John Boyne: The Boy in the Striped Pyjamas

John Boyne regénye, A csíkos pizsamás fiú címen magyarul is megjelent, és 2008-ban film készült belőle. Érdekelt, de mindig a periférián maradt. 

Most, hogy mégis sikerült elolvasnom, először a rövidsége lepett meg. Inkább kisregény, mint regény. Szellős és nagybetűs a magyar kiadása is, alig hozták ki 170 oldalra. Ez persze nem baj, kicsiben is lehet nagyot alkotni. 

A főszereplő a kilenc éves Bruno, egy német kisfiú, aki puffogva és némi hisztivel veszi tudomásul, hogy az öt emeletes szép házukból kénytelenek egy három emeletes, sokkal kisebbe költözni, több kilométerre legjobb barátaitól, és hogy belátható időn belül nem fognak visszaköltözni Berlinbe. Az új ház közelében egy furcsa tábor is van, magas kerítéssel körülvéve, ahol csak férfiak és fiúk vannak, mind ugyanabban a csíkos pizsamában... Bruno nem érti... Felfedezőútjai során a kerítés mellett találkozik Shmuellal, és a két kisfiú rendhagyó módon és nagy titokban barátságot köt. Bruno néha ételt is csempész ki csontsovány társának, de mindeközben nem látja át a helyzet súlyosságát, és az igazságot. Irigykedik például Shmuelra, hogy neki mennyi barátja lehet odabent, míg neki nincs egy sem, idekint... 

Nem gondoltam, hogy különösebben tetszeni fog ez az írás, nem voltak nagy elvárásaim. Talán ezért sikerült megérintenie. Meg mert nem gondolkodtam rajta mi lesz, és így villámcsapásként érhetett, nos... ami lett. 

Olvastam erről a könyvről néhány helyen, és bár ahogy látom, többen kifogásolták, hogy Bruno milyen buta 9-10 éves létére, nekem nem volt ezzel problémám, szerintem egy 9 éves pont ilyen tudatlan - már elnézést, de tényleg - és főleg, ha egy ilyen történelmi helyzetben nem kap megfelelő felvilágosítást. Valahol sokat elárul az is, hogy nem kapott, csak nem találták a szülők is, Herr Commandant mindezt túl csúf és borzalmas igazságnak, hogy egy 9 évesnek elmondják? Hogy mi van a kerítés mögött? Holott ott is voltak ugyanolyan 9 évesek, akik kénytelenek voltak szembenézni mindezzel a borzalommal. :( Valahol persze érthetetlen az is hogy egy nagy náci fia ne tudja mi az, hogy zsidó... de el tudtam képzelni: mert Brunót ez egyszerűen nem érdekelte. Miért is érdekelne egy ilyen kicsi gyereket? Mikor felfedezés, barátok, húggal való veszekedés és egyéb csekélységek töltik ki az ilyen idősek életét?
Furcsa volt viszont, vagy kevésbé életszerű, hogy Shmuel milyen könnyedén és szabadon járkált a táborban, mennyi időt tudott a kerítés szélén tölteni... senkinek nem tűnt fel?

A zsidókérdés, és a holokauszt, azt hiszem bármilyen tálalást is kap, egy rettenetes téma. Ebben a regényben egy kicsit értetlenkedő, kicsit hisztis, igazságtalanul vagdalkozó kisfiú, az SS-tiszt fia hoz egy új perspektívát. 

Határok, különbségek, barátság... nagyon sok érzelem került a könyvbe, még ha maga a szöveg száraz is. 

Külön plusz, hogy mik lesznek Bruno félrehallásaiból... Out-With... csak a könyv közepe felé esett le a tantusz, hogy ez lenne Auschwitz. A The Fury is roppant találó gyermeki elhallás a Führer helyett... 

Értékelés: 10/8,5 Rövid, de felkavaró érzelmi utazás...

Megjelenések garmadája

Borzalom, de teli vagyunk újabb könyves hírekkel, pedig nem szoktam én ennyi hírblokkot írni.... 

