Moning Maniac - a nagy újraolvasás első felvonása

Se szeri, se száma a Fever (Tündérkrónikák) posztoknak az oldalon - lessétek csak meg a Fever címkét -, és most mégis, megint egy újabb ilyennel jövök... *sigh* Ezt a sorozatot nem lehet sokáig félretenni anélkül, hogy nem fogna el a vágy az újraolvasásra. Az alap 5 kötetet így immáron ötödjére olvasom most, és úgy döntöttem poszt az most is lesz, persze inkább impressziókból, idézetekből összeállítva - és a rajongókhoz szólva leginkább. Ez az első felvonás az első négy részről. (összesen ugyebár már 9 van, márciusban érkezik a 10.)

Minden másraott a Mastercard már úgy is fenn van a blogon, íme: 
(Az első olvasáskor írt freeblogos posztok nincsenek itt - nem mintha nem lenne elég így is :D)

Confessions of a Moning Maniac - a 2012-es első nagy újraolvasás összegzése
2013-as újrázás:

Darkfever, Bloodfever, Faefever, Dreamfever, Shadowfever: 2012, 2013
Iced
Burned

A 7 kötet újraolvasása 2016-ban a Feveborn előtt

Feverborn
Burned és Feverborn újraolvasás 2017-ben, a Feversong előtt
Feversong

A_d(d)ictionary to Moning - nyelvi poszt

"E szexi kígyó"

"A legelőn úgy ellepték a varjak az Áruló Tölgyfáját, mintha tollas gyümölcs nőtt volna rajta."

Sarah Perry: Az essexi kígyó című könyve berobbant a könyvpiacra, és azonnal ellopta a szívünket a csodálatos külsejével, és a misztikus történet ígéretével a fülszövegében. Én sem jelentettem kivételt: megbabonázott a szépséges szexi kígyó, ahogy emlegetjük már bennfentes körben, és hamar el is olvastam, mert nem hagyott nyugodni, mit is rejt, mi a titka, milyen történet fog kikerekedni belőle.
Nem volt könnyű, kicsit küzdöttünk a lápon, a "sóson", de megszerettem a birkózásunk. Megkockáztatom, hiányozni is fog, hogy az utolsó sor elolvasásával kirángattattam a karakterek közül és a festői szépségű, ámde zord Aldwinterből, mint ahogy a kígyó is levésetett arról a bizonyos padról...

Az 1800-as évek végén játszódó regényben Cora Seaborne-t követhetjük nyomon, aki miután szörnyű betegség miatt elvesztette férjét, fiával Francisszel Essexbe látogat. Nem kell sok idő, hogy ők is tudomást szerezzenek a pletykákról egy mitikus szörny előbukkanásáról a Blackwater partjainál. Hamarosan minden furcsa és megmagyarázhatatlan történést, halált és megbetegedést a kígyónak tulajdonítanak. Cora a korabeli nőktől eltérő nőalak mind megjelenésében, mint elveiben, gondolkodásában. A házasság béklyóját levetve megszabadul a szépség "terhétől" is, és boldogan, felszabadultan bóklászik a sárban, kövületeket, fosszíliákat gyűjtve. Nem restell nagy férfiruhákat és nadrágot-csizmát ölteni, vagy épp egy sárba ragadt birkát megmenteni a lápon. Tudományos érdeklődése miatt eleve racionálisan próbálja megoldani a kígyó rejtélyét és egy réges-régi sárkánygyíkkal azonosítja, és próbálja magyarázni létezését. Meg akarja találni a kígyót, hogy aztán annak csontváza mellett az ő neve ékeskedhessen a British Museumban egy plaketten. Az élet azonban sosem ilyen lineáris és egyszerű... Cora megismerkedik William Ransome-mal és annak bájos családjával, és már nem csak a fosszíliák kötik ezentúl Aldwinterhez...
Közben mindemellett ízelítőt kapunk a Manó és Spencer révén a korabeli sebészkedések csínjáról-bínjáról és Ambrose-ék és Martha révén pedig az elszegényedett rétegek szociális problémáiról. A kis klikkek közt pedig mindenhol van összekötő kapocs, és bizony nem csak Cora Seaborne személyében. :)

