Patrick Süskind: Sommer úr története

Ne kérdezzétek, de a cím és a történet is folyamatosan az "Isten hozta Sommer úr!" mondat ismételgetését váltotta ki belőlem, az őrnagy úr mintájára. Pedig Sommer úrral nem lehetett csak így, egykönnyen szóba elegyedni. Kár.

Patrick Süskindtől korábban csak a Parfüm című könyvet olvastam, és bár sajnos előbb láttam a filmet, azért így is kedveltem eredetiségét, meghökkentő befejezését. Azt, hogy Süskind írt még mást is, évekig nem is tudtam. Először A galamb keltette fel a figyelmemet, de úgy alakult, hogy mégis Sommer úrjutott el előbb hozzám, a könyvtárból.

A könyvecske - azért -ecske, mert csak 140 oldal, sok-sok szép képpel - tulajdonképpen nem is Sommer úr története, hanem egy fiúé, akit követünk a gyerekkorba, a tudattalan, ártatlan, édes gyerekkorba - fáramászás, biciklizés, repülés, zongoraórák, suli és szerelem - majd együtt jutunk vele a felnőttlétbe. Mindenkiben felébrednek szerintem ennek hatására a saját fáramászós, szerelmes, biciklizős, zongoraórás emlékei :) Ismerős nosztalgia lengi be a történetet, még ha nem is pont ezeket éltük meg, a "nagy közös gyerekkor" illata valahogy mégis ugyanolyan emlékű. :)

És Sommer úr. Aki szó szerint átnyalogol, átnyargal, átbaktat a történeten, és az összes mezőn és réten. Felbukkan itt, felbukkan ott. Saját történetéről nem sokat tudunk meg. Sommer úr a kis sapkájával, pipaszár lábával, karamellszínű nyári öltözékével, girbegurba botjával egy állandó rezgés a háttérben.

Nagyon jólesett ez a mesének tűnő, de közelebbről cseppet sem mese történet. Az egyedi stílus és a cseppnyi humor váratlanul, de elkerülhetetlenül viszi az olvasót a könyv végkifejletéhez.

Értékelés: 10/10 Már külsőre is megkapó, igényes kiadás és a Sempé illusztrációk is nagyon üdítőek, szépek, a mese és a mesélés maga pedig érdekes módon nekem franciásnak hatott - röviden velősen jót és tartalmasat, mint Gavalda, vagy Schmitt. Szerettem, de nem tudom pontosan rátenni a kezem, mi benne az a dolog, ami ilyen vonzóvá teszi, nagyon nehéz szavakba önteni - talán azért, mert annyi mindent belefoglalt ebbe a kis kötetbe Süskind az egész életről.

A régi freeblogról áthozott bejegyzés.