Ilyen, olyan, és amolyan olvasmányokról - zanza

És következőnek megint egy zanzaposzt jön, hogy összegezhessem kicsit a sok szétszórt jegyzetemet és gondolatomat azokról a könyvekről, amiknek semmi közük egymáshoz, csak az, hogy mostanában olvastam őket.

J.D. Barker: The Fourth Monkey 

Azzal a feltett szándékkal vágtam bele Barker trilógiájába, hogy én most azonmód belepistulok a szerzőbe, és ott fogok toporogni a Könyvfesztivál díszvendégéhez kígyózó sorban a hó végén, hogy dedikáltathassak vele... Nem így alakult. Barker engem egyáltalán nem győzött meg, és őszintén nem tudom vajon mit esznek rajta, ennyi alapján. Nem túl maradandó olvasmány, és sokszor feleslegesen naturális. A szemkivájás nem az én terepem, bocsi, adjatok hozzá értékelhető cselekményt, valódi izgalmat, és ennél kevésbé tesze-tosza, és érdektelen nyomozókat... A vége picit felhúzta, való igaz, de nem annyira, hogy folytatni akarjam. 

A férjem szereti Barkert, hát meghagyom neki. ;) 

Hegyi Zoltán Imre: Tkp. ugyanaz

Aki követi a blogot, az tudja, hogy nagyon kevés verseskötetet olvasok, de Hegyi Zoltán könyveit mindig elolvasom. A Tkp. ugyanaz címűt is ismét a szerzőtől kaptam meg. 

Még mindig a Shizoo a kedvencem a könyvei közül, személyessége, szép fotói, szerkesztése miatt egyaránt. A rövidke Tkp. is tetszett, de első felében kevésbé igazodtam el, a Papírrepülő című második rész viszont már emészthetőbb, könnyebben értelmezhető volt számomra. Nézzétek el nekem, nem vagyok egy nagy műértő, és nem biztos, hogy mindent "jól" értelmezek, de nagyon kedvelem Zoli szóbodorításait és egyszerű kinyilatkoztatásait egyaránt.

"Szabály

Örömjutalmat 

hordoz magában minden 

elkészült perced.

Kivétel 

Papírrepülő

pottyan az öledbe - szél 

hátáról. Csak úgy."

Ezeket nagyon szerettem a kötetből: Temetés, Mindenszentek, Szürke árnyékot fázik, Két attitűd.

"Csend faragódik a tájra.

Mintha a táj is befelé fúlna, magába."

Shizoo versek még: >itt<. 

Köszönöm az élményt! :) 

Amy Harmon: The Unknown Beloved

Amy Harmon neve már ismerős volt, 3 éve ugyanis meghallgattam a What the Wind Knows című regényét is. Most lecsaptam egy másik sztorijára az Audible-ön. A WtWK tetszett, de nem volt világrengető, és valami hasonlóra jutottam a mostani történettel is. 

Harmon nagyon jó abban, hogy andalító és misztikus hangulatot teremtsen, jó hátteret írjon a karaktereinek, és képes arra, hogy úgy írjon meg szerelmeseket, hogy tényleg érezhető legyen köztük a kémia. Ez utóbbiért extrán hálás vagyok, mert ez a romantikus irodalom alapköve kellene hogy legyen. 

Szép az írás, elringatnak a szavak, érdekes a varrónő képessége, és ennek összekötése a gyilkosságokkal, de a bűntény maga annyira végülis nem volt izgalmas, nem jött igazi katarzis a tettessel kapcsolatban. De talán nem is ez a lényeg, hanem csak Dani Flanagan és Michael Malone együtt. :)

Magyarul is megjelent, Az ismeretlen kedves címmel, és talán kivételesen a magyar verziónak jobb lett a fülszövege. A borítók viszont valahogy kevéssé passzolnak, én egyik nőben sem látom Danit. 

John Marrs: The Vacation

És végül, ismét hallgattam egy John Marrsot is, amit a címe és a borítója miatt nyárra terveztem, de sajnos végül csak ebben a kicsit szürkés, őszi időben sikerült befejeznem. A nyárias borító(k)nak egyébként nem sok köze van a tartalomhoz, szóval sebaj. 

A Vacation érdekes egyveleg, ami emlékeztet a Part című filmre (és könyvre, de én csak a filmet láttam), amit egyébként az egyik szereplő is kedvel, és többször említenek is, illetve a Nine Perfect Strangersre, Liane Moriartytól. Marrs könyvei közül pedig a The One-t, az első olvasásomat idézte vissza a szerzőtől a sok vágással, ugrással, sokszereplős narratívával. 

Amikor sok ember összegyűlik egy szállón, és mindenkinek van egy rakás titka, az rengeteg bonyodalomra ad okot.... A szereplők nagyon sokszínűek, és bár eleinte nehéz köztük eligazodni, sok a váltás, lassan indulnak be az események, mire mindenkivel megismerkedünk, de később szépen letisztul, és Marrs igen jól köti össze a szálakat - néha egész váratlan helyeken. 

Feszes a tempó, csomó rövid fejezet van, szokás szerint sokszor lógva hagy az egyes fejezetek végén, és más szálra tér át, hogy aztán rághassuk a körmünket, mi történt az aktuálisan izgalmasabb szálon. 

Gyémántvadaszat, betegség, énkeresés, barátság, vallási szekta, fanatikus rajongás, gyilkosság, baleset és más tragédiák... Ebben a sztoriban mindenből kijutott. 

A könyv megjelent Welcome to Wherever You Are címen is, ami talán jobban is illik hozzá.

