet makkanni. Néha olyan kevés információ alapján kell megpróbálnia eligazodni, hogy a feladat szinte lehetetlennek tűnik. De Mirandától kérdezni, pláne visszakérdezni valamire, az egyenesen szentségtörés lenne. A senior asszisztens Emily azért valamennyire a segítségére van Andynek, hiszen sokszor együtt ülnek a katyvaszban.
 |
Angol és magyar kiadások (igen, az a jobb alsó
borzalmas is ugyanez a könyv! :D) |
Andy hamarosan rutinosan egyensúlyoz tálcányi Starbucks kávékat, pillanatok alatt intéz telefont a legnagyobb divatmogulokkal, megtanulja a kék árnyalatok közti különbségeket, percek alatt le- és átszervez repülőjegy foglalásokat, és még a frissen megjelent Harry Potter kötetet is megszerzi Miranda ikerlányainak, mielőtt az a boltokba megérkezne. Természetesen rögtön két példányban. Andyre ragad némi stílus a divatvilágból is, és a végtelen raktárakból rengeteg csinos és drága ruhára, cipőre és kiegészítőre is szert tesz. Kénytelen is változni ebben, hiszen egy 5 évvel ezelőtt vásárolt turis szoknya, meg a lapos cipői nem elfogadottak az irodában. Andy aztán annyit változik, és annyira neurotikus is lesz Mirandától (nem csoda), hogy már a barátja, Alex sem nagyon ismer rá. Vajon megmenthető így a kapcsolatuk? Egy év, ennyit kéne kibírni Miranda mellett egy jó ajánlólevél reményében, ám a párizsi utazás a kötetben nem várt fejleményeket hoz, és Andy döntéshelyzetbe kerül...
Szeretem a szereplőket és a képtelen helyzeteket, és sokszor sajnáltam Andyt, ugyanakkor nem értettem annyira a motivációt, és azt a vágyat, hogy Miranda elismerje. Persze én is voltam fiatal, meg munkakezdő, és nem köptem szemen a főnököt, hanem tűrtem (mondjuk én sem sokkal többet az egy évnél :D), de a mai fejemmel az első képtelen kérést harsányan szemberöhögném. Nem is tudnék semmi corporate-ben dolgozni, pláne nem valakinek a főnöksége alatt, a bullshit-tűrő képességem pedig a béka feneke alá esett már néhány év munka után is. :)
A végkifejletnek nagyon örültem, igazán jó odavágás és faképnél hagyás lett belőle. Mondjuk még jobban örültem volna, hogyha mindez teljesen belső indíttatású, nem a barátnő bajával összefüggésben kerül kicsit a külső körülmények nyomása alá Andy.
Összességében kellemes kikapcsolódás, üdítő élmény volt, és élveztem visszacsöppenni ebbe a világba.
Jó lenne újranézni a filmet is!
Revenge Wears Prada - A bosszú Pradát visel
A bosszú Pradát visel egy évtizeddel később játszódik, mint az első kötet. Andy épp lázasan készül a saját esküvőjére. A Runwaytól való viharos runaway után (haha see what I did there), blogírásba kezdett, majd nem sokkal később újra összehozta a sors Emilyvel, akit Miranda kirúgott (!!!), és együtt belefognak egy esküvői magazinba. A magazin a Plunge névre hallgat, és igen sikeres lesz, az esküvői lapok közt a luxust, a sztárokat képviselve. A magazin létrehozásában Andy vőlegénye, későbbi férje, Max Harrison, a Harrison-médiabirodalom örököse is segített, és a sikerben még közvetve Miranda is benne van, hiszen a lányok lépten-nyomon elejtik a nevét a klienseknek... Valamit csak hozzon már a konyhára, hogy mennyit szenvedtek a rémuralma alatt. Andynek néha még mindig rémalmai vannak Miranda miatt.
Az esküvő napján Andy birtokába jut néhány kellemetlen információ, és aztán újabb meglepetésre derül fény... A dolgok bonyolódnak, és közben a Plunge-ra szemet vet az Elias-Clarke, vagyis Miranda ismét képbe kerül az életükben. Miközben Andy élete 180 fokos fordulatot vesz, Emilyvel nem értenek együtt az Elias-Clarke businesst illetően, és ráadásul még Alex is fel-felbukkan a kanyarban...
Az események sűrűsödnek, és a végefelé bizony igencsak összecsapnak a hullámok Andy feje felett.
