Ami engem illet, az elmúlt években igen sokszor feszegettem a határaimat, mert a bőség zavara volt, ahogy belecsöppentem a könyves világba, és főleg az elején nehéz volt kipécézni, na, mi az, ami nekem jó lesz, csak mert valaki épp nagyon ajánlgatja, vagy csak nagy a hype, és mi az, amit messze kerüljek el, mert már tényleg nem csak a komfortzónámon esik kívül, de minden zónám tiltakozik ellene.
Hogy jó volt-e egy-egy ilyen komfortzónából való kilépés, változó. Az én kalandozásaimat leginkább a műfajok szerint lehet kategorizálni.
Képregény, manga - ami tőlem elég stílusidegen.
Egy kis kitérő volt a képregény, nem lett szerelem belőle, de találtam néhány kedvemre való darabot, például a
Soulless manga-sorozatát, amit persze lehet, hogy az eredeti
Gail Carriger kötetek miatt kedvelek annyira.
Még mindig nem az én műfajom, és nem nyúlkálok felé, egyedül talán Gaiman Sandman sorozata piszkálja a csőröm, mint lehetséges határfeszegetés.
Meglepően kellemes csalódás volt a macskakedvelő lelkemnek a
Simon's Cat legsajátabb könyve, amit a boltban lapoztam át, és imádtam a tipikus macskás viselkedésformákat viszontlátni benne.
Negatív élményt
Lakatos István Lencsilánya, és a
90 klasszikus könyv türelmetlen olvasóknak hozott. Ez utóbbi teljességgel feldühített, hiszen olyan remekműveket spoilerez el négy képkockában, mint a Tíz kicsi néger Agatha Christie-től. :( Megtudtam tehát, hogy nem vagyok türelmetlen olvasó, ezt a könyvet félre is dobtam.
A
szépirodalom pellengérre állítása
Többször megkaptam már, hogy a klasszikus és kortárs szépirodalmat is előszeretettel húzom le, és talán némi igazság van is benne... a határaimat feszegettem már Mikszáth-tal, akivel nem vagyunk jó komák, de azért csak próbálkoztam, illetve ment a levesbe Herta Müller, Murakami Haruki, és Háy János is. A szépirodalom felé tett határfeszegetéseim azonban többször is nagyon jó élményt hoztak:
Szabó Magda, George Orwell, Jane Austen ...
Sci-fi - ismeretlen vidékek
Inkább fantasy-olvasó vagyok a kettő közül, bár már annyi műfaj van, hogy nehezen igazodom néha ki. A sci-fivel való ismerkedés azt hiszem először a blogger-korszak előtt történt a
Galaxis útikalauz stopposoknak című kötettel, aminek meglepő módon imádtam a dinka humorát - pedig úgy gondoltam nem vagyok vevő ilyesmire.
Később viszont kicsit mellényúltam, Iain M. Banks és a
Félemmetes géjpezet bevitt az igazi bonyolult és túlbonyolított sci-fi világba, amitől kissé megszédültem, de nem mondtam le a további kísérletezésről, és
Jeff VanderMeer Déli Végek trilógiájával elkezdődött egy új korszak, amikor már nem félek a sci-fihez nyúlni (tudom, tudom,
Dűnét kell olvasnom! :))
Romantikus vattacukor - fátyolfelhők és madárcsicsergés
Régen úgy gondoltam, én szeretem a romantikus regényeket. Aztán hamar rájöttem, nem szeretem, ha arról szól csak egy könyv, hogy fiú-lány, happy end. Ekkor jött az a korszak, hogy nem szeretem a romantikusat... most valahogy úgy állunk, hogy ez tulajdonképpen elég tág kategória, valahogy alá vonható a tényleg silány Románáktól kedzve a jó minőségű chick-litekig minden, mert egen, van benne szerelem, és az a lényeges szál... Néha rámjön a kísérletezés, és ennek voltak már nagyon pozitív eredményei:
Az időutazó felesége, Pride and Prejudice, The Fault in Our Stars, The Rosie Project és voltak katasztrofálisak:
Rupáner-Gallé Margó, Gyönyörű sorscsapás. Romantikus rózsaszín felhős határaim feszegetése közben rájöttem, csak az igényes romantikusra, szórakoztató chick-litre vagyok vevő.
Vers - rémes rímes
Na, a vers kérem szépen, kerek-perec,
nem az én műfajom. Nem köt le. Sosem fogok leülni
Ady összessel a fotelba. De nem azt jelenti, hogy nem értékelem, csak nagggyon határterület. Mégis néha belém bújik a kisördög a bal vállamról, és elolvasok valami verseset. Az eredmény általában langymeleg reakció, vagy tömény utálat, és néhány évig nem nézek újra a versek felé. :)
Kivétel erősíti a ...
