Október 2021

Forrás.

Ilyen se volt még, hogy a havi zárás poszt után a havi zárás poszt a következő bejegyzés... Gondolom mondanom sem kell, hogy október nem az én hónapom volt. Nem csak olvasás szempontjából, valahogy sehogy. Jó ideje nem éreztem már gyorsnak az idő múlását, most újra nagyon; elszeleltek a napok, anélkül, hogy bármi olyannal tudtam volna foglalkozni, ami könyves. Végtelen teendőlistáim valamelyikére ugyan felkerült, hogy ilyen meg olyan poszt, de mivel senki nem jelentkezett végül robottitkárnőnek, nem íródtak le a gondolatok. 

Igazából most se tudom, hogy be tudom-e fejezni ezt a rövidet, vagy nem, és mikor kerül ki. Léha időtöltésnek tűnik minden, amivel korábban sokat szöszmötöltem, képek válogatása egy poszthoz, hibák javítgatása, átfogalmazás, mások olvasgatása, könyvek böngészése a végtelenségig... 

Októberben nem vettem és nem kaptam könyvet, másoknak vásároltam csak, szülinapra és karácsonyra is már. 

Befejeztem három könyvet, de ez nagyon csekély teljesítény, mindegyik borzasztó rövid volt: egy Popper, egy mese, meg egy... meghatározhatatlan valami, nevezzük "illusztráltnak". A Popperről volt néhány gondolatom, de mire leülnék írni róla, mindig csak egy köd a fejem, a mesében nekem kissé túl neurotikus mókus volt a főszereplő (A levéltolvaj), az "illusztrált" pedig Patrick Modiano Catherine Certitude-je, amiről tényleg nem tudom eldönteni, mégis mi a csuda, kinek szól, és miről akar szólni? Szép könyv, de semmi teteje. Külön nem fogok róla írni. 

Forrás.

Két könyvet "olvasok" most elvileg, gyakorlatilag viszont semmit. (sír a lelkem, hogy ezt leírtam :"( ) Az egyik A visszaadott lány, amiből kemény 3 oldalt sikerült olvasnom, a másik Barack Obama A Promised Landje, audioban, ami úgy érzem nem a legjobb választás most, nem csúszik, nem köt le, végtelenül hosszú is. Talán valami mást kéne fognom. 

A hónapon a Downton Abbey segített át, amit elejétől a végéig meg is néztem, nem is tudtam volna lekattanni róla, bár az első rész majdnem elvesztett magának, de szerencsére végszóra megjött az intrika, és a második epizódban már a helyére tudtam tenni nagyjából, hogy ki kicsoda. :) Onnantól nem volt megállás. A külön filmet is megnéztem belőle, az nekem kissé összecsapott szirup lett, de a sorozat remek, nagyívű, kellemes, kosztümös, otthonos. ♥ Új kedvenc.

Novemberben remélem kicsit jobban jelen tudok lenni itt is, szeretnék csatlakozni pl. az ehavi témázáshoz is, a guilty pleasure olvasmányokról. :) 

A többiek októbere: 

Dóri, Kata, Amadea,

Szeptember - 2021

Saját kép.

Elkezdtem olvasni a többiek havi zárását, és jé, volt Könyvhét... Nekem ez most teljesen kimaradt, már egyszer rácsodálkoztam, amikor mondták páran, hogy mennek, és most újra, mert nekem bizony vásárlási láz nélkül telt el a visszatérő Könyvhét hónapja.

Milyen volt a szeptember? Könyves program nélkül is elég sűrű, vegyes, és nem éreztem, hogy gyorsan reppent volna el. A megjelenéseket figyelgetem ugyan - és készül majd egy poszt is valamikor róluk -, de annyira nem kapkodtam semmi után. A mindenkinél befigyelő Addie LaRue kötetet pedig már múlt hónapban próbálgattam - és kaszáltam is igen hamar. :) Így végül most is csak két könyvvel gazdagodtam - mindkettő ajándék volt.

- Vekerdy Tamás: Belső szabadság

- Popper Péter: Ne menj a romok közé!

A blogon nem volt sok élet, szeptemberben mindössze 4 bejegyzés született: őszi olvasási terv, újabb témázás, iskolai környezetben játszódó könyvekről,  és zanzaposztok az olvasott könyvekről. 

Szeptemberben 6 könyvet fejeztem be, és mindenből sikerült csipegetni, elég változatos összeállítás sikeredett. Két mesekönyv és két poket is helyet kapott, utóbbiak közül az egyik egy régi kötelező, az Édes Anna újrázása volt, ami nekem most valahogy nagyon illett a szeptemberhez. Ezeken kívül pedig olvastam még egy Maigret-t, és egy könnyed, könyves chick-litet is. 

Az októbert pszichológiával kezdtem, egy Popper kötettel, és aztán krimikkel szeretném folytatni a sort. Az iskolás posztok miatt nagyon megjött a kedvem előrevenni A titkos történetet is, Tartt-tól. Remélem hó végén valami hasonlóan eklektikus kavalkád jön majd össze, mint a szeptemberi "társulat". :) 

Egyébként olvashattam volna éppenséggel többet is, de újra ráfüggtem picit a sorozatokra a Netflixen, és ledaráltam a New Amsterdamot, a Sex Education új évadát, és most pedig a Downton Abbey van (végre) soron... Nagyon élvezem most ezt a fajta kikapcsolódást, de azért kicsit már hiányoztak a könyvek, és hó végén visszatértem inkább hozzájuk. 

Októberben a sorozatozás is folytatódik  persze, de szeretnék majd haladni az olvasási terveimmel is. Mondjuk audiobookból beválasztottam egy jó hosszút, Obama Promised Landjét, és nem is voltam még nagyon ráhangolódva, hogy belemerüljek rendesen - ki fog tartani egy darabig a 29 órányi felolvasás, talán egész év végéig?... :) 

A többiek szeptembere: 

Nita, Dóri, Eszti, Amadea