Évek óta ígérgetem nektek is és magamnak is, hogy újraolvasom imádott kis kedvencemet, a Harry Potter sorozatot, de a tervezgetést aztán sosem követte bejelentés is, hogy valóban nekivágtam volna... Kicsit halogatva a dolgot, úgy esett, hogy 8 év elteltével tértem vissza a varázsvilágba, és nem bánom, hogy ilyen hosszúra nyúlt a kihagyás, mert így még nagyobb az újrafelfedezés öröme. :)
Az első két kötetet olvastam és a filmek közül is a Chris Colombus rendezte első két adaptációt láttam azt hiszem a legtöbbször mind közül. Ilyenkor úgy érezheti az ember, ó, hát én ezt kívülről fújom! J.K.Rowling azonban ott áll lesben a klubhelyiség egyik eldugott zugában, még a láthatatlanná tevő köpeny sem kell neki, és egyszercsak mutat valami olyat, amire rácsodálkozunk - jé, hát ez így volt? Ez nem úgy történt, ahogy emlékszem? Az apró részletek mindig elvesznek, és hajlamosak vagyunk elfelejteni azt a vonzerőt, ami a sorozatot igazán a szívünk csücskévé tette. Ez pedig nem a világépítés, a kalandok, vagy a mágia... hanem a stílus és a karakterek, ami és akik a könyvek sziklaszilárd gerincét adják, és sodornak magukkal until the very end.
 |
| A jelenleg is itthon levő példányok az első kötetből. :D Ezeken kívül van még egy francia és egy magyar HP1-em is. ;) |
 |
| A képek kattintásra megnőnek. |
Az első illusztrált kötet megjelenésénél is már úgy terveztem, hogy azzal indítok, aztán folytatom majd a sort a "sima" példányokkal, de mivel néhány év eltelt már azóta, hogy ezt kifundáltam, időközben további kettővel gyarapodott az illusztrált részek száma. A terv nem változott, a harmadik epizód végéig a képes - ámde szövegében ugyanúgy teljes - köteteket fogom élvezni. Már belelapoztam korábban is, de most fedeztem fel igazán, a történettel együtt fogyasztva az illusztrált kötet minden kis részletét. Jim Kay igazán alapos munkát végzett, és látszik, hogy szívvel-lélekkel tette a dolgát. Az általa megfestett világ nem a filmekből ismert képeket hozza, hanem a saját elképzeléseivel próbálja visszaadni a varázsvilág csodáit. Rendkívül részletesek például az Abszol út boltjairól készített rajzok, de érdemes elidőzni Hagrid öltözékén is, figyelni a háttereket, vagy keresni a szárnyas malacokat, pókokat, bogarászni a trollokról és sárkánytojásokról szóló ismeretterjesztő plusz oldalakat. :)  |
| Sárkánytojások. |
Érdekes élmény volt ennyi év távlatából újra az eredeti szöveget kézbe venni, és rádöbbenni, hogy a film mennyire beleégett az agyamba... A filmtől való eltérések azonban mindenhol megörvendeztettek, mert természetesen sokkal találóbbak, jobbak voltak úgy a jelenetek, ahogy Rowling megálmodta. Azt vettem észre, hogy máshogy zajlik a karakterek felépítése, és fejlődése, és teljesen mindegy, hogy a cselekmény körülbelül ugyanúgy lezajlik-e, mert a velejét azok a mondatok, azok a kapcsolódási pontok adják, amiket csak a könyvben kapunk meg. Könyv-Harry ezerszer szimpatikusabb, szeretnivalóbb és valahogy sokkal menőbb is, mint Radcliffe-Harry. A szereplők összetettsége, barátságuk kialakulása sokkalta árnyaltabb így, és annyi, de annyi jó kis párbeszéd, beszólogatás van közöttük, amiken hangosan lehet nevetni. :) És hozzá kell tennem, nem csak Fred és George szolgáltatják ehhez az alapot. ;)
Részletek, amiket imádtam most, és nem emlékeztem, vagy nem így emlékeztem rájuk (note-to-self: a következő újraolvasás előtt ezt a listát ne olvasd el előre! :)):
