Decemberben jártam utoljára a Könyvbár&Restaurantban, amikor is Zakkanttal A fiú, akit Karácsonynak hívnak menüsort kóstolgattuk végig, és tényleg feledhetetlen élményben volt részünk. Ilyen sok idő elteltével, már igazán ideje volt egy újabb látogatásnak. Hirtelen ötlettől vezérelve ültünk be ezúttal hárman csajok, megízlelni a nemrég indult Az időutazó felesége menüt.
A könyvet még 2009-ben olvastam, és a kisebb kritikai megjegyzéseim ellenére kedvencemként tartom számon. Sajnos az emlékeim már megkoptak róla, időszerű egy újraolvasás valamikor... :)
Audrey Niffenegger nagysikerű könyvéhez az alábbi ételeket állították össze:
- Clare „főztje” (Kacsapástétom, céklás kenyér, savanyított zöldségek)
- Az ott maradt ruha (Medvehagymás-ricottás ravioli, sonka, vajmártás)
- Ketrecben rekedve (Nyúlcomb, körtés paszternákpüré, csicseriborsó, pálinkamártás)
- Karácsonyi vacsora újra meg újra (Báránycsülök, menta, burgonya)
- Az éltető kávé (Kávé desszert csokoládéval)
Az éttermi dekor maga megint minimális volt csak; én változatlanul több apróságot helyeznék el a megfőzött könyvek világából az asztalokra vagy azok közelébe is. Ezúttal is csak az étlap kiírás, a kiemelt helyen levő könyv, és az idézetes alátét adta a "díszletet". Mondhatjuk persze, hogy az ételek kivitelezése a legfontosabb, de azért az ördög a részletekben rejlik, és bizony van/volt olyan könyv, aminél több mindennel készültek, és igen ötletesen.
 |
| A kiemelt helyen a könyv. |
 |
| Alátét idézetekkel és jellegzetes illusztrációkkal. |
Az ételeink előtt a szokásos kis "nulladik fogást" is megkaptuk, egy kis levendulás-fokhagymás fűszervajat házi kenyérkével. :)
Az előételek közül mind Clare "főztjét" választottuk, ami egy hideg kacsamájpástétom volt saját zsírjával, savanyított uborka, retek és gyöngyhagyma körítéssel, és egy pár szeletke céklás kenyérrel. Bár épp azt volt hivatott jelképezni, hogy Clare nem szeret főzni, és ezért sokszor csak gyorsan összedob valami egyszerűt az otthon levő dolgokból, azért nem egy egyszerű fogás volt ez. ;) Ízletes és harmonikus volt, és kinézetre is nagyon guszta.
Kicsit sajnálom, hogy az első fogások közt ezúttal nem volt leves, nagyon szeretem a leveseiket.
Főfogásnak a "ketrecben rekedve" lett az áldozatunk, ami két, baconbe göngyölt nyúlcombocska volt karalábépürén ha jól rémlik, és nem paszternákon, ahogy a kiírás hirdette, körülötte csicseriborsóval és egy nagyon különleges pálinkamártással. A fogás Henry azon kalandját idézte meg, amikor váratlan és kiszámíthatatlan időutazó képessége révén egy állatkerti ketrecben találja magát, egy tigrissel együtt... UPDATE: néhányan már kezdettől bizonytalankodtunk ebben, és akik frissebben olvasták meg is erősítették, hogy nincs ilyen a könyvben... a filmben van?! De még ha a filmben is van, miért egy filmbeli jelenet köré építenek fel egy egész fogást, ez azért ellustulás... a könyv a lényeg, ha már Könyvbár... :( Szomorú.
A fogás picinek tűnhet bár, de borzasztó laktató.
A desszert szintén nem volt kispályás... Az éltető kávé nevet viselte, - mivel Henry rengeteg kávét iszik -, és ebben a kis pohárkrémben bizony minden csupa kávé volt tényleg. Rétegezve volt benne kávé mousse, fehércsokoládé és kávé ízű tejszínhab, amibe bőven szórtak brownie darabkákat és pörkölt mogyorót.
