Audrey Niffenegger: Her Fearful Symmetry
Ez a könyv tipikusan az az olvasmány lett, amire csak nézek nagy szemekkel, hogy miért, mégis miért halogattam ilyen sokáig az elolvasását? Most, hogy visszatettem a polcra, szinte furcsa tudni mi is van benne, mert már olyan régóta nézett rám onnan olvasatlanul...
A magyarul A Highgate temető ikrei címen megjelent könyv Julia és Valentina története. És mégis Roberté és Elspethé... vagy Elspethé és Edie-é... és még Martiné és Marijke-é, akik mind-mind emlékezetes karakterek maradnak.
Elspeth Noblin halála után ikertestvérének ikerlányaira hagyja a házát, ami a Highgate temető közvetlen szomszédságában van, de csak azzal a feltétellel, ha a lányok egy évet ott élnek, és a szüleik nem tehetik be oda a lábukat. Julia és Valentina Poole 21 évesek, de sokkal fiatalabb lányok benyomását keltik, légiesek és vékonyak, szőkék, és nagyon, de nagyon hasonlítanak, de ez a hasonlóság tükörképi, még az anyajegyek és a szervek elhelyezkedésében is: Valentinának még a szíve is a jobb oldalon dobog... Julia az irányító, a karakánabb, határozottabb, Valentina a betegesebb, gyengébb, támaszra szoruló. Mindent, de mindent együtt csinálnak, egyformán öltöznek, és kézen fogva járnak - bár már rég kinőttek ebből a korból. Mindez azonban megváltozni látszik Londonba költözésükkel... Két amerikai lányka idegen terepen., egy rakás metrótérképpel. Felfedezik a várost, és, nos, nagyrészt nem csinálnak semmit, csak azon gondolkodnak, mit is fognak csinálni az életben.
A pikantériát a szellemjárás adja a könyvhöz, Elspeth ugyanis nem ment messzire... Ott lapul a lakásában, és hamarosan hallat is magáról.
A temető és a szellemek csak a kezdet, sokkal baljóslatúbb és merész dolgok következnek ezután. Niffenegger kisajtolt mindent ebből a regényből, amit csak lehetett, hogy előálljon egy valóban sötét és borzongató történettel, amiben nyüzsög a sok-sok sötét ügylet és titok. Újszerű és izgalmas volt, de némileg morbid is. Semmiben sem hasonlít Az időutazó feleségéhez, ne is keressetek közös pontokat, persze azt leszámítva, hogy mindkét könyve remek! :) (csak másként)
 |
| A Könyvudvarban nagyon olcsó! |
Martin és Marijke párosát kifejezetten szerettem, remek mellékszereplők, nagyon érdekesek, olyanok, akiknek igazán érdekelt a sorsa, akiknek lehetett drukkolni. Martin OCD-s, kényszeresen gyűjtöget, takarít, fertőtlenít, és nem mer kilépni a lakásából... Borzasztó idegesítő lehet, és mégis, rendkívül szerethetővé is tette Niffenegger.
SPOILER Hiába ért mást a tragédia, mégis, Robertet éreztem a legtragikusabb szereplőnek. SPOILER VÉGE.
SPOILER Hiába ért mást a tragédia, mégis, Robertet éreztem a legtragikusabb szereplőnek. SPOILER VÉGE.
Értékelés: 10/10 Nagyon szerettem olvasni ezt a könyvet, magával ragadó volt a teremtett atmoszféra, egyszerre volt a szörnyűségeivel hívogató és taszító is. Misztikus és felkavaró, rendkívül összetett, és mégis letisztult.
A Her Fearful Symmetry pedig tökéletes cím.
A Her Fearful Symmetry pedig tökéletes cím.