Az essexi kígyó igazi szépirodalmi alkotás. Ennek megfelelően sokszereplős, szerteágazó, és rengeteg komoly témát érint, vagy próbál érinteni. Talán ebben rejlik kicsit a gyengesége is, hogy sokat akar markolni: egy-egy társadalmi téma sokkal nagyobb kifejtést is elbírt volna, hogy jelentősége legyen, a felszínt kapirgálta fontos témákban a szerző, és a mellékszereplők némelyikében is bőven lett volna egy-egy könyvnyi akár, olyan összetettek voltak. A könyv nem volt mentes a fordulatoktól sem, és kiváltképp érdekes volt nyomon követni az essexi kígyó mítoszának kialakulását, hogy hogy fordított fel mindent fenekestül... Mi is derül ki a falu népéről, a hiszékenységről, a hit és ráció kapcsolatáról, és apróságokról, amik felett néha könnyű elsiklani, amikor sötét van a sóson, és furcsa zajokat hoz az északi szél...

A szerző. Forrás.

Kiváltképp érdekes volt a pap családja számomra, illetve a Cora és a pap közt kialakuló kapcsolat.  Egyébként ahogy említettem, Cora nem egy tipikus korabeli nőalak, nos ugyanígy Will Ransome sem egy tipikus pap-figura. Egyikük sem felelt meg a kor elvárásainak; két, a sztereotípiáktól nagyon eltérő szereplőt ismertetett össze a szerző, és ez még különlegesebbé tette a történetet. Szívesebben tudtam volna meg még többet a Manóról és a magába forduló Francisről is. Szívfájdalmam az is, hogy Cora bántalmazó házasságáról és a korábbiakról is vajmi keveset mutattak meg. A
legantipatikusabb karakter Martha volt, és vele együtt a lakások témája.

"(...) messze elöl, egy lankás lejtőn úgy meredtek az égbe a csupasz kőrisek, mint megannyi földbe szúrt, szürke toll." 

A hangulatteremtés remek volt. A bevezető fejezet megadta az alaphangot, és utána a végig fenntartott kérdőjelesség, a nyikorgó zajok, a babonaság, az elsuttogott varázsszavak, a kék tárgyak, a lábatlan koldus és a nyúzott vakondok képe elevenen felsejlik, ha csak a könyvre nézek...
Tetszett a szerkesztés is a havonkénti felosztással, hogy így ölelt fel egy évet a történet, és a közbeszúrt levelezések is nagyon jók voltak.

Kicsit sajnálom, hogy SPOILER nem lehetett kihagyni a romantikus szálakat ebből a könyvből sem... Az elején nagyon örültem, hogy Cora és William milyen remekül kijönnek és hogy milyen mély barátság alakult ki köztük, mennyire tudnak egymással viccelni, beszélgetni már a kezdetektől. Holott az első levél után William elkönyveli holmi banyának Corát. :D ... A szexet is kihagyhatták volna altogether, és ez megintcsak a szépirodalom álszentsége fejezet nálam... Roppant kifinomultan van ugyan leírva, de köszi, se maszturbálás, se avarban hirtelen felindulásból elkövetett dugás nem érdekel, és nem is kell egy ilyen könyvbe... Mellesleg nagyon zavart, hogy a jóravaló pap képét én meg akartam őrizni magamban, és kvázi csak akkor tudtam volna örülni a frigynek, ha mindezt mondjuk Stella, a beteg feleség halála után követik el... A Martha és a Manó közti affér is szinte érthetetlen, és nem fair Spencerrel és Corával szemben sem... Mindenki páratlanul marad és mindenki máshol vezeti le a szenvedélyét, mint ahol eredetileg akarta. Hát ez elég nagy fail, szóval akkor egyáltalán minek kellett a romantikus vonal? El kellene kezdeni tanítani írókurzusokon, hogy nem kell szerelmi szál, anélkül is lehet, nagyon szuper egy regény... sőt, anélkül lehet igazán az néha. SPOILER VÉGE.

