Egy meghatározó március

Forrás.

Ez a március senkinek nem azt hozta, amit elképzelt, és a programok, tervek, és egyáltalán a mindennapi élet borulásával egy egészen más és új korszak köszöntött be. A magam részéről a hónap közepén két hétre gyakorlatilag "megbénultam", és nem egy rám szabott karantén miatt, hanem csak az események súlyától, és a változásoktól. Lehet, hogy nem sokat lehetett ebből érzékelni a blogon, mert előtte pont megszállt az ihlet és sok posztot tettem közzé előre időzítve is, de aztán minden megállt a világ megállásával együtt, és csak sokkal később jelentkeztem be újra. Az első időszakban, a helyzettel ismerkedve nekem egyáltalán nem volt több időm, és nem igazán ment az olvasás sem, akadozva olvastam csak, és keveset, és szerintem a sok, trendin hangoztatott szlogen ellenére valószínűleg elég sokan voltunk ezzel így. Most épp tudok olvasni, meg egy bizonyos szinten lenyugodtak a kedélyek (persze ki tudja meddig), és valamennyivel valóban több az időm, de ez nem azt jelenti, hogy ezt feltétlenül 100%-ban ki is tudom használni, mert nem vagyok gép, és nem állhat a nap ezeketmármiótamegkénecsinálni teendőlistákból, és azok szétkürtölt, vidám és gondtalan elvégzéséből. 

De térjünk át inkább a konkrét könyves havi zárásra. ;)

Márciusban 6 könyvet fejeztem be, de ezek nagy része elég rövidke volt, a két hosszabb kötet oroszlánrészét pedig még februárban olvastam el. A hónap legjobb olvasmánya kétségtelenül az Aki megszökik és aki marad volt, Ferrante Nápolyi regények sorozatának a harmadik része. Nagyon tetszett a Maigret és a hajnali vendég novelláskötet is, még nem írtam róla, de fogok, és ki tudott kapcsolni Stéphane Garnier Macskabölcsesség című könnyed írása is. Lehetséges, hogy az elkövetkező időszakban is inkább rövidebb, epizodikusabb olvasmányokat veszek majd kézbe, krimiket, illetve novellásköteteket, mert ezekhez nem kell olyan elmélyültség. De majd kiderül, kacérkodom a Nápolyi regények zárókötetével, is, mert nagyon kíváncsi vagyok. :) 

Saját kép.

A várólista csökkentésből 4 könyvet pipáltam ki márciusban, ami lehet, hogy rekord(!), és a tavaszi tervekből is 5 könyvet olvastam már (ezek átfedések persze).

A blogra 12 bejegyzést írtam a hónapban, ebben az évben eddig ez a legtöbb, de hónap elején voltam különösen lelkes, amikor még akadtak programok is, pl. színházban voltam egy Grecsó könyvből adaptált darabon (imádtam!), és egy szuper előadáson is részt vettem A krimi evolúciója és valósága címmel. 

A témázós kis csapat egységesen amellett döntött, hogy ne hagyjunk ki kört, így témázás is jutott a hónapra, méghozzá olyan könyvekről, amiknek nem értjük a sikerét, mert nekünk bizony nem jöttek be.

Ami a beszerzéseket illeti, 3 zsákmányom lett: 

Saját kép.

- Horváth György: Estvér

- Nnedi Okorafor: A halálmegvető

- Karen Cleveland: Tudnom kell 

Az Estvért molyon vettem meg egy régi ismerőstől. Annak idején csak utazó könyvként volt szerencsém olvasni 2013-ban ... amikor még normális árú volt a posta, hogy ilyeneket küldözgessünk... A másik kettő pedig Agavés rendelés, akiket mindenképp támogatni szerettem volna ebben az időszakban. Az 50%-os akciójukat egyébként meghosszabbították április 5-ig! :) Nem csak ezt a két könyvet rendeltem tőlük, hanem még egy párat, de azokat a férjemnek adtam oda / tettem el későbbre, ajándéknak (wehehe :D). Ez a könyvvásárlás nem-bevallásának egy egészen új és üdítő módszere, amit azt hiszem fogok még alkalmazni. :D 

Egyébként persze van elég olvasnivalóm úgy 4-5 hó évre itthon. ;) 

És most itt van az április, amit mindig a Könyvfesztivál miatt várunk legjobban... Vártam Szvetlana Alekszijevics érkezését, és a programok mellett azt a fesztelen lődörgést is a Millenárison, annyi könyv és könyvszerető ember között. De már hetek óta tudjuk, hogy ez idén elmarad, elhalasztódik, ki tudja. Mindenesetre akármikor lesz is, a következő irl könyves eseményig is olvasni fogok, és írni az élményekről. :)

A többiek márciusi zárása: 

Dóri, Nita, Sister, Avilda,