Forrás

Először is, amit én legjobban várok: jön a The Rosie Project folytatása, a The Rosie Effect szeptember 25-én. Az első rész, a Rosie projekt nemrég jött ki magyarul is, ráadásul nagyon szép formában, olvassátok, eredeti szerelmes sztori némi Asperger-szindrómával. Alig várom a folytatást! Fülszöveget ne olvasson, aki nem akar spoilerbe futni!

Aztán itt van ez az Öt kék légy, a Kossuth Kiadótól, ami birizgálja a fantáziámat... 

Fülszöveg: "Rafael Molinet Rojas élete idős korára megfeneklik: évekig ápolta édesanyját, akinek halála után depresszióssá válik, ráadásul anyagilag is kilátástalan helyzetbe kerül. Végzetes döntést hoz: véget vet életének, de előtte Marokkóba utazik, egy luxusszállodába, hogy kellemesen töltse utolsó napjait.

A szálloda vendégei között felfedez egy gazdag özvegyasszonyt, akiről korábban egy rejtélyes gyilkossági ügy szereplőjeként hallott: Mercedes a gyanú szerint hagyta meghalni hűtlen férjét egy véletlenül bekövetkezett balesetben, ám a gyilkosságot soha nem sikerült rábizonyítani. A találkozás felkavarja az emlékeket, Molinet édesanyja hasonlóan hagyta meghalni a családot terrorizáló férjét, és a gyilkosságban az akkor 15 éves Molinet is segédkezett. Az életre kelt szörnyű múlt pedig újabb gyilkosságot eredményez...

Agatha Christie rajongói ebben a Posadas-regényben is felfedezhetik a nagy angol példakép egy-egy regényének töredékét."

És íme, a Poirot alakját felélesztő Sophie Hannah regény, A monogramos gyilkosságok magyar borítója is megérkezett: 

Megjelenés: szeptember 9. 

Fülszöveg: "Poirot visszatér!
1929. február 7-én három holttestet találnak a Bloxham Szálló három emeletén. Két nő és egy férfi vesztette életét a luxushotelben, és mindhármuk szájában monogramos mandzsettagomb lapul. A Scotland Yard ifjú felügyelője, Edward Catchpool kapja meg az ügyet, amely korántsem ígérkezik könnyűnek. Nagy szerencséjére a szomszédjába költözött egy nagy bajszú, köpcös kis belga. Poirot szívesen segít az érthetetlen bűnügy felgöngyölítésében, amiben kulcsszerepet játszik egy cselédlány, egy lelkész özvegye és a negyedik mandzsettagomb.

Sophie Hannah igazán nagy kihívást jelentő új esettel lepte meg a világ leghíresebb belgáját."

Ahol pedig csak borító volt, ezúttal már van fülszöveg is, Gail Carriger The Parasol Protectorate sorozatának folytatása, a The Custard Protocol első része: Prudence. Figyelem, spoileres azok számára, akik még nem fejezték be Alexia történetét! 2015. március 17-én jön.

Fülszöveg: "When Prudence Alessandra Maccon Akeldama (Rue to her friends) is given an unexpected dirigible, she does what any sensible female would under similar circumstances – names it the Spotted Crumpet and floats to India in pursuit of the perfect cup of tea. But India has more than just tea on offer. Rue stumbles upon a plot involving local dissidents, a kidnapped brigadier's wife, and some awfully familiar Scottish werewolves. Faced with a dire crisis and an embarrassing lack of bloomers, what else is a young lady of good breeding to do but turn metanatural and find out everyone's secrets, even thousand-year-old fuzzy ones?"

Jön új Anna Gavalda regény is, a Magvetőtől, Édes életünk címen. A 35 kiló reményt és az Együtt lehetnénket nagyon szerettem a szerzőtől, és ez a kötet az utóbbira emlékeztető sztorival kecsegtet.
Megjelenés: szeptember 24.

