2016. december 15., csütörtök

Poszt-turkáló: Harry Potter és a félvér herceg

Illusztrációrészlet a Bloomsbury gyermek kiadás borítójáról.
A Harry Potter és a félvér herceget úgy vártam, mint a messiást. Annyira izgatott voltam, hogy életemben először csináltam olyat, hogy előrendeltem a neten a könyvet, és baromi csalódott voltam, amikor azt szombaton, a megjelenés napján nem szállították ki... (:D) Nekem azonnal kellett a kötet, így elgaloppoztam a könyvesboltba érte. True story: emiatt van két HBP kötetem. :D 
Ez a rész abszolút kedvenccé lépett elő az újraolvasáskor. Rengeteg érzelmi szál fűz hozzá, mert egyrészt számomra kenterbe vágta az összes addigi részt, többször megríkatott, és szó szerint gyászba borított napokra, és másfelől még nagyon az "enyémnek" is érzem, mert annak idején elkezdtem lefordítani egy angolul nem tudó barátnőm számára. :) Az elejéből egyes mondatok még most is rémlenek, és nagyon élveztem kicsit "műfordítani" is, neveket, helyeket. 

De elég a szócséplésből, jöjjön a poszt, ami az újraolvasáskor, 2011-ben íródott. 

Harry Potter and the Half-Blood Prince


"He did not usually lie in bed reading his textbooks; that sort of behaviour, as Ron rightly said, was indecent in anybody except Hermione, who was simply weird that way."

A Potterek újraolvasása során ez volt az a kötet amit a legjobban vártam, hogy sorra kerüljön, mert annak idején úgy gondoltam ez az a rész, ami a dobogó legfelső fokára állhat a hét közül. Egy nyaralás alkalmával fejeztem be az olvasását, és végigsírtam az utolsó fejezeteket, majd hajnalig fennmaradtam, hogy teljesen befejezhessem az utolsó oldalig.

Figyelem! NAGY SPOILEREK lehetnek azok számára, akik még nem olvasták a hatodik részt!

A hatodik kötet rövid tartalma: Harryt maga Dumbledore viszi el a Privet Drive-ról az Odúba, és útközben segítségét kéri ahhoz, hogy meggyőzze Horace Slughorn professzort, jöjjön vissza a Roxfortba tanítani. A minisztérium már nem tudja tagadni Voldemort visszatértét, így aztán az újságok mindenféle megelőző óvintézkedésekkel vannak tele. Nem csak a minisztérium van tudatában Voldemort visszatértének, mert a különféle borzalmak már a muglik világát is érintik. Fudge (Caramel) ellátogat a mugli miniszterhez is emiatt. Az Abszol út kihalt, Ollivander eltűnt, a boltok alig nyitnak ki. Kivéve persze a Weasley Varázsvicc Vállalatot, ami virágzik még ilyen válságos időkben is, hála a két ifjabb Mr. Weasley leleményességének, akik a sötét varázslatok kivédése elleni kütyük felé is nyitottak egy ágazatot. Már itt az Abszol úton feltűnik Draco Malfoy furcsa viselkedése, majd a vonatúton is, és később, Ron és Hermione minden szemforgatása ellenére, Harry az egész kötetben folyamatosan szaglászik, kémkedik Malfoy után. Meglepetést kelt az új tanár, Slughorn, aki nem várt módon a Bájitaltan tanítását veszi át. Harry a szertárból kapott kölcsön-bájitaltan könyv folytán kerül kapcsolatba a Félvér herceggel, akié a könyv volt, és aki bizony hasznos tanácsokkal és kiegészítésekkel tarkította a tankönyvet. De ki volt a félvér herceg? Mire készül Malfoy? Kinek az oldalán áll Snape? Nem kitalálhatatlan a dolog, de tény, hogy megint izgalmas könyvet sikerült összerakni :)

Olyannyira vártam ezt a részt, hogy az előrendelésem ellenére, amit ugyebár nem szállítottak ki szombaton, bárhogy is reméltem, elmentem érte a boltba, és így két példány csücsül belőle a polcon, a brit gyerek, és a felnőtt kiadás is. :) Mint hallottam másoktól, ezzel a partizán akciómmal nem voltam egyedül, úton lévő példány ide vagy oda más se bírta ki a hétvégét a Pottere nélkül. :)

Szinte ünnepélyesen álltam neki a könyvnek egy kényelmes fotelbe helyezkedve. Végigböngésztem a fejezetcímeket, szagolgattam a lapokat, és belevetettem magam a történetbe - amit eltökélt szándékom volt megfejteni. Ennek érdekében még jegyzeteket is készítettem minden hirtelen abbahagyott részről, furcsa elszólásról, gyanús, de működőképes teóriákról. Persze csak néhány oldal, de érdekes dolgokat hoztam ki belőle, és valamennyire ráálltam Rowling gondolkodására is.

