Rene Denfeld: The Butterfly Girl

Rene Delfeldtől tavaly olvastam a The Child Findert (magyarul Hol vagy, Madison Culver?) - ami a Naomi Cottle sorozat első része -, de a kapcsolatunk egészen 2016-ig nyúlik vissza, akkor ismertem meg ugyanis Az elvarázsoltak című regényét, ami egy igazán lenyűgöző történet volt. 

A Naomi Cottle-féle kalandokat Denfeld most a The Butterfly Girllel folytatta, és sajnos úgy vagyok vele, ha ehhez még írna további részeket, azokra már nem szívesen neveznék be. Valahogy sokkal kevésbé tudott megragadni ez a könyv, és úgy érzem kifulladt a történet, meg Naomi (és Jerome) karaktere is. Ez részben persze a révbe érésüknek is betudható. 

Sajnos ismét azt éreztem, ahogy az előző rész elején is, hogy ez túl "kommersz", nem volt meg az a líraiság, ami miatt annak idején megkedveltem a szerzőt, és sajnos a cselekmény sem lendített annyit rajta, hogy kompenzáljon ezért. A Child Findernél a 'nagy egész' stimmelt, és egyensúlyba került minden, de a Butterfly Girl megmaradt annak, ahogy elindult, és sajnos nagyon leült a sztorija középtájon, ahol azt éreztem, sosem lesz vége (pedig nem hosszú). Nem tetszett igazán. 

Naomi ebben a részben a húga nyomába ered, mindenképp meg akarja találni a lányt, aki annak idején fogvatartójuknál maradt, amikor Naomi el tudott menekülni onnan egyedül, és kénytelen volt hátrahagyni a testvérét... (szerintem ez egy totálisan feldolgozhatatlan trauma lehet egyébként).

Jerome is vele tart, időközben összeházasodtak, de a férfinak nincs igazán ínyére ez a vándorló lét, és az, hogy nem tudnak gyökeret ereszteni valahol. Közben persze érti, hogy Naomi számára nincs most fontosabb, mint hogy végre meglelje a húga nyomát. Jerome viszont nem tud munkát találni, anyagi nehézségeik mellett pedig életük furcsa ritmusa nem tartható így sokáig.

Naomi nem vállal új ügyeket, amíg a húgát kutatja, de nyilván belebotlik valamibe a környéken, ahol fiatal lányok tünedeznek el, és kerülnek elő később holtan a folyóból... Megismerkedik Celiával, és kialakul egy kapocs közöttük. Celia a címadó lány egy különös fantáziavilágot teremtett magának, tele pillangókkal, hogy kitöltse az űrt, ami hiányzik számára az életből. Celia az utcára kényszerült drogos anyja és erőszakos mostohaapja miatt, és kénytelen a testét árulni. Naomival közös pont az életükben, a "hátrahagyott húg"; Celiának is van ugyanis egy kisebb testvére, akit nagyon félt. 

A szálak végül összeérnek, és kiderül az igazság a múltbéli eseményekről, és a környékbeli lányok elrablójáról is. A végkifejlet nagyon izgalmas és akciódús lett, ez a rész abszolút élvezhető, de összességében nem túl maradandó ez a kötet számomra.