2015. augusztus 7., péntek

John Connolly: The Book of Lost Things

Erről a könyvről először Jen Campbell egyik videójában hallottam, nem biztos, hogy abban, amit belinkeltem most, mert többször megemlítette már, mindenesetre rögtön megtetszett. Emellett pedig Lobo-nak köszönöm, mert Jen Campbell youtube-jára meg őmiatta találtam rá, érdemes nézegetni, jó kis válogatásokat, tageket, book haulokat csinál és mutat be. :)

A The Book of Lost Things főszereplője David, egy kisfiú, akinek meghal az anyukája, apukája pedig hamarosan újranősül. David kap egy mostohát, és hamarosan egy féltestvért - Georgie-t - is. A második világháború idején játszódik a regény, de vajmi kevés köze lesz az érához, mert David hamarosan átsodródik egy másik, misztikus és mitikus világba, méghozzá a kertben lévő egyik nagy fa törzsén keresztül... Ez a világ pedig egy kifordított mesei környezet, ahol sokan vadásznak rá, és kemény próbatételeket kell kiállnia... Farkasfalka, trollok, sűrű, sötét erdő, titokzatos király, eltűnt gyerekek... A mesés világban sok ismerős visszaköszön: Piroska és a Farkas, Jancsi és Juliska, Hófehérke és a hét törpe története is megelevenedik, de mind valami gonosz, más, beteges fénybe kerül.

Ifjúsági regénynek hittem, azonban ahogy előrehaladt a történet, meg kellett állapítsam, hogy sokkal inkább egy félelmetes horrorsztori, amiben ugyan kisfiú a főszereplő, és némileg a felnőtté válásról (is) szól, nem annyira gyerekek kezébe való. 
A meseátiratok mindig izgalmas terep, és itt is érdekes volt megfigyelni milyen kicsavart történetek lesznek a jól ismert mesékből, hogy alakul át valami szörnyűvé és amorffá egy régi kedvenc.

"We all have our routines,’ he said softly. ‘But they must have a purpose and provide an outcome that we can see and take some comfort from, or else they have no use at all. Without that, they are like the endless pacings of a caged animal. If they are not madness itself, then they are a prelude to it."


Amikor végleg bebizonyosodott számomra, hogy nem egy könnyed ya-ról van szó, az az volt, amikor az állatokat és gyermekeket keresztező lény képbe került. Tulajdonképpen nem sok igazán "beteg" és undorító jelenetet olvastam könyvben, de ez az egész elképzelés, és a megoldás ami született rá, nos... gruesome! ... SPOILER! ! ! Gyerekfejeket átoperál állati testekre, aztán levadássza őket.... Davidet például egy rókával akarja keresztezni...  Vérszemet kap persze, amikor David a kentaurokról mesél neki, és saját magát akarja lóval keresztezni... a többit már nem árulom el, brrr. SPOILER VÉGE. 

Bár nem vagyok rendszeres nézője a Once upon a time című sorozatnak, néhány részt azért láttam, és annak a hangulatára emlékeztetett az egész könyv, sőt a Crooked Man alakjáról a könyvben is megírták, hogy tulajdonképpen Rumpelstiltskin (a filmsorozatban Zörgőfürge).

Zörgőfürge
Illetve még egy régi klasszikus is eszembe jutott, A végtelen történet (amit meg nem olvastam, áh, tudom, ne hasonlítgassak már így kényemre-kedvemre... :)), amiben egyrészt szintén egy kisfiú kalandozik egy fantáziavilágban, másrészt, ami miatt még felmerült, az a "névmágia", ha lehet így mondani. Ha láttátok a filmet, akkor bizonyára megvan a végéről a jelenet, amikor elkiált egy nevet a könyvet olvasó kisfiú. Connolly könyvében is van egyfajta ereje annak, ha kimondanak egy nevet, valamilyen módon bántani/birtokolni tudna valakit a Crooked Man is, ha kimondják a nevet. Ez nagyon tetszett, hozott magával egy kis belső rettegést, és eszembe juttatta, mennyire féltünk a Semmitől A végtelen történetben is, és hogy féltettük Atreju(uuuuu)t. :) :)

A szerző, John Connolly.

Sok a véres, veszélyes jelenet, elég akciódús végig a könyv, amitől nekem kissé túl "fiús" volt, nem mindig tetszett. A kevesebb néha több lett volna. Mindazonáltal a mesélő megtalálta a hangot hozzám is, abszolút kompenzált a nem annyira tetsző részekért a vége, amit bizony megkönnyeztem, és többször is elolvastam. Megérintett, emberi lett, szép. 

