Megkaptam ajándékba ezt a kötetecskét az egyik barátnőmtől, és gondoltam kapóra jön, ahhoz is, hogy végre megismerjem Márait, akiről mindenhonnan dicsérő ódákat hallani, és ahhoz is, hogy egy rövid könyvecskével könnyítsem meg a várólistacsökkentős játékot.
Apró részek, bölcsességek az élet területeire leosztva, gyógyító gondolatok mint alcím... csak jó lehet. Hát frászkarikát...
Akkorát csalódtam. Nem tudtam, hogy Márai ennyire sznob. Meg hogy ennyire régi, poros, fennkölt... Erőltetnem kellett magam, hogy befejezzem.
A kötet 202 rövid részből áll, mindegyik az élet valamely területéről szól, vagy valami jótanácsból áll. Úgy éreztem tanácsaiban folyamatosan visszafog, leint, dirigál, vezényel. Így kell, úgy kell, ezt soha, azt muszáj. Totálisan kategorikus. Jogi ismertetés és bibliaízű. És ugyanazt szajkózza mindenre. Mellesleg idegesítően ugyanazzal a szókinccsel ismétlődik minden, mintha az egész egy nagy halmaza lenne annak, hogy műveltség, erény, isteni, magány, feladataid, rang, hiúság, éljél, haljál.
A sok nagy szó mellett elég kirívóan furcsa a citromlével megöntözött sárgarépa fogyasztásának fontossága...
Eleinte jegyzeteltem, hogy mi nem tetszik, de túl sok lett a jegyzet, így abbahagytam.
Nem mondom, hogy nem voltak benne jó gondolatok. Voltak. Tetszett hogy pl. az a dolgunk, hogy éljünk, és elfáradjunk - de lehet, hogy ez csak épp Szerb Antalra emlékeztetett, mert abban is szerepelt. Tetszett, hogy azt írja, az orvos az életmódodat nem tudja meggyógyítani, tetszett, hogy azt írja, "csak az ember olvas", és ez kiemel minket. Vagy hogy az élet mellékes feladatai öregítenek legjobban, pl. a csomagolás.
De nem minden gondolata követendő, sőt. Nagyon alaposan meg kell gyomlálni ezt a füves könyvet... Gyomláltam is, és a végére maradt egy puszta, három szál fűvel.
Ez a Márai egy elég besavanyodott, önelégült, tipikusan nehezen kezelhető, magának való "alkotó" ember lehetett. Szerettem volna csodálni, és akarni az egész életművet, de nem sikerült, Márai ennyi volt nekem. Jó volt az első megérzésem.
Értékelés: 10/3,5 Ekkora egy túlértékelt sznobságot...
azt gondolom, túl fiatal vagy hozzá...
VálaszTörléseltelik 15-20 év és rá fogsz jönni igen, tényleg fontos a citromlé, meg a sárgarépa.
Gondold nyugodtan.
TörlésMellesleg a citromleves sárgarépának van értelme, a többinek nem sok, de akkor már ne bugyolálja egybe a répát az erkölccsel, alkotással, munkával, művészettel, mert ott nevetségesen hat.
Én a Négy évszakot kezdtem el egyszer olvasni, de én félbehagytam. Nekem sem tetszett. Talán inkább a Gyetyák csonkig égnek-et meg az Eszter hagyatékát olvasd el, azok jók! Nagyon is!
VálaszTörlésSzemeztem a Négy évszakkal is, gondoltam ha ez bejön, majd utána azt is.
TörlésA gyertyák csonkig égnek is listán volt, hogy valamikor majd... de elbizonytalanodtam.
Én is szeretem a Füveskönyvet. Nem értek egyet mindennel, de vannak jó gondolatok benne.
VálaszTörlésViszont azt nem értem, hogy mitől érez valaki késztetést egy ilyen megírására. Ha én nagyon bölcs és okos ember lennék, akkor tudnám, hogy mindemellett mennyire ostoba is vagyok, hogy a dolgokra nem lehet egységes magyarázatot adni, pláne nem tíz sorban... Persze tudom, hogy ez nagy divat volt.
Viszont ettől függetlenül szeretem Márait, vagy legalábbis amit olvastam tőle, az jó volt.
Vannak, de túl sok volt a többi - legalábbis nekem.
TörlésÉrdekes, mert nekem is eszembe jutott, főleg, hogy a hiúságot mennyire elítéli, hogy miért állítja be magát ilyen piszokul bölcsnek, ilyen megmondónak. Inkább önhittnek tűnik tőle. Én se értem, miért ír valaki bölcsességeket - úgy cakkumpakk mindenre.