Fülszöveg: "Mathilde 24 éves. Hivatalosan művészettörténet szakos egyetemi hallgató. Valójában a sógorának dolgozik, és a munkája leginkább abban merül ki, hogy álnéven kommentelget különböző honlapokon. A nagyvárosi fiatalok tipikus életét éli. Bulizik, pasizik, lazul. Aztán egyszer elhagy egy tekintélyes összeget, és ez – különösképpen a pénzt megtaláló férfi – megváltoztatja az életét. Yann 26 éves. Bár egyetemet végzett, egy bemutatóteremben dolgozik, ahol kis koreai háztartási robotokat prezentál az érdeklődőknek. Már két éve él együtt a barátnőjével, akivel egyre hűvösebb a viszonya. Egy majdhogynem vadidegen házaspárral kell elbeszélgetnie, hogy rájöjjön, valamit nagyon elrontott az életében. Hogy mi a közös a két párizsi fiatalban? Nem találják a helyüket, és lassan már elmenne mellettük az élet a maga kihívásaival, amikor… 
Anna Gavalda két – egymáshoz lazán kapcsolódó – kisregénye szórakoztatóan és elgondolkodtatóan szól a 21. századi fiatalok égető problémáiról, két kor- és kórtörténetet nyújtva az olvasónak. Hősei kiútkeresők, vagy nagyobb szavakkal: az élet értelmét kutatják."

Ha ez még nem lenne elég, jön új Lauren Beukes könyv is, a Gabótól. Még nem olvastam a szerzőtől, de várólistás a Zoo City, amiről csupa jót lehet csak hallani. Az új könyv pedig a Tündöklő lányok, a The Shining Girls .

Ezeken kívül pedig van a tarsolyomban két filmes hír is - természetesen könyves vonatkozásokkal: 

Dan Brown Infernojából film készül! 2015 áprilisában kezdik forgatni Olaszországban, Ron Howard a rendező, Tom Hanks pedig a főszereplő, Robert Langdon szerepében! :) Nagyon várós! És úgy fest rajtam kívül mások is úgy gondolták, hogy a The Lost Symbol nem volt olyan nagyon jó sztori, és kimarad a filmek sorából...

Forrás 

És egy kakukktojás... Film Stephen Hawkingról. Arról a Stephen Hawkingról aki Az idő rövid történetét írta, és aki ALS-ben szenved. A trailer nagyon megható, szerintem egy igazán jó filmre számíthatunk, a címe: The Theory of Everything.

j

Az élet ízei

Mi sül ki abból, amikor egy filmnek Steven Spielberg és Oprah Winfrey a producerei, a Csokoládé rendezője Lasse Hallström rendezi, Helen Mirren a főszereplője, teli van kulináris élvezetekkel, kulturális különbségekkel, és nem mellesleg könyv alapján készült? Megmondom: The Hundred-Foot Journey, avagy Az élet ízei. :) 

A filmet Miamona barátnőmmel néztük meg, és bár találtunk benne kivetnivalót, azt kell mondjam, én egészében véve jól szórakoztam. Ez egy olyan film, ahol kellő arányban adagolják a humort, a kultúrát, a finom ételeket és a jó színészi játékot is. Helen Mirren majdnem olyan csodás, mint Meryl Streep. Majdnem. Elegáns, ellentmondást nem tűrő dáma, akinek mégis meglágyítható a szíve, és vannak érzései. Meg csípős megjegyzései. 

A történet röviden:

"A festői szépségű dél-francia kisvárosban Madam Mallory (Helen Mirren) éttermének, az előkelő Le Saule Pleureur-nek nem akad párja: a Michelin csillagos konyhában egymás után készülnek a gasztronómiai csodák a szenvedélyes, ám kissé vaskalapos tulajdonosnő irányításával. Az egyszerű ételek is kifinomult fogássá változnak a keze alatt, amivel vendégeit teljesen megbabonázza. De a tökéletes recepthez mindig kell egy izgalmas hozzávaló. És ez most az egzotikus Indiából érkezik.