Olyannyira megszerettem ezt a kötetet, hogy elkezdtem lefordítani is, jóval a megjelenés előtt, nem is olyan keveset, 4 fejezetet végigvettem, és ez volt az első alkalom, hogy utána, amikor a kezünkbe vehettük a magyar verziót is, megkritizáltam Tóth Tamás munkáját :D Nem értem és nem tudom megszokni (nem is fogom, mert nem olvasgatom magyarul) hogy miért lett Horace Slughorn professzorból Lumpsluck... Egy majdnem ugyanolyan idegen csengésű név, átírt név, amiben semmi találékonyságot nem tudok felfedezni. A Slug clubból pedig ennek mintájára Lump klub lett. Kimondani is szar nehéz. Ha már adja magát a Slug, és mivel Slughorn is egy kis komótos, komódméretű emberke, én megengedtem volna azt a műfordítási szabadságot, hogy valami Csigus-nak becézhető nevet adok a profnak, a klub meg mehetett volna Csigus klub megnevezés alatt :D Persze csak ötlet. Ennél jobban bántotta a szememet, hogy a 2. fejezetcím, a Spinner's End nagyon leegyszerűsítve és fantáziátlanul Fonó Sor lett... Hát ha már összefutnak a szálak ott, ha már titokzatosság, ha már end, vagyis a vége valaminek, vagy akár valakinek is, hiszen utal az egész arra, hogy egy sors itt megpecsételődik, lehetett volna Fonál Vég is. Talán én túl nagy lelkesedéssel vetettem magam a fordításába, de mindezek után úgy éreztem Tóth Tamás nem adta bele annyira magát ebbe a kötetbe. Na, kitérő vége, sok követ ne dobáljatok, tudom hogy nem vagyok fordító vagy műfordító, de azzal amit szeretek, szívesen foglalkozom, és én úgy érzem ezúttal hagyott kivánnivalót maga után a fordítás.

Miért is szerettem annyira ezt a kötetet? Azt hiszem azért, mert itt egy olyan nem látható lépcsőfoknak kellett lennie a végső harc, a végső küzdelem (7. kötet) és az előző rész, a prófécia között, amiből nem sok mindent lehetett előre kiagyalni. Többedik olvasásra, és most a hallgatásra már nem volt olyan sok meglepetés, így egy kicsit veszít az értékéből a dolog, és lehet hogy egy újabb rangsorolásban már nem kerül feltétlenül legelőre, de tény, hogy tele van felejthetetlen sorokkal és jól megírt részekkel.

"The trouble is, the other side can do magic too, Prime Minister."

Kedvenc komoly részek: A mugli miniszter szobája, ahogy Scrimgeour és Fudge is megjelenik és a fent idézett mondatocskájuk..., a Fonál Vég, Snape háza, és a megszeghetetlen eskü ünnepélyessége, Malfoy, ahogy a vonaton elbánik Harryvel, és a láthatatlanná tevő köpeny alatt hagyja törött orral, kővé dermesztve, Scrimgeour és Harry beszélgetése az Odú kertjében - az első alkalom amikor az ember igazán büszke lehet Harryre. :) Trelawney elszólása Snape-ről, Dumbledore és Harry beszélgetése a horcruxok után, Draco és Dumbledore beszélgetése a toronyban

Az egész szeptalógiából a kedvenc idézetem itt hangzik el, Dumbledore és Harry horcruxok utáni beszélgetésében: "But he understood at last what Dumbledore had been trying to tell him. It was, he thought, the difference between being dragged into the arena to face a battle to the death and walking into the arena with your head held high. Some people, perhaps, would say that there was little to choose between the two ways, but Dumbledore knew – and so do I, thought Harry, with a rush of fierce pride, and so did my parents – that there was all the difference in the world." 

Kedvenc vicces jelenetek: Dumbledore és Harry a fészerben, a pókok között, a Weasley Varázsvicc bolt és szlogenjeik, az a bizonyos Snape-Harry párbeszéd a Sir és Professor-ral, valamint ennek visszhangja Hagriddel, és a Ron-féle visszavágás Snape-nek a szellemek és inferiusok közti különbségről :D

"Do you remember me telling you we are practicing nonverbal spells, Potter?" "Yes," said Harry stiffly. "Yes, sir." "There's no need to call me 'sir,' Professor."



"I'm sorry ... SIR" Hagrid looked stunned. "Since when have yeh called me 'sir'?" "Since when have you called me 'Potter'?" 

“Well, what Harry said is the most useful if we’re trying to tell them apart!” said Ron. “When we come face-to-face with one down a dark alley, we’re going to be having a look to see if its solid, aren’t we, we’re not going to be asking, ‘Excuse me, are you the imprint of a departed soul?’ ”

Kedvend ötletek a könyvben: Felix Felicis, Sectumsempra


Kedvenc szereplő ebben a kötetben: Dumbledore - mert közvetlenebb, nyitottabb, egyszerűen közelibb, mint eddig bármikor. Épp ezért fáj annyira, hogy nincs már.

A szerelmi szálak bonyolódnak, de ez a vonal most így utólag jobban tetszett az ötödik kötetben. Lehet hogy ez onnan ered, hogy annyira sosem drukkoltam a Harry-Ginny párosnak - de mentségemre szóljon, a végére megszerettem őket együtt. :) A szerelmi bájitalok, és az ehhez kapcsolódó bonyodalmak - főleg hogy Ron majdnem meghalt... viszont izgalmasak lettek. :)

"Friends they might be, but if Ron started calling Lavender "Lav-Lav," he would have to put his foot down."

Maguk az emlékek, amik köré a Dumbledore-ral folytatott különórák épültek, számomra sem annak idején, sem most nem voltak olyan jelentősek. Mondhatni nem volt egyiktől se igazán hűha élményem. Persze jó, hogy végre kiderül, hogy vannak horcruxok, és van is jelentőségük, de kicsit körülményesnek találom ahogy mindezt bemutatták. Dumbledore-nak ha csak sejtése is volt erről , akkor sokkal előbb, és mindenféle hátulról vakaródzás nélkül megmondhatta volna.

Dumbledore és Harry kapcsolata ebben a kötetben kiteljesedik végre, és örültem, hogy már nem tartja magát távol DD Harrytől. De amilyen hirtelen elindul, olyan hirtelen meg is szakad az egész. A kaland a barlangban hiábavalónak bizonyul és az ember a falhoz tudná verni a fejét, hogy ezért a semmiért kerül áldozati padra úgy ahogy és amikor Dumbledore.

"I am not worried, Harry," said Dumbledore, his voice a little stronger despite the freezing water. "I am with you."

Az olvasáskor egyáltalán nem gondoltam arra, hogy Snape nem akarta megölni Dumbledore-t, illetve hogy ez is "on Dumbledore's orders" történik, csak hetekkel, hónapokkal később kezdtem el gyanakodni, hogy ez így nyers valóságában nem stimmelhet, képtelenség lett volna már csak az is, hogy Dumbledore az utolsó szavaival könyörögjön. Utána már én is az I trust Severus Snape csapatba tartoztam.

Értékelés: 10/10 Mindent egybevetve, ezen a könyvön agyaltam, majd sírtam a legtöbbet - és bár most nem ráztak meg annyira az eseményei, kétségkívül az egyik legjobb, és szó sem lehet pontlevonásról! :)

"I like a quiet life, you know me." - Harry. :) 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Jólesett visszaolvasni! Nagyon mozgalmas kötet és ebben még megvan az iskolaéves szerkezet is, ami az utolsóból hiányzik. A vicces idézetei teljesen belém égtek, ahogy a motiváló mondata is a "head held high" sorral. Olvastam ugyan magyarul is, de annyira angolul éltek, élnek már bennem a karakterek nevei, hogy legtöbbször itt is az angol nevüket használtam.
Nagyon várom már a küszöbön álló újraolvasást, és azt is különösen, hogy ennél a kötetnél mennyire törnek fel az érzelmeim megint.


19 megjegyzés:

  1. Slughorn helyett Cigabiga, Pukk! :)
    Milyen elszólása van Trelawney-nak Pitonról?
    A fordításból sajnos az sem derül ki, hogy az első részben, mikor megállnak Dursley-ék a Porfészekben, abban a városban él Piton, ahogy Petunia és Lily is ott nőtt fel.
    Azért Harry itt a leginkább pimasz-kamasz, főleg ezzel a beszólással Pitonnak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :DDDD Jaj, igen! :D
      Nem elszólás tulajdonképpen, hanem ugye az a rész, amikor kiderül, hogy Piton hallotta meg a jóslatot. (?) Nem emlékszem ám kristálytisztán már, rég volt 2007 meg 2011. :)
      Jaja, ezt is nehezményezem.
      Azt viszont nem, hogy Harry ilyen pimaszkodó volt, kellett neki is kicsit kamasznak lenni. :)

      Törlés
    2. Piton hallotta meg a jóslat elejét, de a végét nem, mert észrevették, hogy hallgatózik, és kidobták. :)
      Az eredetiben benne van, hogy Porfészekben mőttek fel? :O

      Törlés
    3. Igen, így volt, ahogy írod.
      Hát, most hirtelen nem tudnám megmondani benne is volt-e vagy csak csepegtetett infó volt később.

      Törlés
    4. Ja, ezt tudtam, csak azt nem, hogy Trelawney szólja el :)
      Angolul kiderül a hatodik könyvben, hogy ahol Piton lakik, ugyanaz a város. A hetedikben pedig az, hogy Piton egy városban lakik Lilyvel és Petuniával. A magyar fordításban nem maradt meg a Porf Esek név, hanem maradt az eredeti a hatodikban. Gondolom, ennyi idő után nem vette észre a fordító.

      Törlés
    5. Bennem nagyon élénken megmaradt ez a rész, azt hiszem ráadásul pont lapozni kellett hozzá, és a lap tetjén volt ott a név... Húú. :)
      Ez viszont akkor hiba. :/ Talán a későbbi kiadásokban javították (?).

      Törlés
    6. Aha! Akkor azért nem emlékszem erre, mert nem fordították le.
      Nem tudom, javították-e, majd mikor odáig ér az illusztrált, figyelek rá. :)
      Az egyik újraolvasáskor tűnt fel, hogy Lavender egy helyen Levendul volt (így, "A" nélkül), és egyszer Peeves maradt Hóborc helyett. De ezek nyilván apró hibák, elnézések, nem ezekkel van bajom. :)

      Törlés
    7. A Peeves-esről tudok, a Levendult még nem láttam/hallottam. :D Nekem meg olyan kötetem van még, ahol az aranycikesz az csikesz. :D Ez véletlen volt, és később átírták őket cikeszre. :) ... Én meg a saját következő kötetemben minden cikeszt csikeszre - ceruzával. :D

      Törlés
    8. Igen, ezt már beszéltük valahol, nekem is olyan van még, és nekem jobban is tetszett, mint a cikesz. :D Pedig hát ugye, a cikázik miatt logikusabb.
      Volt olyan fórum, ahol kb. azt mondták, hogy hazudok, mert ilyen kiadás sose volt. :D
      Ja, erre is emlékszem. :D Pupi, a precíz. ;)

      Törlés
    9. Néha látom, hogy a molyon még most is kitörnek a viták rajta, hogy volt-e ilyen. Pedig volt! :D A cikázik tényleg logikus, de elsőre megtapadt a csikesz és úgy szoktam hozzá. Maradjunk a snitch-nél. :D

      Törlés
  2. Nekem is ez az egyik kedvenc részem, részben, mert én végig drukkoltam Ginnynek, részben, mert nagyon érdekesnek találtam a visszaemlékezéseket (hú, de hiányoztak ezek a fimből!), és mivel már felnőttként olvastam, nagyon megragadott az, hogy mit tesz a szeretetlenség. Mi lett volna, ha Merope-ot szereti a családja, vagy Tom Denem szerető családban nő fel?
    Na, akkor most egy kicsit megértesz, amiért egyszerűen gyűlölöm a névfordításokat! Mindenki, akit csak tudok, vagy olvastam róla, áradozik, hogy milyen jók, de én utálom, és teljesen feleslegesnek tartom. Még az első résznél fogalmam sem volt, hogy a nevek jó része "lefordított" név, és angolosan ejtettem őket magamban: mekgelegoni és friksz. :D Csak, mikor ment a moziban, akkor döbbentem rá, hogy ezeket magyarul kell kiejteni, és hogy az eredetiben más nevek vannak. :O Talán erről már beszéltünk, hogy Grabbly Plank tanárnő magyar neve, a Suette Pollts (ha jól emlékszem, kb. így van írva), kiejtve Szúette Polc. De miért? Ez így nem felel meg az angol ejtésnek. Az 5. rész volt az első, amit angolul olvastam, és komolyan mondom, jó pár fejezetbe telt, mire leesett, hogy Fudge az Caramel. Addig azt hittem, hogy új szereplő, mivel egyszer sem hangzott el, hogy ő a miniszter, és asszem, a hajszálcsíkos öltönynél kezdtem gyanakodni. :D
    Egészen addig, míg nem olvastam angolul, kitűnőnek tartottam Tóth Tamás fordítását, de utána már nem... Nem mondom, hogy rosszak, szó sincs róla, de nem is hibátlanok.
    Nem érzem, hogy ezek a "lefordítások" bármit is hozzáadtak volna a szöveghez, nekem a Hogwarts épp annyira megfelel, mint a Roxfort.
    Az állatnevek lefordítása nmár más kérdés, ott kell valami magyar változat.
    Van egy másik sorozat is, ami 2 rész után félbemaradt, amit szintén ő fordított, a Thursday Next, és ott is szinte minden névnek adott magyar megfelelőt. Ezt is mindenki imádta - rajtam kívül. :D De azon már bosszankodtam egy sort ott és akkor. :)
    A Fonó sor nekem le sem esett, de most, hogy mondod... Nekem is van ilyen, amin annak idején fennakadtam, még az 5-ben lehetett, asztronómia háziban Ron azt írta, hogy valamelyik bolygón "mice" van, amit Hermione kijavított arra, hogy "ice". Magyarban ez asszem, az lett, hogy jégpáncél - kék páclé... ??? Mondom ezt úgy, hogy mikor fordítok, a legjobban az ilyenfajta szójátékoktól rettegek, mert ritkán bírok összehozni egy rendeset. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én ennyire nem állok azért negatívan hozzá, a legtöbbjét, és főleg az első pár kötetből szeretem a műfordított neveinek is. :) A Roxfort se volt rossz ötlet, ami ugye az oxford és rokfort szavak keverékéből jött létre. A Hogwartsot a magyarok rémesen ejtik ki, még azok is akik tudnak angolul.
      Tetszik McGalagony neve is, valahogy hozzánőtt, de ezeket először magyarul ismertem meg eleve. A Teszlek Süveg a Sorting Hatre pedig briliáns! :) Én értékelem az erőfeszítéseit, és tetszettek a szójátékai is, a Porf-esek is, a Sintlats Hotellel. :D Meg Suette Polts prof. :D Hát ezeken annyit vihogtam, amikor rájöttek, szerintem viccesre sikerültek. Ehhez képest éreztem elmaradásnak a későbbieket, és főleg a félvérben amiket emlegettem. Lumpsluck szerintem teljes melléfogás, se nem vicces szójáték, se nem magyarosabb... És kicsit hiányzott az igyekezet, amit a saját fordításomban éreztem. De miután nemrég olvastuk azt az interjút TTB-vel, nem csodálkozom, mert abból lejött, hogy olyan nagyon azért ő nem rajong a Potterekért, nincs meg benne egy igazi rajongó olvasó lelkesedése (sajnos).
      A Thursday Nexteket én végül angolul akarom, ha akarom egyáltalán. :) Tudod leselejteztem a Jane Eyre esetet is. :)
      Jaj az ötödik résznél kottára úgy voltam Fudge-dzsal mint te! :D
      A mice-ice szójátékra így konkrétan nem emlékszem, rég volt. Ezeket baromi nehéz lefordítani, és én elfogadom, ha néha valami ökörség jön ki belőle.
      Mostanában gondolkodtam pont a Trónok harca miatt ezeken a nehézségeken, nem tudom ismered-e, de kiderül az egyik szereplőről, hogy miért Hodor a neve. Lefordíthatatlan, és kivitelezhetetlen visszaadni... Egy zagyvaság lett, az össze angolul tudó meg biztos serényen magyarázta a barátoknak, ha szinkronizálva nézték.

      Ez a szeretetlenség kérdése nagyon fontos valóban, és ebből a szempontból érdekesek voltak a visszaemlékezések.

