A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tracy Rees. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tracy Rees. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. január 7., vasárnap

Három könnyed hangoskönyvről röviden

Néhány könnyedebb hangoskönyvet hallgattam decemberben, olyan szerzőktől, akiktől már olvastam korábban is: Kelly Harms, Tracy Rees és Elle Cosimano kerültek terítékre - és kerülnek most bele egy zanzaposztba. 

Forrás.


Kelly Harms: The Seven Day Switch


Kelly Harmstól 1999-ben, jesszus, dehogyis, 2019-ben (:"D) hallgattam meg egy ingyenesen elérhető rövidke novellát az Audible-ön (You Can Thank Me Later), és emlékszem, meglepődve tapasztaltam, hogy nem is rossz. Tetszettek a karakterek és a változatos események benne. Akkor eldöntöttem, el fogom olvasni valamelyik regényét is majd. Kicsit váratott magára a dolog, de decemberben meghallgattam a The Seven Day Switch című könyvét, ami magyarul is megjelent Bezzeg a másik élete címen. 
Ahogy az a címekből már sejthető, egy életcserés, testcserés könyvről van szó, amelyben a két főszereplő anyuka, Celeste és Wendy egy átsangriázott éjszaka után egyszercsak a másik bőrében ébred fel. Mi történhetett, és vajon hogy lehet ezt visszacsinálni? Addig, amíg valami megoldás kínálkozik, élni kell a másik életét, nevelni a gyerekeit, és úgy egyáltalán, helytállni otthon és a munkában, kinek mi. A két anyuka ugyanis nagyon különböző életvitelt folytat, minden szempontból. Celeste háztartásbeli, három gyerekkel, szuper törődő férjjel, és komoly elvekkel, legyen szó környezettudatosságról, meal-prepekről, vagy arról, hogy a gyerekek mennyire nem nézhetnek tévét, és milyen pontosan meg vannak határozva az otthoni feladataik. Wendy ehhez képest a junk food és korlátlan képernyőidő koronázatlan királynője, igazi karrierista nő, ún. productivity consultant (nem tudom ezt hogy kell jól lefordítani), ami kissé ironikus ebben a felállásban. Wendy teljes mértékben ura mindennek a munkában, és nők százainak ad tanácsokat a jó időbeosztást és feladatlistákat illetően. Aztán csak otthon nem marad ideje ebben következetesnek lenni, és a gyerekeivel töltött ideje elúszik, és elcsúszik rossz irányba, hiszen kedvezni akar nekik a sok "rendetlen" étellel és képernyőidővel, amikor végre velük van. 
Celeste Wendy testében vajon mennyit tud változtatni a két lustuló gyerek életvitelén, és motiváltságán? Az nem kérdés, hogy Wendy spájzpolcait seperc alatt át tudja rendezni, és remek rendszert alakít ki, de vajon mi van akkor, amikor egy rangos eseményen beszédet kell tartania Wendy helyett? 
Wendy is érdekes és nem-várt kalandoknak néz elébe Celeste-ként, miközben a külföldről rendelt csodaitalt várják, amiből a koktélt keverték, hogy az majd varázsütésre mindent visszacsináljon... 
A két túlhajszolt nő rengeteg új és értékes tapasztalatot szerez, és nekem tetszett ez a történet, a maga nemében teljesen rendben van, szórakoztató, ugyanakkor vannak benne komolyabb részek is. Néha kicsit túl convenient, ahogy meg van oldva egy-egy dolog, de ám legyen, el lehet nézni a hibáit. 

Nem lesz túl maradandó, de teljesen jó volt kikapcsolódásnak, fogok még Kelly Harmstól hallgatni (méghozzá az Amy Bylert!)

Tracy Rees: The Little Christmas House


Tracy Reestől a Hidden Secrets at the Little Village Church című könyvet olvastam, ami a Hopley Village sorozat első része, és magyarul A vidéki templom titkaiként jelent meg. A Hopley sorozat következő kötete ez a karácsonyi könyv, amit már a templomos olvasásakor kinéztem magamnak az ünnepek idejére (és ami nem jelent meg karácsonyra magyarul is, ami egy óriási kihagyott ziccer szerintem). A részek önállóan is olvashatóak, csak a helyszín azonos, és esetleg néhány mellékszereplőbe belefuthatunk, de semmi egyéb. 

A mesebeli Hopley télen talán még szebb és varázsosabb, és az ünnepekre készülődve Holly és Edward története bontakozik ki előttünk. Nyiiiilván ez egy romantikus sztori, amiben egymásnak van kitalálva a két fél, és mégis, szerencsére sikerült úgy megírni, úgy megoldani, hogy ne csöpögjön a nyáltól, és hihető jelenetek legyenek benne, empátiával megírva. Mindkettejüknek megvan a kissé terhelt háttér, hiszen Edwardot és a lányát Elizát otthagyta a feleség, hogy színészi ambícióit beteljesítse, Holly pedig épp azt emésztgeti, hogy nem lehet gyermeke, miközben az exe épp gyereket vár az új párjával... A mellékszereplők, apróbb történések, az iskolai színházi darabra való készülés is mind-mind jól el voltak találva, tényleg élveztem ezt a regényt - akárcsak a templomosat. :) Rees erőlködés nélkül tud olyat írni, ami kis cuki, nem tűnik sablonosnak, és nem is gejl. Ez utóbbi pedig azért egy karácsonyos könyvnél extrán nehéz! 