Egyik napról a másikra toppan be a csendes városkába a Kaddam család, akik nem kisebb tervvel állnak elő, mint hogy megnyitják indiai éttermüket szemben a francia gasztrocsodával. Nem csak a hangos zenétől lesz zajos a környék, de a kurkuma, a szegfűszeg, a curry, és a garam masala is felpezsdíti a lakók ízlelőbimbóit. Az eddig rozmaringtól, és bazsalikomtól illatózó környék élete kezd teljesen a feje tetejére állni, és ezt persze Madam Mallory sem nézheti tétlenül. Megkezdődik a rivalizálás, míg nem a Kaddam család gyöngyszeme, a hihetetlenül tehetséges Hassan (Manish Dayal), és Madame Mallory elbűvölő séf helyettese, Maquerite (Charlotte Le Bon) szövetkeznek: a két teljesen eltérő kultúra ízeit egyesítve élettel telítik meg nem csak a tányérokat, de a bájos városkát is. És ez még Madame Mallory világát is felkavarja. Szárnyai alá veszi Hassant, hogy megtanítsa a kulináris kifinomultság minden csínjára, és közben ő maga is megnyílik az új ízekre, és az élet új csodáira. Mert kell az a kis fűszer, ami kicsit megbolondítja, és felkavarja az egyhangú ízeket."

Manish Dayal, aki a fiatal Kaddam séfet alakítja, nagyon jóképű, de srácos is egyben állandó borostás álmos-kiskutya kinézetével és hatalmas szemeivel. :) Közte és Charlotte Le Bon között egyfajta Csokoládé-féle szerelmes szálat próbáltak húzni, ez szerintem annyira nem sikerült szerencsésen, főleg a rivalizálások miatt. 

A hangulat vidám volt, tetszettek az apró bosszantások és bosszankodások, a csodaszép francia táj, és az ételekkel telizsúfolt jelenetek. Igazán kellemes egyveleg lett a fűszerekből. halakból, friss piaci árukból és az egyéb gasztronómiai különlegességekből. A Michelin csillag hajkurászása picit erőltetett volt, illetve nekem nem tetszett, ahogy Hassan feljebb és feljebb tört, és hogy konkrétan az ő csillagaként kezelték a Michelin csillagot, holott azt úgyis az étterem kapja, nem a séf (más kérdés, hogy az érdem nyilván a séfé - de cáfoljon meg, aki tudja ezt pontosan). 

Kritikával illetném még, hogy nagyon elnyújtották a film végét, egy kis vágás még jót tett volna, és némi klisé-gyomlálás itt-ott, de ezt leszámítva egészében véve, tetszett, és örülök, hogy megnéztem ezt az életigenlő és ételigenló filmet. :) 

Ajánlom a konyha szerelmeseinek, a Csokoládé kedvelőinek, de akárkinek, aki szereti a kedves, szívhez szóló sztorikat, némi fűszerrel. ;) 

Számszerűen...? ...vagy Michelin csillagban? :) 10/7,5 a maga nemében, és a szórakoztató, kikapcsoló gasztro-filmek közt, igazán kellemes kirándulás. 

Készült: Richard C. Morais: Madame Mallory és a kis indiai konyhafőnöke című regénye alapján. 

Trailer.

Kérdéssor

Forrás

Horsegirltől kaptam a meghívást ennek a kérdőívnek a kitöltésére nemrég, és most úgy döntöttem eleget is teszek neki. Bárki kiteheti a blogján, aki szeretné, nem adom tovább külön-külön, de Miamonának örülnék, ha kitöltené. :) 

Kérdések:

Szoktál nassolni olvasás közben?

Néha igen, csokit, ropogtatnivalót, tulajdonképpen bármit amit nem-olvasás közben is szeretek nassolni, de egészében véve nem nassolok rendszeresen olvasás közben. :)

Mit szeretsz iszogatni olvasás közben?

Erre sincs külön bevált receptem, ugyanazt, mint máskor: vizet, tejet, kávét, gyümölcslevet.

Szoktál írogatni a könyvekbe, vagy kivagy magától a gondolattól is, hogy firkálj beléjük?