- Hagrid egy kanárisárga sátrat kötöget a londoni tömegközlekedés közepette
- Hagrid poénja a sztalaktitok és sztalagmitok közti különbségről :D :D
- Harry-t első találkozásukkor Madame Malkinnál Dudley-ra emlékezteti Malfoy
- Fred és George segítenek Harry-nek felvinni a trunkját a vonatra
- Neville zavarában elszalad a Griffendél asztalhoz úgy, hogy a Teszlek Süveg még a fején van :D
- Neville elmeséli, hogy Algie nagybácsikája hogyan próbált varázslatot kicsiholni belőle gyerekként
- Hagrid rock cake-jei, amikbe majd' beletörik a foguk Ronéknak :D
- Harry kiáll magáért, visszaszól Malfoy-nak, de még Hermionénak is
- A Nimbus 2000-est nem a Nagyteremben bontják ki
- Bolyhoskával Neville-lel együtt találkozik a trió, amikor Malfoy felülteti őket az éjféli párbajjal
Ami változatlanul elvarázsolt, elbájolt, tetszett:
- Hagrid veszi ajándékba Harry-nek Hedviget. :)
- Harry és Ron falatozása a vonaton a varázsédességekből
- A nagyterem, az ott zajló beosztási ceremónia és az ételek színes-szagos leírásai
- Trolltakony! :D
- Hermione ismétlési tervezetei és a rengeteg tanulás a vizsgák előtt
- Hermione 120%-ot ér el Flitwick professzor vizsgáján :D
- Őrületesen sok információ és történés van az első kötet alig több mint 200 oldalába zsúfolva
Az abszolút kedvenc részem a troll legyőzése után néma egyetértésben zajló barátságkötés Ron, Harry és Hermione között, ott még el is pityeredtem kicsit.
 |
| ♥ |
Egyébiránt pedig nincs megállás, már bele is vágtam a második illusztrált kötetbe, és élvezem a sztori kibontakozását, keresve azokat a feledés homályába vesző részeket, amik miatt annak idején igazán a szívembe zártam Harry Pottert. :)
Korábbi újraolvasós poszt (2010-ből): >ITT<
Mosolyogva olvastam végig a bejegyzésed! És mennyi szép HP-s relikvia! Ohhh az a Bogoly Bertis zacskó nekem is megvan, azt hiszem nyertem valamikor :)))
VálaszTörlésPár hónapja elhatároztam, hogy majd én is újraolvasom, legalább az első részt angolul, mert ez eddig kimaradt.
Ó, ennek igazán örülök! :D Igen, én is úgy emlékszem, hogy nyertem azt a Bogoly Bertis zacskót, de már nem emlékszem, milyen játékon.
TörlésHelyes! Támogatom az elhatározást! ;)
És egyébként tényleg így van, hogy a sokadik újraolvasásnál is fedez fel az ember új részleteket :) tök jó hogy kilistáztad őket!
VálaszTörlésoh amikor hárman barátságot kötnek... Jaj én is úúúgy szeretem azt a részt! <3
Alig várom a többi részről a posztodat! Addig is jó kalandozást Roxfortban! :)
Ugye? :)
TörlésImádnivalóak együtt, sokkal mélyebb a barátságuk, mint amennyit a film meg tud belőle mutatni. :)) ♥
Igyekszem velük! Köszönöm! :)
Majd én is az illusztráltakkal szeretném újraolvasni, és most nem sütöm el ezredszer is azt a poént, hogy nyugdíjas leszek, mire mind megjelenik. :) Viszont akkor legalább már több időm lesz olvasni. :D
VálaszTörlésTényleg, az ember azt hinné, hogy kb. mindent tud a történetről, aztán kiderül, hogy mennyi apró részletet felejt el.
Az hagyján, hogy nyugdíjas, én azon drukkolok, hogy tényleg legyen is befejezve a projekt, mert hát akármi közbejöhet... A kötetek meg vastagszanak, és egyre több idő kell az illusztráláshoz is, mint ahogy most is egyről két évre nőtt a várakozás már a negyedikre (amit egyébként megértek, csak közben félek, hogy aztán nehogy feladja útközben valahol).
