Gail Carriger: Soulless - Lélektelen

Mivel fogalmazásbéli válságban és krónikus idő-, és ebből kifolyólag olvasás-hiányban szenvedék, nehézséget okoz értelmesen írnom a Tarabotti-élményről. Tetézendő a bűnlajstromot, már cirka két hete el kellett volna olvasnom, és ha különféle bürokratikus, diplomatikus blahblah, mondatni "biznisz" és előre elrendezett szerveződések miatt nem kellett volna önbörtönömben itthon csücsülni, hát akkor még Gail Carrigerrel is találkoztam volna egy remek molyos teadélután keretében a Könyvfeszten (ahova nem jutottam el, bár ilyen közel még sosem jártam hozzá!). Így csak siratom a balsorsomat, és inkább írok a könyvről - nem könnyű, mert magam sem döntöttem el, hányadán is állunk, pedig jópár órát töltöttünk egymás társaságában.

A legrosszabb talán pont az volt, hogy rajtam kívülálló okok miatt nagyon lassan tudtam csak olvasni, nagyon aprócska, úrinőhöz illő - de könyvfogyasztásban igencsak fogyókúrásnak mondható - falatokban, és ez bizony, akármennyire is mentem vissza mindig egy kicsit, mint zenka, amikor Jace még  mondani akart valamit...., nem mindig tudtam megragadni a hangulatomat, amit valahol elhagytam, hol Lord Akeldama házában, hol a bolyban, hol Ivy kalapjának tollai közt. Hmm.

Rendhagyó regény, mert fogalmam sincs hova soroljam be, de nagy szerencse, hogy már megtették helyettem, és így dobálózhatok olyanokkal, hogy steampunk (amiről eddig azt se tudtam hogy egyben is lehet alkalmazni, nem csak mint steam meg mint punk), meg urban fantasy, meg paranormális szerelmes, meg hát úgy egészében vámpíros, farkasemberes, szatirikus napernyő-regény!

...melyben egy könyvtárszobába csöppenünk, ahol hősnőnket, a nagyorrú, nagy...öööbájú, sötét bőrű, rémségesen vén, 25 éves (esélye sincs, egyértelmű!) vénlány Alexia Tarabottinkat megtámadja egy igen modortalan vámpír, aki azt se tudja mi fán terem a lélek! Pimaszság!

Alexia ugyanis lélektelen, de ez korántsem jelenti kedvességének vagy szatirikus, néha naivás személyiségének hiányát. Ő természeten túli - végre valami új fogalom a sok megszokott unikornis, vérfarkas, szellem satöbbi közt! - aki semlegesíti a természetfelettit. Már ha megfogja. Kesztyűben vagy anélkül, egál.

Másik főszereplőnk Connal Maccon, aki mellesleg lord, mancsilag meg alfahím. Nem elhanyagolható az sem, hogy igen nagy vonzalommal viseltetik a teliholdra elmékeztető kerekded idomokkal kapcsolatban, és talán a sötét bőrtónus, a kelleténél nagyobb orr és ezüsthegyű napernyő sem rettenti el, mondhatni semmitől.

A könyv bővelkedik a humorban, ironikus és szatirikus csattanókban, komolytalan történetvezetésben, szerelmetes jelenetekben (vigyázat, főleg csak 16+!). Helyenként felbukkannak iszonytató kalapok és félrekötött kravátlik, uborkák, lila bársonyzakók, viaszemberek, és persze üvöltő farkasfalka.

Kedvenc név: az angol sitcomokat idéző Miss Ivy Hisselpenny.

Kedvenc karakterek: Floote, aki majdnem furulya, és nagy tehetséggel bámulja az előtte becsapkodott ajtókat, de egyébiránt az inasok krémje!
A bétahím - már a rangja is...
Lord Akeldama - aki azonnal Lakatos Márk alakját öltötte a fejemben, és menthetetlenül az is maradt, minden allűrjével, ruhájával, beszédfordulatával, ajvé :D

Nem hagyhatom szó nélkül, hogy megválaszolatlan maradt a polipok kérdése!:O Valamint hogy kicsit lehetett volna több steam, mondjuk főleg azokból az érdekes gőzgépekből, meg laborbigyókból. De kicsit lehetett volna kicsit kevesebb is a steam, mondjuk főleg a bringóhintókat, meg kikocsikáztató kocsikat belehelősből.
És most hogy belegondolok, lehetett volna bizony több napernyő, vagy napernyőzés is!

Ezt mindet összerakni egy logikus értékelésbe, hahh, lehetetlen, de azért megpróbáltam. Ha modoros volt, tartsuk szem előtt, még mindig jobb, mintha modortalan lenne! ;)

Nekem ez most: 10/8 Furcsa és beszipolyozós - Miss Tarabotti tehet róla, ez kétségtelen! -, észrevétlenül bonyolódós, de nem túl bonyolult, komolytalanul cselekményes, de komolyan rekeszizomtornáztató regény, amiből egy nem is elég, úgyhogy van neki folytatása is, több!

U.i.: és ez spoileres lesz! Nem értettem egészen a gólem eltörlést... Vixi olyan jó lett volna névnek, hogyhogy nem kimondani kellett mondjuk visszafelé ezt, vagy ha ez a megoldás, de akár akkor is ha az, ami volt, miért volt ilyen egyszerű hogy mit kell letörölni, miért volt a homloka kellős közepén a felirat? Amúgy meg, azt gondoltam, római számok, és majd ki kell mondani a számot, vagy visszafelé a számot :D (ugyemilyenjóötlet?) de nem! Így jár, aki járatja az agyát, gondolkozok inkább tovább a polipokon, amik mellesleg bronzok! Spoiler vége!

Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak és Borostyánnak az olvasás lehetőségét!

Terv: elolvasni angolul is, leginkább hangoskönyvben, ahogy a páratlan Oxford English még több fűszert visz bele :D, és elolvasni a képregényt, ami - minő botrány - már száguld is felém a bookdepo jóvoltából... :)