Tabutémáról könnyedén - Soma pajzán könyve

Soma Mamagésa: Tiszta szex

Egy kedves ismerősöm mondta, hogy épp ezt a könyvet olvassa most, és olvassam el én is, mert vannak benne jó gondolatok, én pedig úgy voltam, miért is ne, ha már nekem is itt áll a polcomon meg a várólistámon ideje... Aztán úgy esett, hogy én végül előbb be is fejeztem, mint  az olvasótársam. A poszttal viszont adós maradtam, most pótlom.

Az, hogy Somától könyvet olvasni ciki-e, vagy hogy Soma maga ciki-e, sőt, hogy a szexről könyvet olvasni ciki-e, engem nem igazán érdekel. A témát ezerféleképpen körbe lehet járni, és ez összességében nem egy rossz, vagy rosszul összerakott könyv. Somát lehet szeretni, vagy utálni, de ehhez a pajzán témához szerintem pont illik az ő nyitott, bohókás, harsány, szókimondó egyénisége. Ha valaki a szexről beszél, akkor ne legyen visszafogott, és ne kerülgesse a forró kását.

A könyv elején azt hittem menten elhajítom, de legalábbis olvasás után biztos túladok rajta, jött ugyanis a számomra igen kevéssé szimpatikus spirituális és ezoterikus vonal, és Soma elkezd magyarázni a 8-as szám mindenféle vetületéről meg hurkáról, hát köszi, ez engem nagyon nem érdekel, ahogy a csakrák se, meg a meridiánok... Utána saját élmények következtek, bontakozó, bimbózó szexualitás, a szüzesség témaköre, ami megint elsőre azt váltotta ki, hogy köszi Soma, de ezt nem akarom tudni rólad... Szerencsére azonban ez átfordult, érdekessé vált mégis. Nem volt ugyanis vulgáris és helyenként meglepő volt, ami vele történt. Azután pedig úgy éreztem más lett a hangvétel, mintha pályára állt volna, és folyt tovább a szexualitás boncolgatása. A péniszológia fejezeten kifejezetten jól lehet szórakozni - azt leszámítva, hogy ordas nagy hiba, ha valaki egy ilyen témájú könyvben összekeveri a kerület és az átmérő fogalmát... Helló. Nem mindegy, hogy mi merre hány méter 10 centi. És hogy erre a szerkesztő, korrektor, stb. senki se tapintott rá hibaként, hááát...

Ez az újabb kiadás borítója... szerintem
borzalmas. A régi jobb volt (ld. fent).

Soma sok mindenről beszél, sok mindent kipróbált már, és ebből van ami szimpatikus, van ami elfogadhatatlan számomra. Férjével való kapcsolatáról úgy érzem túl sokat tudtam meg, ugyanakkor érdekes volt a dinamikájuk az évek során - tulajdonképpen most is valamiféle nyitott kapcsolatban élnek, ami az én megítélésem szerint nem működhet jól, de áldásom rájuk, ha nekik működik.

Nagy tapasztalata ellenére úgy érzem Soma összességében mégsem mondott sok újat a szexről, és ezzel alulmúlta az elvárásaimat a könyv. A hogyan dobjuk fel a szexuális életünket fejezet kifejezetten a sablon, bármely női magazinban olvasható, hasból adott válaszokat tartalmazza.
A nemi szerves szinonimaszótár pedig egyenesen infantilis... ugyanakkor persze nagyon is becsülendő, hogy ezzel a kissé gyerekesen vihogós, felszabadult attitűddel megy neki a témának, ami még mindig sokszor tabutémaként van kezelve.

Egyszóval nem lehet erre a könyvre egyértelműen azt mondani, hogy vacak, de azt se hogy éppenséggel jó. Ez egy könyv a szexről, ami merész, ami nem célozgat, hanem kimond; nem álszent.

Kritikával illetném még benne a sok önreklámot... a korábbi könyveinek a címei, témái annyiszor megjelenne, hogy az már nekem sok volt. Valamint egyszerűen rettenetesek a dalszöveg- és versbetétek. Fájt ezeket olvasni.

Kedvenc új szóalkotás: orgazméker. :D
Rettenetes szóalkotás: "vanás" - a "levés", lét, élés helyett, én nem is tudom miért használja így, szörnyű.
Könyvajánlás a könyvben: Nancy Friday: Nők a csúcson, Thomas Schäfer: Ami a lelket megbetegíti és meggyógyítja

Értékelés: 10/5,5 Akad bőven hibája, de mégis tök jó, hogy van egy ilyen könyv a szexről, ami könnyedén, természetesen kezeli a témát, őszintén beszél, izgalmas kalandként mutatja be a szexet, és nem fintorog semmin, nem viszolyog semmitől, kiváltképp attól nem, hogy nevén nevezzen mindent, és ne óvatoskodva, finomkodva közelítsen.