!!!Spoilerek!!!
 |
| A magyar kiadás. |
Az egykori rivális Emilyvel való összebarátkozást, a közös vállalkozást kedveltem, ugyanakkor nem igazán értem, vajon miért pont egy esküvői magazin lett a projekt? Felszínesnek tűnik, és egy Runway-szerű irányba ment el, holott korábban a komolyabb újságírás volt a cél - hiszen ennek érdekében tűrt Andy Miranda rabigájában is. Max egyáltalán nem szimpatikus, illetve nekem nem tetszett, mennyire nem is volt jelentősége az esküvő napján kiderült dolgoknak, vajon volt-e valami hűtlenség ott, vagy hogy nem beszélték meg ezt jobban. Az anyós levele sem pendített meg sok mindent.
Az Elias-Clarke féle felvásárlás, amivel a szeretett magazinjuk kvázi beolvadna Miranda alá, és Miranda lenne a főnökük, egy egészen elvetemült ötlet, nem is értem egyébként, ennek mi értelme van, ha a magazin amúgy megy szépen a lányok irányítása alatt. Egy évig ott kéne még dolgozniuk, és aztán annyi? Hagyják az egészet? Nem tudtam megérteni ennek a lényegét, azon kívül, hogy esetleg anyagilag jövedelmező lehet a kivásárlás, mire jó veszni hagyni, amit kitaláltak?
A legnevetségesebb azonban az volt, hogy ez volt az egyetlen igazi konfliktus a könyvben, erre alapozták az egész cselekményt, és semmi másról nincs szó, mint hogy hogyan halogatja Andy a megbeszélést erről Emilyvel. Teljesen világos, hogy Emily akarja a dolgot, Andy meg nem, de Andy valahogy nem képes ezt kerek-perec megmondani HÓ-NA-PO-KON át. Milyen végtelenül hülye kifogás az az üzleti világban, hogy bocs, most terhes vagyok, addig nem ejtünk szót erről az üzletről, amíg meg nem szültem. :D :D WTAF? Az pedig, hogy bár elejtik a könyv elején, mégsem üt szöget Andy fejében, hogy hát hello, másnak is van részesedése a cégben, ergo más is hozhat döntést Andy feje felett, főleg, amíg ő a babázással van elfoglalva, hát... Nem mellékesen NYILVÁN egyáltalán nem lett volna szabad belemenni abba, hogy ne Andynek legyen tulajdonosi többsége a cégben... Üzleti életben nincs bariság, meg egyenlőségjelek... A férj árulása megbocsáthatatlan, de legalább Andy is abszolút így gondolja, és nincs semmi hezitálás, ez válóok. Megint a végére érik meg benne minden, viszont így picit az egyensúly is megborul a könyvben, mert aztán még az epilógusba belezsúfolnak egy egy évvel későbbi happy endet is neki.
Mondjuk azt nem tudom, minek kellett feltétlenül anyává is tenni, igazán ráért volna a dolog, nem ennyi évet felölelni az elején, inkább gyermektelenül hagyni őket Max-szel, és aztán rátalálhatott volna erre a szerepre Alex mellett is, mennyivel kellemesebb végkifejlet lett volna... Egyébként a gyerekes részek megint végtelenül idegesítettek, az akármekkora kisgyereket otthagyja az akárkivel, meg lerakja a játszószőnyegre, és kééész. :D Ilyen kellék-gyerekek b+ nem léteznek!
Szemöldökemelős volt az is, hogy Miranda szereti a terhes nőket, meg a gyerekeket, milyen f*szság ez, Miranda senkivel sem kedves érdek nélkül, és senkit sem szeret, pont. Az érdekembersége persze újra kiviláglik, de akkor is felesleges volt megpróbálni árnyalni a személyiségét olyan dolgokkal, amik hiteltelenek.
!!!Spoilerek vége!!!
Szóval a visszatérés jó volt ugyan ebbe a világba, de a konfliktus kissé mondvacsinált, és rétestészta-szerűen az egész könyvön végighúzódik, más alig kap szerepet. Kevés volt a spiritusz, gyengébb kötet, Miranda is sokszor karakteridegen, az egésznek pedig igazából semmi értelme. Kíváncsi vagyok, az új film mennyire követi majd a könyv cselekményét.
Az első kötetet abszolút jó szívvel ajánlom, és ha kíváncsiak vagytok a folytatásra, az is olvasható azért, de több hibája van. Van egy harmadik kötet is, a When Life Gives You Lululemons (magyarul A feleségek), ami egy Emily spinoff, de nem igazán győzött meg a fülszövege, szóval én ezt már kihagyom.
Érdekes szavak, kifejezések:
- roman á clef: francia kifejezés, tükörfordítása "regény kulccsal", valós eseményeken alapuló történetet, regényt jelent. A Revenge... végén jön elő, amikor is Andy azt fontolgatja ír egy regényt a Mirandás dolgokról (ami nyilván aDevil Wears Prada lenne/lesz). :)