Jobban szeretem valahogy a megbúvó, más jellegű bölcsességet...
Majd egyszer talán mást is olvasok tőle.
Beleolvastam a könyvbe, mikor nálad volt, nekem sem nagyon tetszett, de én az ismerkedést biztos nem ezzel kezdtem volna/ kezdem majd. Egyszer, régen elolvastam A gyertyákat, de túl fiatal voltam, egy halvány hangulatra emlékszem csak belőle. Úgy tudom Márait főleg a "kenyerük javát már megevett" emberek értékelik igazán, ezért nem is siettetem, de biztos A gyertyákkal fogom kezdeni (vagy befejezni... :))
VálaszTörlésA szidáshoz persze jönnek mindig a kommentek :D...
TörlésNa, te is a korral jössz... Nem azt mondom, hogy nem változunk a korral, de nem ezen múlik, hogy ez tetszik-e.
Én nem is erről beszéltem, hanem Márairól általánosságban :D És tényleg ezt hallom én is már sokszor, sok szájból, valami igazság csak lehet benne. :) De mondom, én nem erről az aranyköpés gyűjteményről beszélek. Ez lehet, hogy akkoriban volt nagy divat, hogy felfedezték újra, nem tudom... Coelhónak is látod bejött... :D
TörlésÉrtem.
TörlésÉs nagyon nagyon nagyon hálás vagyok, hogy nem nekem kellett említenem Coelhót... (pedig nagyon a nyelvem/tollam hegyén volt végig... )
Hidd el én sem a korra gondoltam elsősorban. Élettapasztalatra megélt örömökre, csalódásokra....ilyesmik. Más korban, másként szocializálódtunk...nekem sem minden tetszik, értek egyet de jó, nem sznob.
VálaszTörlésIsmered Márai életét? Miért is írta azokat a sorokat?
Már csak azért sem a kor a fontos, igazán, mert én kb: 20 éve kedvelem az írásait, verseit.
Persze, a korral jár az élettapasztalat, ezt én is így gondoltam, de több élettapasztalattal is sznobnak érezném, ezt szinte teljes bizonyossággal mondhatom, és ez ellen nem tudok/tudsz mit tenni.
TörlésIsmerem az életét, utánanéztem, de sosem tudom az élete miatt megkedvelni egy szerző alkotását, vagy felmenteni, jobbra értékelni, mert tessék, gyarló vagyok, és csak élvezni akarom ezért vagy azért. Gondolkodtasson el, nyűgözzön le, essen le az állam, vagy csak szórakoztasson jól. Ez a könyv semmi mást nem tett velem, mint okozott némi szemforgatást.
Hadd idézzek ide Vicomte értékeléséből a molyról, a könyvről fent levő vélemények közül ez tükrüzi leginkább az enyémet is: "Nagy kár, hogy egy zseniálisra öt érdektelen és négy kimondottan bosszantó, és már a megírás pillanatában is ostobának, túlhaladottnak, vagy dzsentroid-értelmiségi mód sznobnak számító szentencia jut."
Ha szabad belekotyogni: véleményem szerint a füveskönyv-írás maga egy póz. Lehet bölcs póznak vagy sznob póznak látni, sztoikusnak vagy modernnek, de mindenképpen különleges irodalmi műfaj. Vers prózában.
VálaszTörlésTartok tőle, hogy a Füves könyv segítségével egyáltalán nem lehet véleményt alkotni a regényíró Máriairól, így nem muszáj elrémülni A gyertyák csonkig égnektől. Igaz, nekem például az nem tetszett...
Azzal viszont nem értek egyet a beszélgetésben elhangzottakból, hogy úgy lehet megérteni a Füves könyvet, ha tudjuk, miért írta Márai. Szerintem a jó mű ismeretlenül ránk szakadva is jó, legfeljebb másképpen.
Ebben van valami, hogy ez valóban egy póz, és az meg már egy kicsit beállítottság kérdése is, hogy épp sznobnak láttam, látom tőle. Igen, ennyiből valószínűleg nem tudom azt mondani, hogy semmi nem tetszene tőle, főleg nem regény, ami más teljesen, de valahogy egy kicsit elment tőle a kedvem, egy jó időre, ami szerintem rossz könyvélménynél elég érthető.
TörlésNem tudok eléggé egyetérteni, szerintem sem kéne, hogy attól legyen jó egy mű, hogy tudjuk ki volt, mi volt a szerzője, és miket élt át. Sőt, ha ez szükséges hozzá, az inkább levon az élvezeti értékéből.
"a jó mű ismeretlenül ránk szakadva is jó" - be kéne keretezni :)