Értékelés: 10/8 A vége húzza felfelé, egyébként inkább 7-es lenne. Rémtörténet, meseátirat, kalandregény egyben. Igazi dark fantasy sok vérrel és lényekkel, gyilkosságokkal lépten-nyomon. Gyászról, felnőtté válásról, titkos rémálmaink megelevenedéséről is szól egyszerre ez a furcsa hangulatú könyv. 

15 megjegyzés:

  1. Hú. először nagyon érdekelt volna, de aztán megijedtem a horror dologtól. Szeretem a kiforgatott meséket, de a horrort nem.
    Szerintem a Once Upon A Time nem sötét, eléggé megtartotta a mesei jelleget, bár azért felnőttebb.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azon az egy igazán horroros részen kívül a többi inkább ijesztő és félelmetes, és talán még a nyomasztó kategória... hiszen elveszett kisfiú az erdőben, egyedül, sok-sok veszéllyel néz szembe. Nem tudom nálad mi az, ami már túl sok lenne, szerintem azért ez bejöhet neked, főleg az üzenete miatt, meg a vége, mint nekem is, de nem merlek teljesen nyugodt szívvel rábeszélni se :D (esetleg olvass el még pár ajánlót, Gr-en van sok. :)))
      Hú, hát tényleg nem ismerem annyira a Once Upon a Time-ot, nekem az is elég "sötétnek" tűnt, de persze lehet hogy ez csak a felnőtteknek íródottsága.

      Törlés
    2. Hát hm, nem tudom, talán majd egyszer magyarul, nem szeretek angolul olvasni. :)
      Tényleg nehéz megítélni, tetszene-e, pl. a Marija Morevna abszolút bejött, kivéve a végét.
      Nem, nem sötét, felnőtt, ebből adódóan más problémák vannak benne, mint egy tündérmesében. A Grimm, ami eredetileg szintén a meséken alapult, de már az égvilágon mindenféle lény van benne, számomra sokkal sötétebb, mint az OUAT, de mindkettőt nagyon szeretem. Nekem a Végtelen történet pl. nagyon nyomasztó volt.

      Törlés
    3. Még a Marija Morevnát sem olvastam, de szeretném. :) A végtelen történet nekem is nyomasztó volt, és ijesztő is, mégis mindig rátapadtunk a tv-re gyerekként, ha adták... :)

      Törlés
    4. a végtelen történet nyomasztó?? o.O nagyon más elképzelésünk van a nyomasztóról. :) a faun labirintusát láttátok? na, az a nyomasztó. legalábbis nekem. a végtelen történet inkább csak kalandos.
      (és akkor ez a könyv nyomasztó lenne nekem, vagy nem?:D)

      Törlés
    5. A film legalábbis. :D a könyv még hátravan nekem, de a film sokszor nyomasztott, és félelmetes is volt, persze ezek főleg gyerekkori impressziók. :)
      Szerintem ez a te könyved, amúgy. :)

      Törlés
  2. Igazán nekem való darab. Ez olyan Faun labirintusa csak könyvben. És nyilván sejtem a csavart is. Olvastam már hasonlót, és az nagyon tetszett Eliza Granville: Gretel and the Dark. Próbáld meg, szerintem tetszene. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, valamennyire sejti ilyenkor az ember hogyan lesz a vége, de engem még így is sikerült azért meglepnie, és kellő misztikum van benne, hogy beszippantson, a vége pedig tényleg különösen megható. Óóó, nagyon köszönöm az ajánlást, már be is jelöltem magamnak Gr-en. :))

      Törlés
    2. na, reea épp emlegeti is.

      Törlés
  3. Jen Campbell nagyon rossz hatással van a kívánságlistámra :) Ugyanitt: szeretnék ő lenni, ha megnövök.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj ne is mondd, az enyémre is nagyon "rossz" hatással van. :) A Book hangovers videóját ajánlom, ha még nem láttad, elég friss, onnan megint szemezgettem.

      Törlés
  4. Szia! Nagyon érdekel a könyv, a kérdésem az lenne, nem tudod véletlenül hogy mikorra várható a magyar fordítás? Vagy lefordítják egyáltalán? Szívesebben olvasnám magyarul, de ha nagyon későn jelenik csak meg ezen a nyelven, akkor inkább az angol változatot szerzem be.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Rebeka! Sajnos nem tudok róla, hogy valamelyik kiadó rátette volna a kezét, nem tudom, hogy jönni fog-e magyarul. :( Itt megveheted az angolt, elég jó áron: http://www.bookdepository.com/Book-Lost-Things-John-Connolly/9780340899489 :)

      Törlés