Jordi Llobregat: Vesalius titka

"Barcelona, ​​1888 májusa. Alig néhány héttel az ország első világkiállításának megnyitója előtt több fiatal lány borzalmasan megcsonkított holttestére bukkannak. Sebeik egy feledés homályába merült, régi átkot idéznek.

A könyörtelen gyilkos utáni hajszába három civil is belekeveredik. Daniel Amat, az Oxfordban élő fiatal tanár, aki különös körülmények között meghalt édesapja miatt tér vissza Barcelonába. Bernat Fleixa, aki újságíróként dolgozik a Correo de Barcelonánál, és leghőbb vágya egy olyan esetről írni, amely végre híressé teszi. Az orvostanhallgató Pau Gilbert, akinek minden lépését súlyos titkok övezik. A gyilkos kézre kerítése érdekében ők hárman egy olyan 16. századi anatómiai kézirat nyomába erednek, amely merőben megváltoztathatja a tudomány állását."

Jordi Llobregat első regénye a Vesalius titka, és nem kis fába vágta ezzel a fejszéjét a szerző, mindazonáltal el kell mondanom, cseppet sem érezhető az "elsőkönyves" jelleg. A történet kidolgozott, feszült, izgalmas, és minden kirakós darabka a helyére kerül a végén benne. 

1888-ban járunk Barcelonában, ahol gőzerővel (!) készülnek a Világkiállítás megnyitójára, és ahol ezzel párhuzamosan szörnyű halálesetek történnek. A szegényebb negyedek utcalányai tünedeznek el főképp, hogy aztán a csatornákból kerüljön elő megcsonkított, borzalmas sebekkel teli testük. A babonás népek a Fekete Kutya vérszomjas szelleméről suttognak, aki eljött Barcelonába, és most a fiatal lányok közt szedi áldozatait. 

Daniel Amat Oxfordban táviratot kap, melyben értesítik édesapja haláláról, így rögtön visszautazik szülővárosába, hogy részt vegyen a temetésen. Daniel múltját sötét események árnyékolják be, egy tűzeset, mely a családi házban pusztítva halálos áldozatokat szedett... Most pedig édesapja halála körül is túl sok a gyanús körülmény, és Daniel egyre csak húzza-halasztja a hazautazást menyasszonyához és biztos egyetemi tanári állásához, amit apósa biztosítana neki. 

Bernat Fleixának, a minden lében kanál újságírónak szemet szúrnak az eltünedező lányok, majd azok eltünedező holttestjei is, hogy a néhai Amat doktor furcsa haláláról már ne is beszéljünk... Bizonyítéka nincs még elég, de Daniellel összefogva talán sikerül megírnia élete riportját az esetből... Néhány abszint és apjának részletes feljegyzései, amiket Fleixa dug az orra alá, meggyőzik Danielt, hogy maradnia kell, hogy fényt derítsen az igazságra apja halálával, és akár a többi gyilkossággal kapcsolatban is. 

A szokatlan párosnak hamarosan újabb segítsége akad a kivételes képességű orvostanhallgató, Pau Gilbert személyében, akivel közösen kutatva felgöngyölíthetik a titkot, aminek köze van Vesaliushoz és az ő csodálatos felfedezéseihez, metszeteihez, anatómiakönyvéhez. A De humani corporis fabrica talán segíthet felfedni a kegyetlen sorozatgyilkos valódi szándékait, Amat doktor halálának okát, és egy sor egyéb korrupt és veszélyes ügyet, amik katasztrófához vezethetnek a Világkiállítás megnyitóján... 

Részletek Andreas Vesalius De humani corporis fabrica című művéből. 

A könyv hemzseg a gyanús és még gyanúsabb alakoktól, félőrültektől, csalóktól, molesztálóktól, korrupt rendőröktől, uzsorásoktól, verőlegényektől és még egy szellemlátó médium is helyet kap benne. A karakterek rendkívül színesek és szinte kilépnek a könyvlapokról. Szegény Daniel Amat lett talán a legszürkébb köztük, de ez tulajdonképpen csak annak tudható be, hogy még talán ő a legnormálisabb mindenki közül. Sötét titkok az ő múltjában is vannak, ahogy már említettem, és gyötri egy beteljesületlen szerelem is, Irene, akit viszontlát a temetésen, majd néhányszor később is. 

Fleixa amolyan átlagember, aki keresi a kiskapukat, néha eltévelyedik, de azért a szíve a helyén van. Na és az esze is, hiszen neki tűnik fel elsőként, hogy valami nagyon nincs rendben a gyilkosságokkal és eltussolásukkal. Sajnáltam szegényt többször is, amikor keresztbe tettek neki, vagy pórul járt. 

Az anatómia képbe hozásával extra pikantériát kapott a könyv. Korabeli anatómiaórák, boncolások, fűrészpor és vérfoltok a padlón, a bomlás édeskés szaga... Nem kíméli Llobregat az olvasókat: nem kevés gyomorforgató és undorító jelenet van, főként a vége felé. De valahogy ezekkel lesz hiteles és igazán izgalmas az egész. A gyilkos kiléte pedig majdnem az utolsó pillanatig rejtély. Tetszettek a fordulatok, csavarok, az, hogy apróbb és nagyobb titkokkal is zsonglőrködött a szerző, és ezáltal nem csak a nagy tétmeccs, a gyilkos elfogása volt érdekes, hanem az egyes emberi sorsok is. 

Pau Gilbert élettörténetét kifejezetten szerettem.

Az atomszférateremtés végig csillagos ötös volt, legyen szó akár a füstös és zsúfolt, pálinkaszagú kocsmákról, a macskaköves szűk és ködös sikátorokról, ahova nem ér el az utcalámpák fénye, a poros, de mégis fenséges könyvtárépületről, ami telis-tele van megsárgult lapú kéziratokkal... Aztán a csatornarendszer bűze, a patkányok zaja, a víz, ami esőzéskor szinte ellepi a csatornákat, és a labirintusszerű hálózat, ahonnan vezető és térkép nélkül kitalálni szinte a lehetetlennel egyenlő... 

Nem volt sok felesleges, vagy unalmas leíró részlet, mert a cselekmény pörgése nem engedte, mégis azonnal a korabeli helyszíneken éreztem magam, ahogy kinyitottam a könyvet. 

Az eredeti borító is nagyon ötletes,
de a magyar még jobb lett!

A realitás talajáról a misztikus dolgok felé is elkalandozik a történet, de épp csak annyira, hogy az még máshogy is magyarázható legyen, hogy maradjon filozofálnivaló, mi lett volna ha? Hogy eltöprengjünk, hogy is volt igazából? ... 

Értékelés: 10/10 Bár hosszú ideig olvastam, ez egyáltalán nem a könyv hibája volt, mert az mondhatni tökéletes, mint egy Vesalius metszet az emberi testről. :) 

Történelmi hangulatú, feszült és borzongató krimi-thriller őrült sorozatgyilkossal. 

A borító pedig egyszerűen ZSENIÁLIS! Szerelem első látásra - és aztán olvasásra is!

Ezen a linken szuper tartalmakat találtok még a könyvhöz, pl. korabeli barcelonai képeket. :) 

Kiadja az Agave Könyvek. 

Rendeljétek meg >ITT<! 

U.i.1.: Szegény Fleixa neve nem Flexia. ;)

U.i.2.: Llobregat nevét kb. "jobbregat"-nak kell kiejteni, és egyébként ez egy spanyol folyó neve is. Nem tudom, hogy felvett név-e.