2019. május 29., szerda

Top 5 - Klasszikusok a várólistámon

Forrás.
Időről időre kedvet kapok ezekhez a mini-listákhoz Vicky blogjáról. Ezúttal a várólistás klasszikusok a téma, és anélkül, hogy mélyebben belemennék a definíciókba, lássuk, nekem milyen klasszikus nagyobb/ismertebb művek szerepelnek a várólistámon, amiket beterveztem már egy ideje, és szeretnék majd elolvasni.

Februárban témáztunk hasonlóról - kimaradt alapművek címszó alatt -, de most nem filozofálni szeretnék megint a témáról, hanem kifejezetten egy konkrét toplistát szerettem volna összeállítani ezekből az eddig kimaradt művekből.


1. Mikhail Bulgakov: A Mester és Margarita - mi más is lehetne a lista élén, mert már mióta mondogatom és halogatom...

Nincs több hozzáfűznivalóm, csak hogy egyszer már tényleg, Isten bizony el fogom olvasni.



2. Gabrial García Márquez: Száz év magány - talán még régebb óta listás, mint a lista első eleme, csak kevesebbszer kerül említésre. Biztos vagyok benne, hogy szeretni fogom, ha egyszer nekidurálom magam. 


 3. Gustave Flaubert: Bováryné - az új kiadás különösen vonzóvá tette nemrég. Már középiskola óta érdekel, de sosem jutottam el az olvasásáig. 





4. Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére - sajnos (vagy szerencsére?) a filmet sem láttam, így nagy élmény lesz szerintem. :) 



5. John Steinbeck: Édentől keletre - Steinbecktől már olvastam ugyan, és nem lett a szívem csücske, az Édentől keletre mégsem maradhat ki az életemből úgy érzem. 




Nektek mi az a top 5 klasszikus, amit el szeretnétek olvasni? 

17 megjegyzés:

  1. A Száz év magány kivételével mindet olvastam, és szerettem. Jó, a Bovarynét nem annyira, de jó könyv az is. Remélem, ha eljutsz odáig, neked is bejönnek majd. :)

    Nekem most hirtelen Babitstól A gólyakalifa jutott eszembe, ami kb. főiskolás korom óta várja, hogy elolvassam. :D Meg régen volt még Apuleiustól Az aranyszamár, amiből egyszer még gyerekként rádiójátékot hallottam, és nagyon tetszett, de lehet, hogy az valami modernizált szöveg volt, mert az eredeti könyvnek olyan régies a szövege, hogy eluntam. Nekem kimaradt az Iliász és az Odüsszeia is, de gyanítom, hogy ezek már így is fognak maradni. :D Tamási Áron az egyik kedvencem, és tőle is vannak még elmaradásaim, áll is polcon jó néhány könyve. :) Az Ábelt is szerettem, de a Jégtörő Mátyást még jobban, ha jól rémlik, volt benne némi mágikus realizmus (bár akkor még nem tudtam, hogy úgy hívják), ami már akkor is vonzott, ennek az újraolvasását is kb. ezer éve tervezem...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez jó hír, akkor nem egy rossz válogatás! :)

      Úúúú, A gólyakalifa szerintem nagyon jó, szuggesztív, érdekes, jó stíusú! Ajánlom! :) Az aranyszamár is rémlik valahonnan, nem tudom már honnan, de nem olvastam.
      Tamási Árontól is jó lenne olvasni az Ábelt, a kiterjedtebb listámon rajta is van (a kínos vallomásokban :D).

      Törlés
    2. Szerintem sem, bár én meg Márquezre nem bírom magam rávenni...

      Majd előbb-utóbb csak sorra kerül az is. :)

      Tamásinak van egy stílusa, de szerintem nagyon szórakoztató, még a komoly részekben is ott van egy kis irónia. :) Régen rengeteg könyvét, drámáját olvastam, színházba is elmentem megnézni, stb. Egy nem jött be, a Magyari rózsafa, ami közvetlenül Erdély Romániához csatolása után játszódik, és szerintem rettentő nacionalista, ami valahol érthető, talán ha akkor élek, jobban megértem, de mai fejjel nem jött be. Félre is raktam egy időre, és csak közel egy évvel később tudtam befejezni. De minden más írását imádtam. :)

      Törlés
    3. Komoly stílus + irónia az szerintem egy jó kombináció! :) Kíváncsi vagyok rá.
      Ez a rózsafás valóban több kötődést igényel a témához valószínűleg.

