Kálmán Mari: Ecetudvar

Nemrég olvastam Kálmán Maritól a Talyigás Irma és az Ürdög című könyvet, és rögtön folytattam is az Ecetudvarral, keresve az eddig megismert stílust, a népiesen szórakoztató, groteszk humort. Az elején meg is találtam, azonban le kell szögezni, az Ecetudvar egészen más. Ahogy a fülszövege hirdeti, identitáskeresés inkább, és komoly szerepet kap benne a zsidóság kérdése is. A főszereplő, Lantos Mari, hasonlóan cikornyás családi-rokoni és városbeli kapcsolatokkal rendelkezik, mint a másik könyv Irmája, de nála nincs negatív személyiségfejlődés, sőt nem is tudom van-e végülis fejlődés, inkább sorskeresés, énkeresés zajlik. A zsidókérdés csak a könyv harmadik harmadában jön elő, és az izraeli utazástól is ekkor vár Mari valamiféle felszabadító lényeglátást. 

 "Asszimiláció, integráció, identitáskeresés – sokszor, sokféleképpen feldolgozott fogalmak. Az Ecetudvar című kisregény mindezt új, eddig kevéssé ismert szemszögből, a második generáció hétköznapi küzdelmein keresztül mutatja be. A regény főhőse, egy épp csak öntudatra ébredő fiatal lány, akinek meg kell küzdenie szülei mindent és mindenkit kirekesztő, betegesen zárt világával, és paranoiás anyja zsarnokságával. Az e világból való kilépése, a szülői házzal való teljes szakításhoz vezet.

Azonban a falakon kívüli világ sem elfogadóbb vele. Az előítéletekkel párkapcsolatában is szembe találja magát. Harcba száll a kétirányú előítélettel, küzd kapcsolata megmentéséért. E küzdelem veszteseként, talajt vesztetten, máshol kezdi keresni a gyökereit. Egy régi osztálytárs meghívására Izraelbe megy. A hatvanas évek prospektusaiban „olvasztótégelynek” hirdetett ország egzotikus kavalkádjában azonban még kívül állóbbnak, még idegenebbnek érzi magát. Mikor rájön, hogy kívülállásának oka elsősorban önmagában keresendő, visszatér Magyarországra, hogy szembenézzen az előítéletekkel, és folytassa önmaga keresését.

A szerző hű marad a Talyigás Irma esetében megismert és sikert hozó stílusához: humorral, néhol iróniával kezeli a fajsúlyos témát, így az nem csak elgondolkodtató, hanem számos helyzet- és jellemkomikuma okán élvezetes olvasmány is."

Ugyanúgy jó elmerülni a mondataiban, szövevényes kapcsolatrendszerében, az ecetudvar olyan hamisítatlan, néhol kicsit ismerős közösségében, mint Talyigás Irmáéknál, de nem olyan könnyed, kicsit komorabb marad, és elgondolkodtató, hogy hogyan lehet valamit túl soká halogatni, és hogy néha milyen nehezen érhet valaki révbe, ha sehova se tud illeszkedni, önhibáján kívül.
Többet vártam viszont a szülőktől való elszakadás, a béklyók elszakítása, a kitörés témában.

Érdekes kisregény, de ha választani kell, inkább Irma mellett teszem le a voksom. Lantosék nem olyan maradandóak. Várom viszont a szerző következő regényét is (Katica bácsi?), imádom a stílusát! 

10/6,5

A könyvet nagyon köszönöm az Atlantic Press Kiadónak!