Összességében pedig végül egy kérdés maradt bennem: mindent összevetve, miről is szólt ez a könyv? Jó volt olvasni, és sok mindent ölelt fel, mégis nem tudom, mi az értelme, a lényege? Miről is akar mesélni? Az emberi kapcsolatokról? Társadalmi normákról? Véletlenekről és babonaságokról? Barátságról és gyűlöletről? Hitról és rációról?  Akárhogy is, egy igen-igen jó könyv, de valami elégedetlenség motoszkált bennem végig, és meg is maradt, nem oldódott fel.

"A kőriseken túl állt az utolsó aldwinteri ház, amit emberemlékezet óta a Világ Végének hívtak. Moha és zuzmó virult a rogyadozó falakon, s az évek során annyi toldalékkal egészült ki az épület, hogy az eredeti méretének kétszeresére hízva a szívós földön lakomázó élőlénynek rémlett."

Értékelés: 10/8,5 Hangulatos, erőteljes regény csipetnyi misztikummal, vedernyi babonával, sok sós levegővel, ammoniteszekkel, és néhány vérpöttyel egy kék keszkenőn...
Annyira nem volt átütő, mint vártam, mégis maradandó élmény.

Érdekes szavak, kifejezések: 

- grádics  - lépcső

- szolipszista 

- (seprű)zanót
- zseníroz - idegesít, zavar, feszélyez
- gibernyúz - sovány

Kicsi a bors - tematikus ajánló

Visszatértünk! :) A Témázás következő köre a kis karácsonyi szünet után egy picit átcsúszott februárra most. Ebben a hónapban megint egy "kakukktojást" választottunk ki, méghozzá a Tematikus ajánló - mutass egy csokorra valót abból, amit szeretsz olvasni! elnevezésű témát.

Vannak, akik szinte állandóan csak egyvalamit falnak: csupa ya-t, űroperát, csak military sci-fit, cosy krimiket. Vagy épp rajonganak a caminós, a hegyvidékeken játszódó, az anya-lánya kapcsolattal foglalkozó könyvekért, vagy a déli regényekért...

Mindannyian szeretünk ilyen vagy olyan visszatérő motívumokat, hasonló jellegű dilemmákat, hasonló helyszíneket, azonos műfaji sajátosságokat az olvasmányainkban, és most összeszedtünk egy-egy kis csokornyit olyanokból, amiket valami összeköt, és szeretjük ezt bennük. :) 

Sokat töprengtem, hogy milyen csokrot is hozzak a saját tematikus ajánlómban, és nem volt könnyű, mert ahogy egyszer Nima is rávilágított számomra, tényleg nagyon sokfélét olvasok, és folyton tapogatózom erre vagy arra, és alapvetően a jó könyveket keresem, szóljanak bármiről is, és lehetnek műfajukban is nagyon eltérőek. Tudom, erre varrjunk gombot, hogy mi az a "jó könyv"?! Maradjunk annyiban: felismerem, amikor találkozom vele. ;) Mindazonáltal nekem is van seregnyi olyan olvasmányom, amik hasonlóak valamiben. Én is olvastam több déli regényt is, szekérderéknyi klasszikus krimit, lightosabb sci-fiket, jópofán vicces képregényeket...

Most mégis kicsit másként szeretnék közelíteni, és nem a fentebb felsorolt szempontok alapján összerakni az ajánlómat. Apró könyveket választottam velős mondanivalóval. :) Avagy alig 100-200 oldalban is remekül lehet mesélni és nagyot is szólhat a kisregény: kicsi a bors, de erős.