      Törlés
  2. bovaryné, blöe... de kíváncsi leszek, neked hogy fog tetszeni.:D
    ó, az édentől keletre eszméletlen jó ám, meg úgy alapból Steinbeck is, bármit vehetsz elő tőle.
    a száz év magányon már én is gondolkodtam, de én most Fulghummal kimerítettem a szépirodalmi igényeimet egy időre, bár ő még nem klasszikus.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D :D Több esetben voltunk már elég ellentétes véleményen, szóval ki tudja, lehet, hogy imádni fogom! :)
      Majd ha megint szépirodalomra vágysz, szóba jöhet Marquez is! :)

      Törlés
  3. Steinbeck kivételével olvastam én is mindet - a Száz év magány szerintem nagyon tud vinni magával, nyárra is jó olvasmány ;)
    Bovarynét nem szerettem, Mester és Margarita nagy falat vannak benne részek amik nehezebbek, de érdekes történet.
    Steinbeck nekem is tervben van, tegnap kivettem a könyvtárból az Egerek és embereket, amikor rájöttem, hogy milyen vékony kötet :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet, hogy megpróbálom még nyáron sorra keríteni, nemsoká úgyis megírom a nyári terves listát. :)
      Az Egerek és emberek tényleg nagyon rövid. Nekem amúgy nem tetszett.

      Törlés
  4. Ken Kesey Száll a kakukk fészke zseniális. Bátran ajánlom!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Száll a kakukk fészkére, természetesen... a betük néha elszállnak az éterben... :(

      Törlés
    2. Köszi! :) Ugyan, előfordul, dekódoljuk! :D

      Törlés
  5. Bovarynét nem olvastam, nem is igazán vonz, az orosz klasszikus szerelmi történetek nekem túúúl melankolikusok.
    Édentől keletre nálam is várólistás :) Steinbecktől az Egerek és embereket olvastam, annak a vége nagyot üt, egyelőre pozitív viszonyom van a mesterrel.
    A többit mind olvastam, szerettem, legjobban a Mester és Margaritát, azt ha olvasod szólj, újraolvasom veled!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hmm, de Flaubert nem orosz, hanem francia. :)
      Érdekes, nekem nem ütött a vége az Egereknek, és a stílusától is hülyét kaptam (eredetiben olvastam és nagyon paraszt-angol)

      Úúú, oké, reading buddy! :D

      Törlés
  6. Én a Kesey könyvnek már párszor nekiduráltam magam, de vagy mindig rosszkor, vagy tényleg nem nekem való :D kábé az ötvenedik oldalig jutottam mindig :( de még nem tettem le róla, adni fogok neki egy esélyt. A Száz év magányt imádtam anno, még középiskolásként olvastam - talán mintha ez is benne lett volna abban A Nagy Könyv című tévéműsorban, és amiatt olvastam el. És már évek óta gondolkodok egy újraolvasáson amúgy!
    Bovarynét is szerettem anno, a Mester és Margaritáról már nem mondok semmit, párszor kifejtettem neked mennyire rajongok érte :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem is vannak ilyenek, előfordul... Néha nem tudom mi a jobb taktika, újra nekifutni, vagy hagyni inkább az adott könyvet?

      Igen, a Nagy Könyvben is benne volt a Száz év magány. :) Hogy megmaradt sokunkban az a műsor! :D

      :D :D Szegény Mester és Margaritáról már tényleg annyit beszéltünk... :P

      Törlés
    2. Nem tudom, nekem mindig vannak ilyen berögződéseim, hogy ezzel vagy azzal meg KELL ismerkednem :D ilyenkor nálam nehezen tud eljönni a pont, hogy végleg feladom - pedig hát.. azért harmadik próbálkozás után már igazán eljuthatnék ide :D ott már tényleg nincs mire fogni :D

      Igen :D de tényleg milyen király volt! (vagy legalábbis úgy maradt meg bennem :D a BookTuberek elődje :D )

      Törlés
    3. Igazából nem tudom eljön-e a pont, hogy akkor vége, mert hát évtizedek is eltelhetnek még (reméljük :D), szóval soha ne mondd hogy soha alapon én nem tettem le örökre egyik ilyenről sem teljesen, ugyanakkor nem is nagyon hiszem, hogy nekidurálnám magam újra egyik-másiknak. :/ :) Engem annyira nem izzít ez a belső kényszer. :))

      Szerintem is király volt! :D Nem is volt soha másik könyves műsor... Még emlékszem a suliban is lehetett szavazni a könyvekre, voltak ládák!

      Törlés