2014. február 21., péntek

Jeff VanderMeer: Expedíció

Ismeretlen tájék, vad erdőség, sós láp, fekete vizű folyók, elhagyott falu maradványai, és egy kihalt világítótorony. Ez az X Térség, és ez mégsem az, mert pusztán néhány "tereptárgyat" neveztem meg, és nem azt a borzongást és fullasztó nyomasztó közeget, amiben bármi előfordulhat, mert a hely nem evilági energiától izzik. 

Jeff VanderMeer könyvére nem lehetett nem felfigyelni, még akkor sem, ha nem a szokásos műfajom a sci-fi (bár ismerkedem vele), és nem szoktam igazán misztikusan félelmetes könyveket olvasni. Ez lehet az oka annak, hogy nekem bizony néha igencsak borsódzott a hátam az olvasás során,  kicsit alacsony lehet az ilyesfajta ingerküszöböm. 

Az X Térség egy környezeti katasztrófa sújtotta terület, amelynek feltérképezésére évek óta küld csapatokat a Déli Végek nevű titokzatos cég. A tizenkettedik expedíció négy nőből áll: egy biológusból, egy pszichológusból, egy antropológusból és egy geodétából. A pszichológus a "vezető", és ő hivatott betartatni a rendet és az engedelmességet, ennek érdekében különféle hipnotikus technikákkal is él. A főszereplő mégsem ő lesz, hanem a biológus, aki végignarrálja nekünk a történetet. Akad némi visszatekintés is, a korábbi életére, férjére, gyermekkorára, de a lényeg mégiscsak a Térségben zajlik. A biológus egy elég önálló figura. Bátor és néha szinte rettenthetetlen, persze ez már lehet részben az X Térség hatása is. 
Az alaptáborba érkezés után hamar felfedeznek a közelben egy Tornyot, amit csak a biológus lát toronynak, a többiek leginkább az alagút szóval illetik. A képződmény nem szerepel a térképeken, és amellett döntenek, meg kell nézniük, mi lehet benne. Hosszú lépcsősorok kanyarognak lefelé, és a falon írás húzódik.... de ki írta vagy írja? És miből vannak a szavak, mi ez a zöldes, élő anyag? 
Ez csak a kezdet persze, a csapat hamarosan megfogyatkozik, és további különös hatások érik a főszereplőt... 

A szereplőknek nincs neve, mindenkit a foglalkozása alapján emlegetnek, ez máris adott a könyvnek egy távolságtartó, furcsa hangulatot, ami nekem tetszett. Kicsit dokumentarista jelleget éreztem a száraz szövegben, és nem zavart ez a sótlanság, valahogy illett a hangulathoz. Mert a hangulat a lényeg ebben a könyvben, és a vad természet, amibe bőven vegyül természetfeletti, de egy része ködösítve marad még. Érdekes, hogy a végefelé egy ponton úgy éreztem már-már valami vallásos magasságba emelkedik, és pont ahogy erre gondoltam a következő két mondatban írta a biológus, hogy ez valami spirituális, aminek mégsincs köze a valláshoz. Örültem, hogy végülis ennyire ráhangolódtam a könyvre. 

Nem éreztem kiszámíthatónak, bár várható volt, hogy történnek majd szörnyűségek, nem tudtam volna megmondani mik és hogyan, én már az élő feliratnál kissé szájtátva néztem, hogy nahát, mi lesz itt... 
Amikor letettem, alig vártam, hogy folytassam tovább. 

És hogy sci-fi lenne-e? Nem tudom, de ha az is, nem átlagos. Attól már sci-fi lesz, ha expedíció, mikroszkóp, átjáró és agyszövet van benne? :) Helyenként rémálomszerű volt, és szürreálisan ijesztő, de leginkább csak olyan, hogy szívesen a hátam mögé tekintenék olvasás közben, nincs-e mögöttem valami nem odaillő... Ilyenkor a pszichothrillerek hangulatát idézte, máskor meg fantasyt. Féreglyukak és kapuk, indákkal, vad állatokkal és emberekkel teli esőerdők, színes égboltok, más horizontok, rejtélyes flórájú és faunájú tájak, ismeretlen lényekkel teli sorozatok, filmek jutottak eszembe erről a könyvről. Például Az elveszett világ. De a csapat és a nyomasztó légkör miatt az elején eszembe jutott a Kaptár vagy a Kocka, Hiperkocka is. Az illúziófaktor sem elhanyagolható, ha már egyszer hipnózis van, ki tudhatja mi a valóság, illetve hogy lehet az X Térségből visszatérni, ha akik eddig visszatértek nem voltak már önmaguk? Van egy jóóókora bizonytalansági faktor a könyvben, amivel nagyon jól operál a szerző. Nem lehet tudni mi is a valóság... Nagyon kíváncsi vagyok emiatt a trilógia többi kötetére is (Authority, Acceptance).

