Kígyós-Csernus-Popper: Titok, elhallgatás, őszinteség

A Mesterkurzus könyvek közé tartozó kis kötetke ezúttal a titok birodalmát járja körül, természetesen több irányból, három előadó megközelítéséből. Nem is egyszerű kérdéskör ez, hiszen beszélhetünk apró füllentésektől, szépítő hazugságokon át súlyos önbecsapásokig és életeket tönkretevő elhallgatott traumákig sok-sok mindenről. Pozitív, vagy negatív-e a "titok" fogalma az életünkben?

Mindegyik szerző kicsit arra kanyarította el a témát, amiről jobban szeret beszélni, úgy látom, így aztán bőven van szó másról is a könyvben, mint csak a titkokról és hazugságainkról. Példák, esetek is előkerülnek, kultúra, vallás, szülői minták... 

Kígyós Éva része tetszett a legkevésbé. Nekem ez túlságosan elrugaszkodott, és spirituális vonal volt. Egyáltalán hogy jött az, hogy az élet nagy és elvont kérdéseire - kik vagyunk és mi dolgunk a világon, mi az élet értelme? - mik a válaszok vajon... Maszlag, és az elején úgy éreztem önfényező is. Szeretettel megváltjuk a világot, meg kéne tanulnunk szeretni és legyünk harmóniában a kozmosszal, aha, oké. Utánanéztem a hölgynek, ja hogy agykontroll meg hasonlók, hát már értek mindent. Sorry, nekem ezeket nem veszi be a gyomrom. Az ő része miatt pontozódik le a kötet. 

Kígyós Éva

Egyedül a mártírkodó anyákról írt résznél álltam meg egy kicsit, ami érdekes volt. A mártír anya, aki gyerekének szenteli önmagát és az egész életét, tulajdonképpen befektet, és biztonságra törekszik, aztán persze visszakövetelné kamatostul, amit beáldozott.

Csernus Imre a megszokott, ismerős stílus volt már nekem, ugyanakkor kicsit önismétlőnek találtam most. Előhozza ő is kedvenc témáit, a társfüggőséget, hiteltelen szülői példát, önbecsapást, fájdalmat, de jól elkanyarítja őket, érzi az ember, hogy ez mégis összefügg az alaptémával. 

Egy idézet, ami tetszett ebből a részből: 

"Miből születik az önbizalom, ha nem olyat csinálok, amit lángolva tudok csinálni nap mint nap?"

Csernus Imre ♥

És hát Popper Péter... a legérdekesebb mindig ezekben a kis kötetekben az ő része. Nagy tudású ember, töménytelen sok példát, rövid történetet hoz mindenre, olvasmányos és "mesélő" mindig, és ő ébreszti a legtöbb gondolatot. Kicsit kilóg a többi közül az ő szekciója, de nem baj, sőt, én örültem annak, hogy valaki felszólal a titkok fontossága, a titoktartás misztériuma mellett. Nem jó és nem kell mindig kitárulkozni - ebben a nárcisztikus korban jó ezt hangsúlyozni. Persze van különbség az elhallgatott, elfojtott dolgok kimondása, a változás és változtatás meg a szennyes kiteregetése,  az állandó én-én-én világra zúdítása között. 

Popper Péter

Szerintem nagyon jól ragadta meg a témát Popper. Érdekes felvetései voltak, némi vallásfilozófiát is belevitt, de csak szőrmentén. Jó gondolat (és plusz Kígyós Évával szembemenésnek éreztem, ami persze, hogy rögtön még szimpatikusabbá tette), hogy egyáltalán tanítható-e a szeretet? Micsoda tanítói voltak már a vallástörténetben (Jézus, Buddha stb.) és mi lett belőle? ...

Tetszettek a gondolatai a szülő-gyermek viszonyról is, a kíváncsiságról, az igazság fogalmáról, és arról, hogyan lehet mindehhez viszonyulni.

Idézetek, amik tetszettek tőle: 

"(...) óvatosan kell bánni a titkokkal, óvatosan kell bánni az önvallomásokkal, az önmegmutatásokkal."

" 'Én vagyok a lányom legjobb barátnője, nekünk nincs titkunk egymás előtt.' Ha igaz lenne, szomorú lenne. A barátnőség nem a mama dolga, ha ő a barátnő is, akkor a gyereknek bajai vannak az emberi kapcsolatokkal. Amint a gyereknek sem feladata, hogy a szülő magányát enyhítse vagy megoldja. Ez a szülő saját dolga önmagával."

"Azt gondolom, amennyire a kíváncsiság a fejlődés motorja, annyira titkok gyilkosa is, vagy szabatosan fogalmazva, a kíváncsiság az intimitás rosszindulatú daganata." 

Értékelés: 10/8 Kígyós Éva nem jött be, a pasik viszont jól szónokoltak. :) Poppert is egyre jobban kedvelem, azt hiszem érdemes lenne tőle különálló kötetet is olvasnom. 

A téma maga, amit ebben a kötetben felölelnek nagy és ezerfelé lehet belőle kalandozni, pont ettől izgalmas. 

Idén a második várólista csökkentős könyv, amit olvastam. Három évig aszaltam a polcon, ideje volt levenni onnan, jólesett olvasni. :)