Szeretem, ha egy-egy ilyen rövid könyv nyomot hagy, megfog és akár meg is ríkat. Nem lehet véletlen az sem, hogy több ilyen kis kötet a kedvencemmé is vált. Sokszor a kevesebb több, és egyébként sem szeretem a túlírtságot a regényekben - mindamellett, hogy semmi kifogásom a hosszabb könyvek ellen persze és élvezettel merülök bele a többszáz oldalas monstrumokba is (ha jók! khm). 

De lássuk, hogy mik azok a rövidke, ütős regények, amiket most összeszedtem. 

Számomra ők igazán értékesek voltak:

• Anna Gavalda: 35 kiló remény
• Patrick Süskind: Sommer úr története
• Guus Kuijer: Minden dolgok könyve
• Máté Angi: Mamó
• Eric-Emmanuel Schmitt: Oszkár és Rózsa mami
• Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai
• Ljudmila Ulickaja: Szonyecska
• Tóth Krisztina: Vonalkód
• George Orwell: Állatfarm
• Alessandro Baricco: Selyem
• Alessandro Baricco: Novecento
• Szabó T. Anna: Senki madara

Néhányat már régebben olvastam ezek közül, így részletes ajánlókat most nem biggyesztek melléjük, mert lehet, hogy az túl felületes lenne. Ahol írtam a könyvről posztot, ott belinkeltem.

A 35 kiló remény, a Minden dolgok könyve, az Oszkár és Rózsa mami és a Selyem is kedvenc könyveim a listáról, de tulajdonképpen mind-mind elég meghatározó élményt jelentettek, kiemelkedő olvasmányok.

Folyton keresem is az ilyen könyveket, hogy gyarapíthassam a kicsi a bors, de erős listát, néha azonban kissé félrecsúszik a dolog... De ez nem az a poszt, ahol a csalódást okozó aprókról szó lesz. :) 

Kinéztem már a Merre jársz, Bojangles? című kötetet, azt hiszem az is beillik majd talán a sorba a jók közé. ;) Ti mit ajánlanátok még? 

A témához bátran lehet csatlakozni saját írással, vagy csak mondjátok el a véleményeteket kommentben. Ha írtok, szóljatok nekem, vagy bármely más témázónak és belinkelünk titeket is!

A többiek tematikus ajánlói (nagyon kíváncsi vagyok milyen témákat választottak!): 

Zenka, Zakkant, Mandi

Utóvéd (később csatlakozók):

Dóri, Sister,

(A képek forrása.)

Esős időre egy kis hírposzt

Forrás.

Régen volt már hírposzt, néhány közölnivalóm már szinte aktualitását is vesztette..., de mindig van valami újabb, amire felfigyelek, még az ilyen holtidőszakokban is, mint a január-február.

Kezdjük ezúttal a filmvászon híreivel: 

A Goodreadsen találtam egy jó kis gyűjtést arról, hogy mely könyvekből készülnek filmek idén. A Ready Player One-ról és az Expedícióról már vertem a tam-tamot korábban is, de jó hír, hogy lesz Hová tűntél, Bernadette? film és Krumplihéjpite irodalmi társaság is (pont most olvasom)! :) A listában találhatók még közkedvelt szerzők, Kingtől kezdve Gillian Flynnig (blöe), és persze jön a Szürke 3. része is idén, de ezek engem hidegen hagynak. Főleg azokat az adaptációkat szeretem megnézni, amiket ismerek és szeretem könyvben is, vagy amit tervezek is olvasni. Lagercrantz Millenium folytatása például ilyen. Kíváncsi leszek, mennyire illeszkedik majd, mind a könyv, mind a film a Stieg Larsson által alkotott világhoz. A számomra ismeretlenek közül érdekesnek tűnik még a Wrinkle in Time (Időcsavar) és a Love, Simon, ami a Simon és a homo sapiens-lobbi alapján készült. 

