2013. november 9., szombat

Egy tenyér ha csattan

Petra Nagyová-Džerengová: Nézz magadra


Sosem hallottam még a szerzőről, aki egyébként szlovák, és Pozsony alpolgármestere is amellett, hogy író. Az Ulpiusnál jelent meg a Nézz magadra című regénye, amiben a családon belüli erőszak témáját feszegetve tálal egy, a kemény alapszituáció ellenére mégis a szórakoztató irodalomba tartozó történetet. 

A főszereplő Lydia, aki férjével és ikerlányaival él egy családi házban, látszólagos boldogságban és tökéletes házasságban. Ámde a felszínt megkapargatva kiderül, hogy szinte börtönbe élve éli életét, állandóan rettegve attól, hogy mivel dühíti fel éppen érzelmileg igencsak labilis és erőszakra hajlamos férjét. Nem emlékszik épp, hogy hány tojást kért reggelire? Felmelegítve tálalja a vacsorát, pedig az ura frissen lenne csak hajlandó megenni? Hangosak a gyerekek, zavarja Filipet a munkájában a gyerekzsivaly? A legapróbb ballépés, vagy rossz hagszín, nem lesütött szem, esetleg a megfelelő "békítő" szöveg elvárt kimondásának hiánya pofonokhoz, ütésekhez, rúgásokhoz vezethet. 
A munkáját Lydia a gyermekek és a férje miatt otthagyta, Filip tartja el, de a háztartásra vajmi kevés pénzt ad, a gyerekek ruháihoz, vagy esetleg egy-egy ajándékhoz az anyja számára is külön kell pénzért könyörögnie a férjtől. Filip semmire sem tartja Lydiát, a cím is ebből ered, számtalanszor mondja ugyanis Lydiának önbizalmát rombolandó, hogy nézzen magára, hogy néz ki, az elnyűtt ruháiban (mivel nincs is pénze újra, és különben sem mehet ki a házból, csak boltba, meg játszótérre, barátai nincsenek...), a szülés után rajta maradt súlyfelesleggel, és az esetleges monoklikkal. 
Filip állandó rettegésben tartja Lydiát és a nő már észre sem veszi micsoda beteges megfelelési kényszere van. 

A legelső oldalak is bántalmazással indulnak, egy feszült szituációba csöppenünk, amikor Filip éppen "nevelni" próbálja semmirekellő feleségét, mert az még azt sem tudja, hogy a zöld és rózsaszín törölközőket nem lehet egymás mellé tenni... ... 
A szerző
Pedig Lydia egykor az egyetemen kutatott, és feltett szándéka volt behatóan foglalkozni a molekuláris biológiával, sőt egyenesen a rák ellenszerét akarta megtalálni. Filip a tanára volt, s még az egyetem alatt bonyolódtak viszonyba, amiből rövidesen házasság és gyermekek lettek. Nagyon féltem a könyv során, hogy a gyerekek - Sandra és Mirka - bántalmazására is sor kerül, de szerencsére nem történt ilyesmi. 

A könyv stílusa egyszerű, de mégis elég gördülékeny, gyorsan olvasható. Nem vagyok vele maradéktalanul elégedett, kicsit mást vártam, néhol következetlennek éreztem, egy-egy olyan felvezetés után, amiből másra következtettem volna nem történt semmi, Filipet nem bőszítette fel valami, ami azt hittem ezzel a céllal volt megírva, stb. A megoldás is kicsit "könnyen" következett be, és míg a való életben egy hasonló történetben örülünk egy ilyen egyszerűbb egérútnak, egy regényben elfért volna több, hisz a regény karaktereinek papírarcán nem csattan akkorát a pofon. 

SPOILER!!! Ne értsetek félre, nem akarok én annyi erőszakot olvasni, de még hitelesebb lett volna egy esetleges nagyobb, brutálisabb jelenettel még, ami után Lydia végképp menekülni próbál. Illetve Filipnek is más sorsot szántam volna szívem szerint, nem kapott elég büntetést, habár a Nézz magadra mondat elhangzása, és helyzetének sommázata némi elégtételt nyújtott (de jobb lett volna szembe, mint a hátának mondani). Örülök, hogy végső soron elkönyvelhettük Filipet egy gyáva féregnek. SPOILER VÉGE!!!

Érdekes volt a többi szereplő is, Lucia, Lydia ikerhúga és anyjuk, akikkel Lydiának viszonylag kevés a kapcsolata, hiszen nehogy meglássák igénytelen ruhatárát, röcögő súlyfeleslegét vagy éppen kék-zöld foltjait, amiket nem tulajdoníthat mindig holmi eséseknek. 

Furcsa érzés egy ilyen könyvet olvasni, és egyáltalán a családon belüli erőszak témája nagyon nehéz. Belehelyezkedni is nehéz - szerencsére - de épp ezért kicsit nehezemre is esik Lydiát megérteni. Még ha apránként történtek is a dolgok, és még ha kicsik is voltak akkor a gyerekek, ezt épeszű embernek nem lett volna szabad hagyni idáig fajulni. Tudom persze, hogy mennyien élhetnek hasonló szituációban, szintén némán, titkolva az elszenvedett fájdalmakat - mint a fizikai mind a lelki terror okozta sebeket. Az ember sok minden meg tud magyarázni magának, addig a pontig amíg el is hiszi, ami pedig homlokegyenest ellenkezőleg van...

Értékelés: 10/6,5 A mesélése életszerű volt, de nem fogott meg annyira a történet és a könyv nem lesz számomra igazán maradandó, egy picit többet vártam. Mindenesetre jó, hogy ilyen kategóriában is születnek írások, a témáról beszélni kell. 

A könyvet ti is megvásárolhatjátok >ITT< a BookandWalk e-book áruházban!
Köszönöm az olvasás lehetőségét


SEGÍTSÉG azoknak, akiket bántalmaznak: NANE.HU Senki ne nyugodjon bele az első pofonba. 

2 megjegyzés:

  1. Tök jó hogy kitetted a végére ezt a linket, lehet hogy megmentesz vele egy életet:)

    Annak ellenére hogy annyira nem voltál oda a könyvért, engem kíváncsivá tettél. Ez a bántalmazás ez mindig érdekes kérdéseket vet fel, ugye hogy mért nem lép ki belőle az ember stb. Ilyenkor rátelepszik a bántalmazó, szinte belemászik a másik fejébe és az önbizalmát a Pygmalion effektussal rombolja. Vagyis, az ember előbb-utóbb elhiszi magáról hogy megérdemli mert csak ezt hallja...személyiség szinten pedig ez mindig egy agresszor és egy áldozat típus csatája.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így legyen! Talán nem is tudják sokan, hogy hová lehet fordulni. A honlap mékg a biztonsági beállításokban is segít, hogy kell elrejteni milyen oldalakon jártál, stb.
      Az az igazság, hogy a pontom nem annyira fejezi most ki a tetszést, az írást, stílust, a történet laposságát kicsit lejjjeb értékelem, de a témafelvetés, és a feldolgozás maga, illetve a megoldás nagyon is jó, és érdemes elolvasni, neked is kifejezetten ajánlom, teljesen úgy van ahogy leírod a Pygmalion effektussal és az agresszor-áldozat típusokkal, és nagyon érdekes végigmenni Lydiával ezen a hosszú úton, az új élet felé.

      Törlés