A Torony és a Mászó kapcsán az Evolúció c. film is felderengett, és bevallom akkor jót nevettem, mert hát aki látta, azt hiszem tudja milyen csodákra lehet képes egy sampon a földöntúlival szemben. :) De ez egyébként nem jó hasonlítási alap, mert az Expedícióban nincsen humor - bár kétségtelen, hogy terjeszkedő földönkívüli biomassza az van valamilyen formában. :) 

Kedvenc apróságok: 
- a spórák, a naplók, a világítótorony felfedezése

Értékelés: 10/9 Nekem ez egy üdítő kirándulás volt egy olyan helyre, ahova biztos nem tenném be a lábam. És egy nyomasztó, nagyon nyugtalanító utazás is, de hangulata ellenére, vagy pont azért, vonz, hogy folytassam tovább a kalandot.

A végére hadd idézzem ide Apukámat, aki a fülszöveget elolvasva három megjegyzést tett: 
- négy nő, úristen!
- női geodéta? - olyat még nem láttam.
- szépirodalmi magasságokba emelkedő szöveg - jó lesz ez neked? - mármint nekem... ejj :) 

Déli Végek trilógia 1. Kiadja az Agave.
A magyar borító különleges, stancolt, kivágott, bár kicsit kényelmetlen, mert szurkálós az X széle olvasás közben. :)
Eredeti cím: Annihilation - Southern Reach Trilogy 1.

12 megjegyzés:

  1. nagyon jó kis poszt lett ez.

    VálaszTörlés
  2. Úúú, ez most nekem nagyon kellkellkell!
    Remek posztot írtál, mint mindig! :))

    VálaszTörlés
  3. Én is nem régen fejeztem be, és engem is igencsak nyomasztott és elgondolkodtatott a regény világa. De nekem egy kicsit túl titokzatos is volt egyben, nem tudtam megfejteni. Na de majd, ha kijönnek a következő kötetek.:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyetértek, ez még kevés volt ahhoz, hogy a nagy egészet átláthassuk, ha egyáltalán bevezet oda VanderMeer. :) Örülök, hogy te is elolvastad! :)

      Törlés
  4. Szerintem még nem tudjuk, hogy tényleg sci-fi - e ez:) Majd a folytatásból kiderül, most még nagyon katyvasz, legalábbis az én fejemben az.
    A Kocka filmek nekem is eszembe jutottak, meg a Lost, a sok rejtélyeskedés miatt.

    Apukád vicces :D :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igaz, sok mindent várok még én is a folytatásoktól, hogy kiderüljön, de még bonyolódhat is, azt sem bánom. :)
      A Lostot azért nem írtam, mert én nem annyira szerettem azt a sorozatot.

      Apukám most biztos örül :D :D

      Törlés
  5. Apukád jó fej lehet :)))
    Én tegnap kezdtem bele, és hát biztos az ingerküszöböm nekem is alacsony, de az első 20 oldalon beszippantott a nyomasztó hangulat, parázós volt sötétben olvasni. Gyenge vagyok :) De már most annyit kombinálok, mi lehet ez, hogy nem tudom, hogy várom ki a folytatásokat...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Majd idecitálom, hogy lássa, szeretitek a poénjait. :D
      Hű, ennek örülök, akkor szerintem te is hasonlóképp leszel vele mint én! :) Én is kombináltam, és izgultam, de javarészt még a másik két kötet fog válaszokat adni. :)

      Törlés
  6. Nem tudom, hogy érdekel-e ez engem, de Apukád egy Sztár! :D Magam előtt látom, ahogy ezeket megjegyzi. :) És itt, és most megkövetem a múltbéli, egyszeri le "Pupilla-bá"-zásért. :)
    A magyar borító rusnya... Mintha Wass Albertet keresztezték volna az X-aktákkal :D
    Na jó, a sztori kicsit felkeltette az érdeklődésemet. Csak nemrég láttunk egy (legalábbis nekem) hasonló filmet, az Europa Report-ot, és annyira nem voltam oda tőle. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Már biztosan megbocsátotta :) :D
      A borítóról tett megállapításod... :D tetszik, de amúgy élőben más, és szerintem illik hozzá :)
      Filmekben - mint tudod - nem vagyok annyira otthon, de nehezen tudok elképzelni egy ehhez hasonló filmet, annyira egyedi az egész, még akkor is ha elemeiben sok mindenre emlékeztet. Mindenesetre összességében szerintem nem a te könyved, de ha mégis mégis elolvasnád, nagyon érdekelne a véleményed. :)

      Törlés
  7. Jó. Majd ha mégis mégis elolvasom, akkor úgyis úgyis látni fogod a véleményemet. :)

    VálaszTörlés