Forrás. |
Igazából most se tudom, hogy be tudom-e fejezni ezt a rövidet, vagy nem, és mikor kerül ki. Léha időtöltésnek tűnik minden, amivel korábban sokat szöszmötöltem, képek válogatása egy poszthoz, hibák javítgatása, átfogalmazás, mások olvasgatása, könyvek böngészése a végtelenségig...
Októberben nem vettem és nem kaptam könyvet, másoknak vásároltam csak, szülinapra és karácsonyra is már.
Befejeztem három könyvet, de ez nagyon csekély teljesítény, mindegyik borzasztó rövid volt: egy Popper, egy mese, meg egy... meghatározhatatlan valami, nevezzük "illusztráltnak". A Popperről volt néhány gondolatom, de mire leülnék írni róla, mindig csak egy köd a fejem, a mesében nekem kissé túl neurotikus mókus volt a főszereplő (A levéltolvaj), az "illusztrált" pedig Patrick Modiano Catherine Certitude-je, amiről tényleg nem tudom eldönteni, mégis mi a csuda, kinek szól, és miről akar szólni? Szép könyv, de semmi teteje. Külön nem fogok róla írni.
Két könyvet "olvasok" most elvileg, gyakorlatilag viszont semmit. (sír a lelkem, hogy ezt leírtam :"( ) Az egyik A visszaadott lány, amiből kemény 3 oldalt sikerült olvasnom, a másik Barack Obama A Promised Landje, audioban, ami úgy érzem nem a legjobb választás most, nem csúszik, nem köt le, végtelenül hosszú is. Talán valami mást kéne fognom.
A hónapon a Downton Abbey segített át, amit elejétől a végéig meg is néztem, nem is tudtam volna lekattanni róla, bár az első rész majdnem elvesztett magának, de szerencsére végszóra megjött az intrika, és a második epizódban már a helyére tudtam tenni nagyjából, hogy ki kicsoda. :) Onnantól nem volt megállás. A külön filmet is megnéztem belőle, az nekem kissé összecsapott szirup lett, de a sorozat remek, nagyívű, kellemes, kosztümös, otthonos. ♥ Új kedvenc.
Novemberben remélem kicsit jobban jelen tudok lenni itt is, szeretnék csatlakozni pl. az ehavi témázáshoz is, a guilty pleasure olvasmányokról. :)
A többiek októbere: