Ove, elloptad a szívemet...

Nemrég láttam Az ember, akit Ovénak hívnakból készült, azonos című mozifilmet, és meg kell mondjam, új kedvencet avathattam... Már a könyv is nagyon megérintett, teljesen a szívembe zártam ezt a morgós öregembert, és imádtam az életútját járni vele, megismerni milyen nagy szíve is van igazából... :') De csak most, a filmmel együtt esett le a tantusz: bizony ez a regény helyet kell hogy kapjon a kedvenceim között is. Ove, beírtad magad a legjobbak közé! Ehhez pedig kellett ez a filmélmény is, egy olyan adaptáció élménye, ami teljes mértékben hű maradt a könyvhöz, és ami még fontosabb az események sorának puszta követésénél: a könyv hangulatához is! Ugyanazokat az érzelmi húrokat pengette, és ez mennyi, de mennyi érzelmi húr volt, te jó ég! Nem is tudom hány olyan film volt, amin csak úgy közben is sírdogáltam, nem csak a végén, a legmeghatóbbnak tartogatott részeken. Szívfacsaróan szép volt, egyszerű, sallangmentes, és a készítők kihoztak belőle mindent, de mindent, amit lehetett.

A szó legártatlanabb minőségében volt bájos és megható. Pontosan olyan érzéseket keltett, mint a könyv olvasása. Tökéletes. 

Örömmel jelenthetem ki, hogy végre találtam egy olyan kultfilmet, ikonikus filmet, élettörténet-filmet, amit mindig szívfájdítóan jó lesz megnézni és végigsírni, ami olyan kicsit, mint a Forrest Gump. :) :') (Forrest Gumpot azért nehéz lelökni nálam a filmes trónról, de közelített az érzés. ;)) 

Rolf Lassgård [lasszgord]

A főszereplő Rolf Lassgård bámulatosan jól lett maszkírozva, és remekül adta vissza Ove karakterét, de legalább ugyanennyi dicséret illeti Filip Berget is, a fiatal Ove megformálóját. És akkor még nem is beszéltünk a nőkről, aki szintén parádésak voltak! Ida Engvoll  mint Sonja, hát imádom! Pasiként én is beleszeretnék egy ilyen cserfesen huncut, életvidám nőbe, Ida valóban egy igazi Sonja volt, méltó és megérdemelt párja Ovénak. Bahar Pars pedig, aki Parvaneh karakterét játszotta, félig a hátán vitte a filmet. Imádtam. :)

És bár Rune nem olyan sokat szerepelt ugye a jelenben, betegsége miatt, tagadhatatlanul kulcsfigurája ő is a filmnek, és az egyik legeslegjobb jelenet az, amikor Rune és Ove megismerkednek, valamint amikor az autóvásárlásokat mutatják be, életútjukkal párhuzamosan. :D (A könyvnek is egy emlékezetes epizódja ez.)

A macska pedig... Csodaszép cicát választottak Ovénak. Ragdollcatnek hívják őket azt hiszem. Bár nekem egy vörös házimacska rémlik (? az volt?) a könyvből, nagyon könnyen megbarátkoztam ezzel a felállással is. :)

Egyetlen kritikai észrevételem, hogy talán még egy picinyke vágás jót tett volna a film hosszának. Valahol Parvaneh és Ove összekacsintós nevetgélése felé éreztem úgy, na most itt ez kicsit hosszú már, és egy 10-15 percnyi anyaggal jobban ki lettem volna békülve, de khm, lehet, hogy csak a nagy poharas kóla szólalt meg bennem. :D

Néhány pillanatkép a filmből:

Bár a könyves bejegyzésemben hasonlítottam az Up! című rajzfilmhez a sztorit, abszolút megnyugtathatok mindenkit, a filmtől nem volt ez az érzésem, sőt, másabb nem is lehetett volna. Még ha kicsit hasonlít is Sonja és Ove karaktere és sorsa a Fel! bácsikájához és feleségéhez, nem emlékeztetett rájuk a filmadaptáció. 

Itt pedig a bájos Ida Engvollt sminkelik. :)

Nagyon ajánlom mindenkinek, legjobb persze a könyv olvasása után, de anélkül is egy igazán megható élmény lesz. Nem nélkülözi a humort sem, tele van érzelmekkel, az élet tragédiáival, de szépségeivel is. Maga az élet, Ove szemén és szívén keresztül. Ezt egyszerűen nem lehet nem szeretni. :)


U.i.: Ove nevét Úvénak kell mondani. Ezt üzenem minden mozipénztárosnak is. :D

10/10