Már nem is tudom pontosan hogyan került a látóterembe a Gyermekmentő kézikönyv szülőknek, de úgy gondoltam, érdemes lenne tartani belőle itthon egy példányt, és legalább egyszer töviről-hegyire átolvasni.
Nem is bánom, hogy megvettem, részletes és informatív, de - ahogy az lenni szokott -, azért vannak kritikai megjegyzéseim is.
A kézikönyv több alrészre és fejezetre bontva taglalja a különféle súlyos és kevésbé súlyos állapotokat, amik előfordulhatnak a család parányi tagjaival. Nagyon nagy pluszpont, hogy a tartalomjegyzékhez felütni sem kell a könyvet, a borítón ott szerepel apró betűkkel az egész tartalom, oldalszámokkal, színkódokkal, így nagyon gyorsan ki lehet nyitni a megfelelő résznél.
Az oldalak tele vannak fényképes illusztrációkkal, és a fontosabb, életveszélyes állapotoknál ezekből készültek összefoglaló folyamatábrák is - pl.: újraélesztés, légúti idegentest, stb.
A súlyosabb kórképektől haladunk a banálisabb dolgok felé, mint láz és lázcsillapítás, napégés, különféle fájdalmak, sérülések, csípések, és a végén a megelőzés lehetőségeit, a biztonságos otthon kialakítását is tárgyalja a kötet.
Egyfelől teljesen hiánypótló a Gyermekmentő kézikönyv, és tényleg minden gyerekes háztartásban jó, ha akad egy a polcon. Másfelől viszont nagyon-nagyon sok energiát bele kell(ene) fektetni, hogy ezeket a dolgokat alkalmazni is tudja bárki laikus, aki átpörgeti a könyvet. Már néhány fejezet után szerintem teljes zavar alakul ki, hogy is volt, melyiknél kell már mentőt hívni, előbb ezt vagy azt a lépést kell megcsinálni, hányszor is kell befújni, nyomni, előbb a gyors cselekvés, vagy előbb a mentő? A gyermek elsősegély, és főként az újraélesztés olyan dolog, amit csak akkor fog tudni bárki alkalmazni, ha valóban MAGÁÉVÁ TETTE az adott "tananyagot" róla, esetleg el is próbálta - ezért vannak ambubabák, kellékek, gyakorlati bemutatók bármilyen újraélesztési vagy elsősegélynyújtó tanfolyamon. Mennyire hasznosítható vajon amin így átszaladunk, mennyire tudjuk megjegyezni a legfontosabb részeket?
A könyv szövegezésében sokszor érezni, hogy érti, aki írta, hogyne értené, de aki olvassa, az vajon tudja-e értelmezni? Funkcionális analfabétákkal teli országunkban mekkora létjogosultsága van ilyen mélységekben megpróbálni átadni orvosi szakkönyvi anyagot, még ha leegyszerűsítve is? Persze a remény hal meg utoljára, és nyilván ha egyetlen esetben is segít jól dönteni a laikusnak, már megérte. De összességében sajnos összetett mondatokat is nehezen értenek meg az átlagemberek. A különféle folyamatábrák döntési helyzeteit, a differenciáldiagnosztika bizonytalanságai nem egyszerűek a mezei kézikönyv-forgatónak.
Félreértés ne essék, szuper összefoglalás, és abszolút mindent lefed a könyv, jó szerkezetben, hiteles információkkal, nekem a kétségeim csak a befogadó közönséggel kapcsolatban vannak, és hogy vajon nekik elég "egyszerű-e", de sajnos primitívbe nem lehet lemenni, ha tudományról van szó.
Nem fog egy hamis biztonságérzetbe ringatni a könyv, hogy ha elolvastad, mindent tudsz már, inkább pont hogy megmutatja az ilyen jellegű ellátás összetettségét, és hogy nem mindig olyan egyszerű minden, ahogy azt a "józan paraszti ész" mentén végiggondolni és levezetni szeretik az önjelölt okosok. Az egyszerű összefoglaló mondatok mögött egy rakás háttértudás van, és néha minden szót meg lehetne csillagozni lábjegyzethez, hogy igen, de... :)
Minden fejezetben, minden állapotnál leírják, jelölik rubrikákban, hogy milyen szintű ellátásra van szükség tehát hogy mikor kell mentőt hívni, mikor kell sürgősségi ellátóhelyre menni, és mikor elegendő a gyermekügyelet, vagy csak a következő gyermekorvosi rendelés.
Nagyon hasznos a konkrét ajánlások közt a gyermeksos.hu oldal (surgossegi.info) ahol a Pest megyei ügyeletekre lehet rákeresni.
Illetve mérgezések esetén:
HOGYI Toxikológiai Osztály: 06-1-333-50-79
Toxikológiai tájékoztató: 06-1-476-64-64
Gondolom reklámnak minősült volna a gyógyszernevek használata, így sajnos csak a hatóanyagok vannak írva a különféle gyógyszeres javaslatoknál, ez kicsit nehezíti a "bevésődést", + utána kell nézni, melyik gyógyszerekre gondoltak.
Nehezményezem, hogy a 147. oldalon a tehéntej allergia felemlítése történik meg és a "tehéntej" teljes kiiktatása az étrendből... Aki járt hasonló cipőben, és diétázni kellett ilyesmi miatt, az tudja, hogy itt nem a tehéntejről, hanem a tejfehérjéről van szó, ami jóval nagyobb restrikciót jelent a tehéntejnél (és magyarázkodhat az ember, hogy nem, nem a laktózról van szó, a laktózmentes se lesz jó, meg a párizsi se, meg semmi egyéb, amiben nyomokban is tejfehérje található).
Hasznos tipp a méhfullánk eltávolításra a műanyag kártya használata, érdemes utánanézni a gyógyszerlenyelést könnyítő zselének is, illetve jó, hogy felemlítették a szigetkötszert és a sebzáró csíkokat, amik szuperek lehetnek különféle sebek ellátásánál. Gyermekülésről, ülésmagasítókról is találhatók információk a gyermekbalesetek megelőzése fejezetben.
Nagyon jó, hogy aktívan megy a mítoszoszlatás is, bár nem lehet ezeket elég nagy betűkkel, elég pirosan, elég bekeretezve jelölni, hogy végre kikopjanak a köztudatból, és átmenjen az üzenet, pl. hogy a kalcium semmit se ér allergiás reakció esetén, vagy hogy nincs olyan, hogy ha fut a piros csík, akkor az vérmérgezés...
Megvásárolható, pl. >ITT<, támogassátok a Gyermekmentő Szolgálatot a vásárlással! :) #nemreklámcsakmondom
UPDATE: hasznos lehet még a témában a Semmelweis Egyetem fejlesztése, a Semmelweis Help applikáció.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése