A Félőlény

Békés Pálos olvasásaim záróakkordja volt most A Félőlény, és nem is választhattam volna jobban, hogy visszatérhessek abba a környezetbe, ami legjobban megtetszett az írásaiban. A Félőlénnyel A kétbalkezes varázslóhoz hasonló, kedves mesét kaptam, aminek főszereplői Rakonc, Porhany és Csupánc. És persze a Félőlény, aki egész nap ki sem dugja az orrát kicsiny lakjából, amióta a szörnyek elkezdték elfoglalni a körölöttük lévő világot. Az utolsó szörnymentes terület a Kiserdő, de már itt is kémkednek a kukkoló berregények. A régi szép időkben teadálutánokat tartottak akiserdő közepén, és a Félőlény, aki akkor nem volt még félőlény, történeteket  mesélt, olvasott fel hatalmas könyvtárából. (Minden moly vágya! :)) Ennek azonban már jó ideje vége. Csatang már korábban el is hagyta a Kiserdőt, és barátait, hamarosan azonban újra megjelenik, és tájékoztatja a társaságot, a szörnyek bizony mindenhol ott vannak, és nincs más lehetőség, be kell állni közéjük... 

"Az odú tágas volt. És téres. Meg zegzugos. Lakhelynek a legalkalmasabb. Ahány helyiség, szeglet, sarok, sut, mindmegannyi mennyezetig rakva könyvvel. Csodás regék, románcok, mesék, mondák, legendák, poros, régi fóliánsok és vadonatúj sziporkázó képeskönyvek; avítt bőrkötések és tükörfényes borítókba burkolt remekművek sorjáztak a polcokon és az ágyak alatt, mivelhogy könyvek bújtak meg ott is, meg a konyhaszekrényben, de még az ágyneműtartóban is - könyvek, könyvek mindenütt!"

A történet egyszerű és rövid, vannak benne bőven mesei elemek, például három próba, amit ki kell állni, humoros is, és nem utolsósorban szeretnivalók a szereplői. Tetszett a tanulsága, és örültem, hogy nem szájbarágós.

"Köszönöm a tanácsot. De előbb a bunka, aztán a gyógykezelés. Jöjjön előbb kínhalálod, bajd azután inhalálok."

Értékelés: 10/10 Belopta magát a szívembe.

A könyvecske elérhető a MEK-en.
Itt írtam a többi Békés Pál olvasásomról: A kétbalkezes varázsló, Doktor Minorka Vidor, Lakótelepi mítoszok.

/A kép illusztráció, forrás: tumblr.com/