Benjamin Stevenson: Everyone in This Bank Is a Thief

Nem vártam egy percet sem a folytatással, a karácsonyos epizód után rögtön belevágtam az Everyone in This Bank Is a Thief-be. Hiába fogadkoztam viszont, hogy jegyzetelni fogok, és megpróbálom az elejtett dolgokból kikövetkeztetni az eseményeket, természetesen ez megint elmaradt. És ugyan nem tudtam felgöngyölíteni a bűnügyet most sem, ettől függetlenül nagyon élveztem ezt a Cunninghames bankrablást. :) 

Bonyolult, csavaros, és a szereplők rejtegetnivalói és kisebb-nagyobb hazugságai miatt szinte kibogozhatatlanul szövevényes a bűntény, amelyet Ernest egy széfbe szorulva próbál leírni és megfejteni. Ez ugyanis a kiindulóállapot. Ernest a széfbe zárva, a levegője pedig fogytán. Szinte semmi nincs nála, csak haszontalannak tűnő dolgok: egy kémiakönyv, egy erős mágnes... mi lesz ebből?

“Given I’m dying, and have just the one pen, let’s motor through the pleasantries.”

A történet persze igazából ott kezdődik, hogy Ernest és Juliette besétálnak a bankba, hogy hitelt vegyenek fel egy detektív ügynökséghez... És nyilván a detektívünknek, ha bemegy egy bankba, azonnal bele kell keverednie egy bankrablásba, és ha már ott van, nos kipróbálja magát több szerepben is. :)

Túszejtés, egy korábban eltűnt szereplő, zárt térben játszódó krimi, véges számú gyanúsított, fura kapcsolódási pontok, némasági fogadalmat tett pap, aki iPadre írkálva kommunikál, és persze hamarosan egy újabb hulla... Szó szerint volt itt minden, mint a búcsúban. 

Ezúttal nem volt gondom a szereplők megjegyzésével, és megkülönböztetésével, de így sem volt esélyem összerakni a dolgokat, nem vagyok ehhez elég agyafúrt. De a nagyjelenetig vezető út és főleg a nagyjelenet nagyon tetszett!

“Solving murders is just a series of people lying to you in succession: the detective part is figuring out which lies are worth killing for. It's an endless pinball of deceit.”

A magyar kiadás.

Bár, ahogy írtam, a jegyzetelés megint kimaradt, azért megpróbáltam megjegyezni pár dolgot clue-ként, főleg az elejtett, félbehagyott mondatokat, apró hülyeségeket, amiknek nem volt hirtelen értelme, dehát hiába, akkor is csak egy kis semmire se jó lista maradt ez a fejemben: az esernyő, az aposztróf, a mágnes, a suttogás, a csökkenő méretű aranyrög, az elszámolt apró...

SPOILER! Egyedül arra jöttem rá viszonylag hamar, hogy Cordelia minden bizonnyal nem is beteg, de, hogy ennek is a célja, értelme, és a többiekkel való potenciális összefüggése mi lehet, azt nem tudtam volna kitalálni. A pisztáciák és a spontán öngyulladás kissé sok volt, még ha végülis kaptunk is egy elméleti magyarázatot rájuk. Az megint különösen tetszett, hogy a szemantika, nyelvi dolgok most is számítottak, és hogy ezúttal egy aposztrófnak is milyen jelentősége volt. :) SPOILER VÉGE! 

Nagy kedvencem volt a madár, Ditto, de arre se jöttem volna rá az életben, hogy miért azt ismételgette, amit. :D Annyi különféle téma és múltbéli történés keveredett abszurd módon ebben a részben... 

További kiadások. Mind szuper ötletes és szép.

“Everyone steals, whether it's product or effort, money or time. There's more you can steal from a man than just his wallet. Air, for example.”

Csavaros, humoros, kissé túltekert, de így volt jó. Minden volt ez, csak nem klasszikus bankrablás és túszdráma. És valóban mindenki tolvaj volt - tíz kicsi rablás, és azok hihetetlen története. ;) 

Remélem a következő sztori valami olyasmi lesz, hogy Everyone at This Wedding Is a...  (Liar? Cheat?)