Záróakkordként kaptunk még egy-egy szem tömör trüffelbonbonkát is, és a ház ajándékaként meghívtak minket a borválogatás egyik roséjára is, ami valami isteni finom volt - természetesen remekül passzolt az ételhez. :)
Összességében nagyon szép, finom és ötletes ételkreációkat alkottak megint a Könyvbárosok, érdemes volt megkóstolni Henry és Clare történetének néhány kis darabkáját. ;) Kicsit bánom, hogy nem válogattunk direkt keresztbe-kasul, és akkor láttuk volna az összes ételt. Legközelebb lehet, hogy megint végigeszem az egész kóstolót. ;)
Csak zárójelben: kritikai megjegyzésem a dekor hiányán kívül még, hogy még egy kicsit több odafigyelés a részletekre nem árt. A Könyvbárba főként az adott könyvet kedvelők járnak el, és nekik minden apróság számít. Nyilván nem elvárható, hogy a pincérek kívülről fújják a sztorikat, nagyon is elegendő, amennyit megtanulnak és elmesélnek róla, és kifogástalan a kiszolgálás gyorsasága és a kedvesség is, de pl szereplő nevét nem illik elírni, és ha már bemutatják a könyvet, ne mondják azt, hogy a Geopen kiadása, amikor az Athenaeumé... Vagy csak én vagyok kekec? Építő kritikának szánom, de tényleg. Ezek az apróságok persze összességében egyáltalán nem szegik kedvemet, ódákat zengek mindig az étteremről és ételeiről, és biztosan jönni fogok még megenni a kedvenc olvasmányaimat. Remélem lesz ismét Harry Potter ősszel! :)
Ti melyik könyvmenüt ettétek már, vagy mire lennétek tuti vevők?
Budapest, VII. kerület,
Dob utca 45.
Öö, lehet, hogy szenilis vagyok, de Henry tényleg egy tigris ketrecébe kerül?... Nekem a könyvtár liftes ketrece (vmi ilyesmi) rémlik, attól rettegett.
VálaszTörlésCsak nem a Clare-ből lett Claire?:D
Így 9 év távlatából nem mernék rá megesküdni, de amikor a pincér mesélte, mintha felrémlett volna, hogy valóban egyszer egy állatkertbe, és azon belül is ketrecbe került az időutazás során... Amúgy az még jobban zavart, hogy azt is mondták ez egy romantikus történet, happy enddel... Szerintem inkább volt drámai úgy egészében véve.
TörlésDe, a Clare-ből lett Claire, de fent az étlapon már átjavítottam helyettük is. Engem ezek zavarnak. Harry Potter helyett sem írunk Henry Pottert.
Hát, nekem nem rémlik és vicomte-nak sem... tényleg újra kell olvasni.
TörlésSztem romantikus regény, úgy ábrázolja a szerelmet, ahogy a valóságban is hellyel-közzel zajlik, nemcsak nyálzás és szex van, hanem komoly problémák is - az időutazást leszámítva.
Engem is zavarnak, ezért böki a csőröm a tigrises izé is.
Pupi, szerintem kicsit összekeverhették a dolgokat, mert emlékszel, azt mondta, hogy a lányával is találkozik ott és ott jön rá, hogy ő is örökölte a képességét. Ilyen rész valóban van, és emlékeim szerint tényleg az állatkertben találkoznak és sétálnak egyet (apa-lánya) (azt hiszem Henry ott jön rá, hogy meddig fog élni ...), de szerintem a ketrecben ébredés nem ott történik ... szóval mintha két jelenetet gyúrtak volna egybe. De ott azt gondoltam az én emlékeim koptak már meg a könyvről.
VálaszTörlésIgen, emlékszem, de sajnos nem mernék megesküdni erre sem, hogy hogy volt a lányával a találka. De még ha állatkertben is, a ketrec+tigris, plusz e köré készíteni az egész fogást elég nagy ballépésnek tűnik. :O Vagy csak a mi pincérünk költötte hozzá a tigrist?
TörlésElképzelhető ez utóbbi verzió :(
TörlésNézegettem én is ezt az éttermet, de aj, elég válogatós vagyok, ha kajáról van szó, és valahogy egyik se fogott meg soha :D viszont a desszertekre beülnék :D Meg elég drágának is tartom a helyet, de hát immel-ámmal ki lehet rúgni a hámból :D volt pár ismerősöm is, és eddig mindenki jókat mesélt róla, úgyhogy egyszer majd én is kipróbálom, ha lesz valami kedvemre való. Azt nagyon sajnálom, hogy a Szederborról lemaradtam, bár ott is inkább a desszert tetszett volna :D
VálaszTörlésMegcsinálhatnák mondjuk a Waverley-kertet, nem? Abban annyi kaját említenek :D
Simán beülhetsz egy desszertre is egy kávéval, mert miért ne?! ;) Nekem eddig minden nagyon ízlett, igaz nem is vagyok válogatós, de pl. Zakkant eléggé az, és evett olyasmit is, amit saját bevallása szerint nem szeret, mégis istenítette az adott fogást. :)
TörlésA Szederbort picit én is sajnálom, hogy kimaradt, de talán megfőzik újra, szoktak ismételni is. :)
Nem olvastam még a Waverley-kertet, de biztosan szuper lenne az is. :) Meg hát egy csomó-csomó minden más is. :)