Valószínűleg nem lesz persze igazán maradandó élmény ez sem, de kategóriájában szuper, olvasmányos, és kicsit engem a Váratlan utazás hangulatára emlékeztet, csak persze modernebb időkkel. 


Elle Cosimano: Veronica Ruiz Breaks the Bank


Elle Cosimanót már nem kell bemutatnom, a Finlay Donovan sorozat itthon is méltán népszerű lett, és az Agave már ki is adta az eddig megjelent három kötetet. Amíg várunk a következő epizódra (Finlay Donovan Rolls the Dice), addig is találtam egy ilyen kis szösszenetet Veróról, ami 3,5. résznek van jelölve. Igazából egy előzménytörténet abból az időszakból, amikor Vero otthagyta a főiskolát, mert igaztalanul megvádolták némi hiányzó pénz miatt. Unokatestvérénél, Ramónnál lel menedékre, és persze itt van a színen Javi is... Vero munkát keres, elhelyezkedik egy bankban, ahol épp mindenféle kétes ügylet zajlik fű alatt, és nem tudják megfejteni, vajon ki sikkasztja a pénzt, és hogyan. Rengeteg érdekes mellékszereplő, egy kis mini-nyomozás, ami annak ellenére, hogy röviden van bemutatva és lezárva, pont elég csavaros és izgalmas. Végül pedig még Finlay is feltűnik a színen, és megtudhatjuk, hogy is kötöttek ki egymás mellett hőseink! ;) 

Korábbi Finlay posztok: 

Hamarosan hozom még a Varázsalmanachról a posztot, az évösszegzőt, és az idei év első befejezett könyvéről is írni fogok - stay tuned! :) 

2023. július 9., vasárnap

Három júniusi (hangos)könyvről röviden

Ebben a kis zanzaposztban három júniusi olvasmányomról hozok pár mondatot.

Michelle Obama: The Light We Carry


Michelle Obama stílusa ugyanolyan remek, gördülékeny, és effortless, mint a Becomingban volt, de összességében monumentálisabb motivációs elődjének a kistestvére marad ez a kötet. Mindenről intelligensen, átgondoltan ír, és nem erőlteti senkire a saját módszereit, csak megosztja a tapasztalatait, legyen szó akár társválasztásról, akár baráti kapcsolatokról, akár a gyereknevelésről Obamáék módra. Rendkívül tetszett a mércéről szóló rész, de sok egyéb fontos témát is boncolgatott, félelemről, veszteségről, szorongásról. Utóbbi különösen a covid-időszakkal kapcsolatosan jött elő, és szerintem jó nyomvonalat, iránymutatást ad, hogy hogyan is lehet elterelni a figyelmünket, hogyan is lehet kicsit jobban érezni magunkat, nehéz időkben is. 
Érdekes, hogy mennyivel erőteljesebb negatív véleményt fogalmaz meg itt Trumpról, mint az előzőben, ahol csak szolid utalások voltak. 

Az alcím nagyon találó, és jól összefoglalja a könyv fő témavezetését is: Overcoming in Uncertain Times.

"Overcoming is almost by definition, draining."

Magyarul is megjelent, Belső fényünk címen. 



Tracy Rees: Hidden Secrets at the Little Village Church


Tracy Rees könyve már jó ideje a radaromon volt, de valahogy sose volt jó akcióban, és csak halogattam a beszerzését. Így esett, hogy végül Audible-ön vettem meg. 
Kellemes, hangulatos, szórakoztató olvasmány, amelyben Hopley templomának új tetőre van szüksége. Dave tiszteletes szokatlan ötlettel áll elő, amivel újabb támogatásokat lehetne gyűjteni, és ez rögtön felkelti Gwen érdeklődését, aki nagy lelkesedéssel veti bele magát a látogatók könyvébe, hogy potenciális adakozókat találjon köztük a templom számára. Csakhogy nem marad egyedül a projekttel, Jarvis is önkéntesnek jelentkezik, bár más motiváció hajtja elsősorban, mint hogy a templomot megmentse a pusztulástól. 
Tetszett, ahogy haladtunk a képzeletbeli létrán felfelé, az elérendő célösszegig, még ha kicsit néha hihetetlen is volt, hogy mennyire adakozó lelkületűek voltak a korábbi látogatók. De ez egy ilyen sztori, a happy end garantált, feelgood nyári olvasmánynak tökéletes, nem bárgyú és nem csöpögős, hurrá! :) 



Douglas Adams: The Hitchhiker's Guide to the Galaxy


Douglas Adams könyvét 17 éve olvastam el (sweeeet Jesus), és akkor nagyon rá voltam pörögve, hogy milyen elképesztően vicces, és szuper, és különleges könyv. Megvettem az ötrészes trilógia (igen, jól írtam) egyik díszdobozos kiadását is, mert akkorának éreztem a rajongásomat. Aztán mégiscsak a második kötet végéig jutottam el - de ezt is megdöbbenve vettem tudomásul az olvasmányjegyzékemet nézegetve, mert abszolút nem emlékszem a második kötetre... 
Sajnos összességében azt kell mondjam, ez az újraolvasás nem hozta vissza azt a felfokozott rajongói jókedvemet, ami akkor megtalált. Értem a különlegességét, tetszenek a klasszikussá lett elemei (42!), de őszintén szólva, elég fárasztónak találtam most, és nem érzem a motivációt a folytatásokhoz. 



Hip-hip-hurrá, behoztam magam a könyvértékeléseket tekintve. ;)