      Törlés
    2. Pont ez a bajom a filmmel, hogy ez nem derül ki, hogy Tom Denem anyjának milyen keserves élete volt, és hogy hogyan is született, mert ez sok mindent megmagyaráz. A hatodik film szerintem messze a legrosszabb, többek közt a visszaemlékezések és a Roxforti csata hiányoznak.
      Nekem a fordítás mindig nagyon tetszett, az, hogy van benne pár kevésbé jól sikerült, hát ez van. Meg pár név annyira jól sikerült, hogy már eleve nagyok az elvárások, és nem lehet mindenkiét folyton überelni. A Suette Polts-on amikor leesett, iszonyat jót nevettem :) A Roxfort állítólag Rowlingnak is nagyon tetszik :)
      Más nyelveken megint vannak borzalmak: a németeknél Hermione Hermine lett pl :S

      Törlés
    3. Igen, ez azért fontos lenne. A filmekbe sok minden nem fért bele. :(
      Én is nagyon szeretem a fordítást is, a nevek többsége szerintem szuper lett. :) Az külön jó, hogy Rowlingnak is tetszett a Roxfort. :) Franciául meg Poudlard a suli.
      Hermine még nem is olyan vészes, bár felesleges változtatás talán.

      Törlés
    4. Hát nem tudom, nekem ezek jó része egyszerűen felesleges... Bár tény, hogy van pár köztük, ami jól sikerült. A Teszlek Süveg nem maradhatott angolul, de hogy Frics vagy Filch, McGonagall vagy McGalagony, arról nem tudtok megggyőzni, hogy lényeges különbség. :D
      Nem azt mondom, hogy nem jó a fordítás, hanem, hogy nem az a tökéletes, aminek először hittem.
      A fordítók nagyon gyakran nem szeretik, amit fordítanak... Ideális lenne, ha mindenki azt kapna, ami neki való, de ez a gyakorlatban nem így van. Volt egy talk show, aminél fizikai fájdalmat éreztem...
      Igaz, hogy nem fér bele minden a filmekbe, de azért ezek fontos emlékek voltak.
      Nem hiszem, hogy a TN-t folytatják valaha is. Majd újra elolvashatom angolul, ha egyszer folytatni akarom, mert pont a beszélő nevek miatt gőzöm sem lesz, ki kicsoda.
      Továbbra is egyedül maradok azzal, hogy nem szeretem ezeket. :D
      Nem nézem ugyan a Trónok harcát, de tudok a Hodor dologról. Egyik-másik ilyen szinte lefordíthatatlan.
      TTB egy interjúban azt mesélte, hogy Rowling tudomásul vette a Roxfort nevet, azt, hogy tetszett volna neki, nem tudom.
      Poudlard! Anyám, úgy hangzik, mint valami kis öleb. :D Egy pudli. :) Vajon nekik hogy jött ez össze?

      Törlés
    5. Frics mondjuk annyiból jó, hogy a fricska szóra emlékeztet. :) Én már ezeket megszoktam, de tényleg nem nagy különbségek vannak.
      Igen, én is így vagyok vele, hogy később rájöttem, nem tökéletes azért, de persze egy jó fordítás. Az lenne az ideális tényleg, ha olyat kaphatna mindenki fordítani, amit szeret. Csak a HP ugye annyira szerethető, hogy fura, hogy nem szereti TTB is jobban. :D
      Poudlard tényleg olyan, mint egy pudli. Nem tudom miért és hogyan lett ez. :)

      Törlés
    6. Persze, én is megszoktam, főleg, hogy magyarul kezdtem a sorozatot. Á, azt hiszem, nem is igazán tudom átadni, hogy mi a bajom ezzel az egész magyarítás dologgal. Még nem találkoztam emberrel, aki egyetértett volna velem. :D
      Nekünk, HP olvasóknak ez tényleg érthetetlen, de sajnos, vannak ilyen emberek, mit tegyünk? :D

      Törlés
    7. Lehetséges magyarázat a Poudlard-ra: https://www.quora.com/Why-is-the-French-translation-of-Hogwarts-Poudlard
      Ezek szerint az is lehet, hogy a Hogwartsnak semmi köze a disznóhoz? :O

      Törlés
    8. De, de valamennyire azért megértelek. :) De engem kevesebb esetben zavart igazán a magyarítása.

      Ó, köszi a linket, érdekes, hogy honnan jöhetett, és hogy lehet, hogy nem is jó, ahonnan jön. :D Utánanéztem volna én is, de épp sietésben voltam valahova. :)

      Törlés