Érdekes szavak, kifejezések:
 |
| A 15. idei vcs. könyv :) |
codicil - záradék, módosító záradék
incendiary - gyújtogató, lázító
conundrum - talány, rejtély, rejtvény, találós kérdés
winnowing - rostálás, válogatás
motley - tarkabarka, vegyes
batter: tészta/palacsintatészta
pertain to sg./pertaining - vonatkozik vmire
wont - szokott, szokik, szokásos (as he wonts to do - ahogy szokott tenni)
Akaroooooooom! :) Pont most írtam én is a nőről, hogy válogatós a kicsike, ami az ijesztgetős sztorikat illeti :P
VálaszTörlésFú, én nagyon bírom azt az érzést, amikor hosszú ideig nézegetsz egy könyvet a polcon, lesz egy elképzelésed róla, ami beléd ég, aztán elolvasod, és egészen más érzés lesz, de közben ott van az a régi is! :)
Ahogy beáll a hüvibb idő, mindenből sokat és intenzívet akarok. Sírni, félni, mindegy, csak hasson! Listára röpp ez is! :)
Nekem nem volt igazán olyan elképzelésem erről, ami belém égett volna, de mindig ott volt a tudat, hogy majd azt olvasni fogom, most pedig szinte megrökönyödve nézem, hogy már olvastam is, és tudom miről is szól teljességében. :)
TörlésHú, hát kemény dió azért ez a könyv, nem tudom a szép lelkeddel mit fog tenni :S Még engem is megtépázott kissé, de mindenképp egy remek és figyelemreméltó regény, és hálisten single novel. :)
Single novel! Igeeen, ez számomra tényleg fontos és pozitív információ! :D De hagyjuk már a szép lelkemet, mert mindenki egy mi(a)móza, nebáncsvirágnak fog gondolni... :))) Ha fáj, majd a hűtőbe teszem :D Még mindig akaroooom! :)))
TörlésHa összefoglalnám két mondatban, lehet, hogy kigurulna a két szemed a helyéről :D nem akarlak amúgy lebeszélni róla, mert nagy élmény volt, és tényleg egy 10/10-es könyv (számomra legalábbis), de azért készülj majd fel! :D
TörlésIgazad van, ha elrettent, a hűtőbe rakod :D
De örülök, hogy tetszett! Nagyon szeretem ezt a könyvet, már kétszer olvastam, és valószínűleg fogom harmadszor is. Imádom a hangulatát, a szereplőket (igen, azzal együtt, hogy mennyi hibájuk van - vagy inkább pont ezért. Kicsit gyermeteg elképzelésnek tartom, ha valaki szerint attól jó egy könyv, ha szimpatikusak benne a szereplők). Sokan utálják, főleg a szellem-témán akadnak ki, de szerintem az kb. mellékes. Vagy tekinthetjük allegóriának.
VálaszTörlés(Ömlengés vége.)
Igen, nekem is nagyon tetszett, mindenestől! :) A hibáikkal együtt voltak azok ezek a karakterek, akik, szerintem sem lett volna jó másként, vagy kicsit rózsazsínebbre véve. Na igen, lehet allegória is, lehet máshogy értelmezni. Egy igazán figyelemreméltó könyv, és még biztosan én is újra fogom olvasni. :)
TörlésA hibáik miatt éreztem úgy, hogy olyan hétköznapi emberek, mint te vagy én - oké, ők elég elcseszettek, mi remélhetőleg nem, de néha jólesik gyarló emberi dolgokról olvasni.
TörlésPontosan. Érdekes, mert tényleg mindenkiben volt valami, ami miatt furcsa volt vagy deviáns, vagy más, mégis volt, akivel lehetett azonosulni. Csak azt nem szeretem, amikor mondjuk tényleg annyira antipatikus mindenki a könyvben, hogy senkinek a semmijével - akár csak egy kis részével a személyiségében, vagy gondolkodásában - nem tudok azonosulni, de itt szó sem volt erről.
TörlésDe jó :) én sokkal jobban szerettem ezt, mint Az időutazó feleségét, bár asszem ezzel egyedül vagyok :)
VálaszTörlésEmlékszem, nagyon rámült, az utsó 200 oldalt egyhuzamban olvastam és a végére meglehetősen sötét hangulatba kerültem... igazi beborulós őszi olvasmány, de vétek kihagyni, hajrá Miamona, olvasd te is ;)
Teljesen más, mint Az időutazó felesége, nem is tudom őket egy lapon összemérni, de mindkettőt nagyon szeretem. Az időutazó egy nagy romantikus kedvencem (bár voltak apróbb hibái, amikkel nem békéltem meg), a Highgate pedig egy misztikus regény, és ha csak ezt nézzük, ebbe nem akartam éppenséggel sehol belekötni :)))
TörlésHm, lehet ez kéne legyen az őszi újraolvasós könyvem. :)
VálaszTörlés