Böngésszétek át a listát, tényleg remek filmek jönnek! :) 

Egy szuper sorozathír még a végére: a Durrellék forgatása is folytatódik, jön a harmadik évad a bolondos és diszfunkcionális család korfui kalandjaiból. :) 

Ami pedig a könyvmegjelenéseket illeti: 

Február 5-én jön a Gabo Kiadótól az új Dan Brown könyv, az Eredet, magyarul. :) Én novemberben olvastam, Langdon-rajongóknak mindenképp ajánlom, és külön csemegeként szolgál, hogy budapesti helyszíneken is barangolhatunk ezúttal, és még kürtőskalács is van benne! :) 

Most jelen meg a napokban az Athenaeumnál Joe Abercrombie Szilánkos tenger trilógiájának befejező kötete, a Half a War - Az ütközet. Bár a borító nagyon eltér a színvilággal, kivitelezéssel az előző két kötettől, élőben nekem nagyon tetszik és kellemes is forgatni, már olvasom. :) 

A Half a Kingről és a Half the World-ről is találtok posztot a blogon. 

Az Atheneum hoz még egy pár érdekes könyvet mostanság, pl. Robert I. Suttontól a Kis seggfejkalauzt, ami február 20-én jelenik meg. Bár a cím kissé provokatív, mégis érdemes szerintem belenézni ebbe a könyvbe azoknak is akik taszítónak találják, mert seggfejekkel mindenhol lehet találkozni, és pszichológiai szemszögből megközelítve talán találunk néhány jó taktikát a kezelésükre, vagy legalább arra, hogy viseljük el őket. 

Érkezik egy újabb Jodi Picoult is, igaz ez kicsit később, április 16-ára, azaz már a Könyvfesztivál környékére. A Tizedik kör ismét egy nehéz kérdést kár majd körül a nemi erőszakkal kapcsolatban.

Hosszú várakozás után még tavaly év végén kijött végre a közösségi finanszírozással létrejött Nyugat + zombik képregény, Csepella Olivértől, amiről azóta olvastam pár pozitív véleményt, és engem is érdekel, csak még nem döntöttem el mennyire: megvegyem, vagy csak kölcsönkérjem?! :) 

Március 27-én jelenik meg eredetiben egy újabb Sarah's Scribbles képregény, a Herding Cats, ami remélem tényleg tele lesz cicákkal! :D Az eddigi sikereket nézve szerintem biztosra vehetjük, hogy a Fumax is hozza majd magyarul. 

Még tavaly jelent meg a Jaffánál egy érdekes kötet Szabó Magda, Magdaléna címen, aminek alcíme A másik Für Elise nyomában. Azóta is birizálja a fantáziámat, valahogy mégsem kerültem közelebb a megszerzéshez és olvasáshoz. A kötet megpróbálja összerakni azt, amit Szabó Magda a Für Elise után tervezett kötetében meg akart írni és mutatni az életéből. 

Két holokauszt-memoár is megjelenik hamarosan, az egyik Marceline Loridan-Ivens-tól az És te nem jöttél vissza (21. század kaidó), a másik pedig Baba Schwartztól a Májusi cserebogár (Athenaum): 

Szintén a 21. század Kiadótól érkezik a Kult könyvek következő darabja, egy roppant érdekes, feminista lelkületű könyv: a Hatalom, Naomi Aldermantól. "A ​nők a világ minden táján felfedezik, hogy különös erővel rendelkeznek. Ujjuk egyetlen érintésével képesek szörnyű fájdalmat okozni, sőt: gyilkolni is. A férfiak pedig rájönnek, hogy kicsúszott a kezükből az irányítás…" Muhaha! :D

Az Agave háza táján több felújított kiadás és filmes könyv is jött/jön ebben az időszakban. A Molly Bloom memoárjából készült filmet én nemrég láttam a moziban, és nagyon bejött! :) 

Két jónak tűnő kémes-ügynökös könyv is van, az egyik a Tudnom kell Karen Clevelandtől (február 6.), a másik pedig a Vörös veréb (amit minden alkalommal vérebnek olvasok...) Jason Matthewstól. Ez utóbbinak már a folytatása is jön, Az árulás palotája (február 20.). Mindkét kémes könyvből film készül! A Tudnom kellben Charlize Theron játssza majd a főszerepet, a Vörös veréb sztárja pedig Jennifer Lawrence, már játsszák is a mozik azt hiszem. :) 

Új ruhát kap a Ready Player One és az Expedíció is, hmm és most nézem csak, ezzel szépen vissza is kanyarodtunk oda, ahonnan a poszt elindult. :D

Ti mit vártok ezek közül legjobban? :) 

Januári olvasások és beszerzések

Januári hangulat. Forrás.

A január hosszú és végeláthatatlan mindig, mégis az utolsó pár napja csak úgy elslisszolt előlem, aminek azért örülök, mert februárban már lehet aktívan várni a tavaszt, és már csak kb. 4 óra után sötétedik be. :) Szeretett kis laptopkám gyógy- és wellnesskezelésen volt pár napot (értsd: nincs baja, de ne is legyen, ezért ment el :D), ezért csúszok kicsit én is a posztokkal, de azért igazán nem vagyok még elkésve egy jó kis januári hónapzárással. ;) 

2018 első hónapjában 4 könyvvel lettem gazdagabb, és ezek közül igazából csak egyre költöttem, szóval a könyv-büdzsé jól áll, ellenben van olyan könyv, amivel csak a porfogók száma nőtt a polcon, mert ha nem ajándékba kapom meg, én bizony messze elkerültem volna... 

A zsákmányok:

- Anna Gavalda: Életre kelni - Miamona ajándéka még karácsonyra, egy kicsit megkésett utó-ünnepléskor. :)) 

- Margaret Atwood: The Handmaid's Tale - ... ajándék egy ismerőstől, aki tudja, hogy szeretek angolul olvasni, de azt nem tudja, hogy ezt a könyvet már olvastam is, és hogy nem kedveltem. :/ 

- Alwyn Hamilton: A homok leánya - a Book a Sloth januári, Fantasy hősnők dobozának könyve. Nem érdeklődtem iránta, de most hogy megvan, és megnéztem miről szól, úgy döntöttem kap egy esélyt. :) 

- Joe Abercrombie: Half a War - Az ütközet -  reci. A Szilánkos-tenger trilógia befejező kötete, már olvasom. :)

Olvasások szempontjából én úgy érzem több is beleférhetett volna, de mégsem fért. A most olvasottak közül Az essexi kígyót még mindenképp januárban akartam bezárni, de sajnos sokkal nehezebben csúszik, mint gondoltam... A mondatait főleg egy-egy fárasztó nap nyűglődős estéjén, elég nehéz befogadni.

Összesen 5 könyvet fejeztem be, köztük a régóta tologatott Odakint sötétebbet, ami egy irtó érdekes, pszichedelikus élmény volt, és a The Poison Tree-t, ami szintúgy nagy meglepetést okozott, és mellesleg az első kipipált vcs-könyv is idén. :) És végül, de nem utolsósorban elindult az egyik nagy újraolvasási projektem, méghozzá Karen Marie Moning Fever sorozatának újrázása ezúttal megint a legelejéről. :) Az első 5 kötetet immáron ötödjére olvasom. :) Nagyon kellemes belemerülni újra ebbe a világba, és észrevenni megannyi apró részletet, rájönni, ezúttal mit felejtettem el, ami újdonságként hat. A negyedik kötetet is hamarosan befejezem, sőt, az összes többit tervezem még februárra. :)

Kupacka.

A blogon közepes volt az aktivitásom, 10 poszt született most, ezek közt voltak még decemberről elmaradt könyvesek is, és idejekorán megszületett az év első paprikás posztja is, a Voldemort "rajongói" filmről.  A hó végi laptop-kiesés és egy irl program miatt kicsit kevesebbet tudtam foglalkozni az írogatással, de februárban több könyves (és egyéb) poszt lesz, és jövök a Moning-újraolvasás első felvonásával is. ;)

A többiek januárja:

Nikkincs, Dóri, Nita, Amadea, Heloise, Colourful Fantasy, Sister