Stay tuned, hamarosan jövök újabb havi zárással és könyves posztokkal is! :) 

Július-augusztusi összevont zárás

Saját képek. Egyik júliusi szerzeményem. :)

Sosem hagytam még ki ennyi időt posztolás nélkül szerintem, de sajnos egyszerűen lehetetlen volt, hogy visszajussak a bloghoz. Tudom persze, mindenkit sodor az élet, így aztán még akik követik is a blogot, azoknak sem tűnik fel, de nekem annál fájóbb egy-egy, relatíve hosszabb időszak, amikor nem tudom magamból kiírni az olvasmányélményeimet, sőt, sajnos néha végiggondolni sem tudom őket. Talán nem is csoda, hogy idén annyira elkerülnek az igazán kiemelkedő könyvek, és hogy többször fordulok komfortolvasmányokhoz. Leginkább a kedvencek újraolvasásához lenne talán kedvem, mint bármi újjal kísérletezni. 

Ha már visszatértem, egy gyors összegzést hozok a július-augusztusról (szeptember közepén, ehh). 

Csináltam megint egy kis helyes táblázatot, aminek a tartalma persze valószínűleg csak nekem olyan érdekes, vagy esetleg kirívó bizonyos szempontból, de egy áttekintésnek éppen megteszi. 

Kattintásra megnő!

Mint látható, elég egyenlőtlen lett a két hónap, míg július aktívabb volt a blogolás és a beszerzések szempontjából is - sőt, még egy adag könyvemet el is adtam akkor -, augusztusban mondhatni a fű se nőtt. A vcs-vel viszont jól haladtam: három kötetet leolvastam a listámról, és már épp az utolsó, 12.-et fogyasztom, hamarosan teljesítettnek mondhatom a kihívást! :) Hurrá! 

A könyveladások azért lódultak meg júliusban, mert egy antikvárnak sikerült egyben eladnom 9 könyvemet, és bár kissé csalódott vagyok, hogy csak ennyit - mert kb. egy 80-90 könyves listából csak ennyit választottak ki -, de ám legyen, legalább ezek is elmentek, új gazdát találni. :) 

A mesearány elég nagy sajnos; önmagában nem baj, olvastunk a fiammal néhány újabb mesekönyvet, de mint tudjuk azért Bot Benőből, meg Dömper Daniból nem lesz top5 kategóriás jelölt, az fix. 

Egy kupac új könyv. 

Míg júliusban sikerült irkálni, augusztusban sajnos tényleg egyáltalán nem tudtam blogolni. Utoljára 2021. novemberében volt üres hónapom, mondjuk akkor is jól összejött minden. Sajnos a szeptember se indult könnyen, van most minden, de úgy érzem ez valahogy állandósult, és hiába tervezgetnék, sose úgy sül el, ahogy gondoltam. Pedig tervezgetős, listázós típus vagyok... Hiányzik a konkrét íráson kívül az olvasmányok lapozgatása, olvasások tervezgetése is, de egyszerűen nincs időm még évszakos listákra sem, és mostanság nem különösebben terveztem az egyes hónapokra sem. Lassan megy az idő minden nap, és közben mégis kettőt pislogok és megint eltelt 2-3-4 hét. 

De reméljük szokásosan, most, hogy elpanaszkodtam magam, egyszercsak jön újra egy posztzuhatagos időszak. ;) Úgy legyen! 

Júliusban azért sikerült megírnom a Félévzárást, meséltem a júniusi könyvheti élményekről, és megünnepeltem a blog 15. szülinapját is. 

És végül ki ne maradjon a 10, júliusban beszerzett új könyvem: 

- Gareth Brown: Az ajtók könyve - ajándék. Már szemeztem vele a Könyvhéten is, nagyon örülök, hogy megkaptam, csodaszép kötet. :) 
- Linn Skåber: A szél most a legigazabb - szintén ajándék, és szintén csodás! 
- Baktay Zelka – Csányi Vilmos – Horváth Zoltán – Popper Péter: Az önmagát kereső ember
- A. J. Christian – Mérő László – Popper Péter – Sas István: Hazugság, önámítás, érdek
- Fiáth Titanilla – Heller Ágnes – Popper Péter – Réz András: Hová tűnt a nyugalom?
- Popper Péter – Rihmer Zoltán – Tringer László: Rosszkedv, szomorúság, depresszió
- Kalo Jenő – Paulinyi Tamás – Popper Péter: Vezetnek vagy megvezetnek? - ezeket a pszichológiai köteteket akcióban vettem a Könyvudvartól, megtetszettek a témák, még ha nem is mindegyik előadó írása fog érdekelni, azért általában összességében jók szoktak lenn ezek a könyvecskék.
- Kántor Zsuzsa: Anonymus diplomatatáskával
- Madeleine Gilard: Gálaest a Miniklubban
- Dániel Anna: Hiányzik Szecső - ezt a három lányregényt pedig antikváriumban zsákmányoltam magamnak, és szokás szerint: nem bánok semmit! :) 

Minden egyben.

Hogy mi várható? Jó kérdés. Augusztusban bizonyos alkalmakkor arra jutottam, hogy talán be is kéne zárni a blogot, annyira nem érdemes ilyen szórványosan írni, meg annyi minden elvész, ha sokáig ülök egy könyvön, az értékelésén meg pláne. De aztán újra arra gondoltam, senkinek nem tartozom magyarázattal meg úgy egyáltalán semmivel, se poszttal, se azzal, hogy behozzam magam, ezek maximum belső kényszerek, és leginkább saját szórakoztatásomra írok, szóval majd írok ahogy sikerül,, amikor sikerül, és amennyit sikerül, de remélem azért nullás hónapok nélkül. :) És váljon be a jóslat, hogy panasz után mindig posztzuhatag jön! ;)