Erotikus irodalom - pihék és bilincsek
Erre csak röviden szeretnék kitérni. Az
Emmanuelle gyerekek,
az az erotikus irodalom igazi zászlóvivője. Nemet kapnak nálam a mamipornók, élen a
szürkével, és az újkeletű ulpiusos csini lány-csini fiú soft pornó rémségekkel, viszont nem bánom, ha cselekményelemként is megállja a helyét valami szexuális perverzió, és nem öncélúak a szexjelenetek a könyvben: a legjobb példa a
Bomlás, amit hatalmas előítélettel vettem kézbe, de azon nyomban le is rombolta mindet. :)
Zombik? - meg én?
Are you kidding me?
Bár a "zombiirodalom" kétségtelenül nem külön műfaj, azért említem meg mégis magában, mert ez tényleg talán a legmeglepőbb határfeszegetés részemről. Kerek perec, nem szeretem a zombisat. Nőiesen szólva
pfujj. A gondolkodó zombik meg nevetségesek. Ezért is lett olyan nagyon jó élmény a nagyon okos, és cseppet sem a zombikra kihegyeződő
World War Z - Zombiháború, és most nemrég a
The Girl With All the Gifts is, ahol meg is jegyeztem, hogy lehetséges, hogy lassan a
kukába dobhatom az elképzeléseimet arról, hogy mit is szeretek. ;) :D
Mi várhat még rám?
A téma kapcsán elgondolkodtam arról is, mik azok a
határterületek, amik felé még nem nyitottam, de érdekelne.
-
japán, kínai, távol-keleti irodalom akár a szerzőt, akár a helyszínt tekintve - nem szimpatikus, zárt, viszolygok kicsit tőle mindig, de pl. az Egy gésa emlékiratait és az Otoriak történetét nem szeretném kihagyni. :)
-
horror - belenyaltam már ilyen-olyan határterületi horrorba, de az is inkább talán krimi-thriller-pszichothriller vonalon mozgott, keményvonalast annyira nem olvasok, de pl. érdekel Stephen King és fia, Joe Hill több könyve is, és meg fogok próbálkozni velük. :)
-
orvosi krimi - Anyukám nagy kedvence, de én még nemigen adtam neki esélyt. Robin Cook viszont jó választásnak tűnik.
-
szakácskönyvek - hát ezt nem részletezném, de mondjuk úgy, hogy rám férne, egy mélyebb megismerkedés eme határterületemmel :D
-
fantasy - de ez inkább elmélyedés, nem komfortzónából kilépés, mert sok fantasyt olvastam már, és nagyon is kedvelem őket (Fever, Harry Potter, Pullman, Gyűrűk Ura, Gail Carriger), de több fantasy olvasása, meg high fantasyk jöhetnek még. :)
Jól érzem magam a komfortzónámban, ahogy mindenki a sajátjában; vannak kabátkönyveim (
copyright by Amadea), de nem félek néha fejest ugrani valami nagyon újba sem, mert bizony voltak már meglepően jó élményeim az ilyen kirándulások során, sőt talán összességében is több volt a pozitív, mint a negatív felismerés ezáltal.
Nima azt mondta, nekem egy nagy kirándulás az egész olvasás. :) és ez így is van, nagyon egyetértek. Így kell szépen mondani, hogy milyen lelkesen olvasok össze-vissza mindent... :D
Amikor pedig nincs kísérletezős kedvem, maradnak a jó öreg krimik, meseregény, fantasy, kaland, ifjúsági, érthető szépirodalom, levélregény, igényes szerelmes némi extrával, chick-lit, vagy ha szerzőkben akarunk beszélni, akkor Karen Marie Moning, Georges Simenon, Jodi Picoult, Joanne Harris, J.K. Rowling, Gerald Durrell, Dan Brown, Szabó Magda, Schäffer Erzsébet és Alice Hoffman. Hogy mégis kategorizáljam valamelyest a komfortzónám határőreit. ;)
A
Témázunk további posztjai ebben a témában:
Szee,
F-Andi,
Miamona,
Nima,
Zenka,
FFG,
Ilweran,
Loki,
tigi,
Anaria,
Reea.
U.i.: A
Témázunk ihlette poszt a témában még
Katacitától,
Beától,
Theodorától,
Catrianától,
Nikkincstől,
Síontantól,
Horsegirltől,
On Saitól és
Nitától.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