TörlésJaj rengeteg! A titkok kamráján előző este betegre nevettem magam. Nagyon sok minden kiesik. Örülök hogy te is újrázni szeretnéd őket! :)
Hú, hát nagyon remélem, hogy végigmegy. Persze, hogy bármi közbejöhet, de azért drukkolok én is, hogy ne így legyen. :)
TörlésAlways. ;) Szerintem még párszor fogom. :)
Én az idén már másodszor olvasom újra a teljes sorozatot, egyszerűen nem bírok elszakadni a varázsvilágtól. Lehet, hogy gyerekes, de ez van. :)
VálaszTörlés"Az apró részletek mindig elvesznek, és hajlamosak vagyunk elfelejteni azt a vonzerőt, ami a sorozatot igazán a szívünk csücskévé tette. Ez pedig nem a világépítés, a kalandok, vagy a mágia... hanem a stílus és a karakterek, ami és akik a könyvek sziklaszilárd gerincét adják, és sodornak magukkal until the very end." - Ezzel teljes mértékben egyetértek, Harry Pottert olvasni nekem olyan, mint hazatérni, az egésznek olyan otthonos hangulata van. Az apró, hangulatteremtő részletek, és a fantasztikus szereplők azok, amik igazán naggyá, emberivé teszik ezt a sorozatot. Persze nem mehetünk el a zseniális világfelépítés, a mágia és a titkok mellett sem, de mégis. Még egyetlen más fantasy sorozatot sem olvastam, ami ilyen meghitt lenne, és kb. ugyanakkora hangsúly lenne egy finom lakoma, vagy egy esős délutánon a klubhelyiségben vagy a könyvtárban töltött idő leírásán, mint egy varázslópárbajén. Imádom, az első betűtől az utolsóig. Amikor olvasom, mindig azt kívánom, bárcsak törlődne minden az agyamból, hogy újra átélhessen az izgalmakat, és ne tudjam előre, hogy mi fog történni. Így is mindig van benne valami új felfedeznivaló apróság, de olyan jó lenne újra tiszta lappal kezdve olvasni. De így is lehetetlen betelni vele. :)
Wow, az igen! :)) Nem gyerekes, egyáltalán. A HP sok mindenre gyógyír. ;)
TörlésÖrülök, hogy te is így látod, ahogy írtam. Nagyon meg tudnak ragadni ezek a kis hangulatteremtések tényleg, és ez adja az igazi vonzerejét talán. Egyszer olvastam valakitől egy kommentet, amiben azt írta, hogy akkor is végigolvasna egy Harrys könyvet, ha az csak a tanév szimpa leírásából állna: órákra járás, kviddicsmeccsek, ünnepek és nagy lakomák, könyvtárazás. :) És mi tagadás, igaza van! Valahol pedig ez igazán zseniális. :) Ezt a meghittséget nem lehet más könyvben megtalálni...
Igen, tipikusan azt a könyv, amit szeretne az ember újra, minden előzetes tudás nélkül, tiszta lappal megismerni és újraélni. :)
Én sem tudok betelni vele. :) ♥
Hát ez nagyon aranyos bejegyzés lett! :) Csak most jutottam el odáig, hogy elolvassam és kommenteljek, de nem bánom, mert nagyon kedves és szívmelengető posztot olvashattam, köszi! :* A Bölcsek köve szerintem valamennyiünknek az egyik legkedvesebb kötet, hiszen ott kezdődik minden. És igen, az a barátságkötéses jelenet! ♥
VálaszTörlésKöszönöm, aranyos vagy! :* Jólesett ez a komment! ♥
TörlésIgen, annyira jó érzés ebben a kötetben a varázsvilágba csöppenés, Harryvel együtt. :) Ahogy pedig kialakul és megmarad ez a barátság, az tényleg szívmelengető. :) De Hagrid kedves gondoskodásától is mindig mosolyra húzódik a szám. :)