Nem szoktam, de nem ver ki a víz tőle; régebben többször is firkálgattam a könyvekbe, de csakis értelmes dolgokat. Volt amelyik könyvben odaszótáraztam az ismeretlen szavak fölé a jelentésüket, volt, ahol kijavítottam a nyomdahibákat, és volt olyan is, ahol a saját gondolataimat fűztem hozzá a sorokhoz - ez konkrétan J.K. Rowling életrajzi könyvénél volt, és ott is különféle tárgyi tévedések, vagy hibák késztettek eme gaztettre - de ha már itt tartunk, nem kell ezt olyan szörnyű-borzasztó dolognak tartani. A mai napig imádom elővenni azokat a könyveket amikbe írtam valamit, mert benne van a lenyomatom, az a pár akkori gondolat, betűkanyarítás szerintem sokkal többet ér, mint az hogy hú mennyivel "rontod le" a könyv értékét. Lerontod, mégis ki számára, ha a könyv a tiéd marad? Le kéne szokni az olyasfajta könyvre vigyázásról, ahol az ember már attól beparrant, hogy látszik a könyvön, hogy el van olvasva... :) A könyv van értem, nem én a könyvért - de mindezt mondom én is úgy, hogy szeretek természetesen vigyázni rájuk, ésszerű korlátokon belül.

Forrás

Szamárfülhajtó vagyok, erről nem is akarok leszokni, és van könyves noteszem egy ideje, oda fel szoktam jegyezni, ami esetleg később bekerül a posztba, jó idézet, ismeretlen szó stb. 

Mindig el kell jutnod egy fejezet végéig, vagy le tudod tenni a könyvet bárhol?

Régen nagyon ragaszkodtam a fejezetek, részek végéhez, ma már bármikor abbahagyom, mindegy, úgyis ugyanott fogom folytatni.

Olyan ember vagy, aki elhajítja a könyvet a szoba másik sarkába, ha idegesítő regényt olvas?

Nem, nem szoktam, legfeljebb gondolatban. De tankönyvet már vágtam a sarokba, sőt meg is tapostam, de a tankönyv az egy egész más kategória, mint a regény :)

Ha szembejön veled egy ismeretlen szó, azonnal rákeresel?

Legtöbbször nem. Ha tényleg annyira nagyon ismeretlen, hogy szövegkörnyezetből sem tudom kikövetkeztetni, akkor megnézem, illetve akkor, ha többször is előfordul. De ha nagyon olyan a hangulatom, megnézem azonnal is. 

Legutóbb Gail Carriger könyveiből tanultam egy csomó új és izgalmas szót így. :) 

Mit olvasol most?

William Golding: Lord of the Flies, Jeff VanderMeer: Fantomfény, John Boyne: The Boy in the Striped Pyjamas. Mindig több könyvet olvasok egyszerre, általában 3-4-et. 

Forrás

Milyen könyvet vettél legutóbb?

Legutóbb ezt: Jodi Picoult: Songs of the Humpback Whale, mert ez még hiányzott a Picoult gyűjteményemből, és nagyon olcsón volt a bookdepón. 

Van kedvenc helyed vagy időpontod az olvasásra?

Nincs kifejezetten, bárhol és bármikor olvasok, legyen az itthon az ágyban estefelé, napközben a kanapén, utazás közben autóban-vonaton, várakozás közben, akár a postán is előkapom a könyvem, sőt, néha reggeli közben is előveszem a könyvem. :) 

A sorozatokat vagy az egyrészes könyveket szereted jobban?

Nem tudok kerek-perec dönteni a kettő között, a JÓ könyveket szeretem, és lehet az egy kötet, lehet az egy egész regimentnyi sorozat is. :) Mindenesetre árulkodó, hogy nagyon sok kedvenc, és kedvelt könyvem van, amik sorozatok (HP, Fever, Carriger könyvek), és nem zavar, ha valami sorozat, amíg nincs színvonal-csökkenés. 

Van olyan könyv, amit mindig előhozol és szeretettel ajánlasz mindenkinek?

Van :) A Harry Potter könyvek mindenek felett :) De egyébként olyan amit tényleg mindenkinek ajánlok, kevés van, figyelembe szoktam venni, hogy ki mit szeret, milyen személyiség, mit szokott olvasni. Így pl. egy offline barátnőmnek ajánlottam a Fevereket, bele is szeretett, egy másiknak viszont soha nem mondanám ezt a sorozatot, őt Agatha Raisinre csábítottam el, azóta az összes részt megvette. Egy szegről-végről ismerőst, aki inkább szépirodalmat szeret olvasni, rávettem, mindenképp vegye meg és olvassa el Evelyn Grill A gyűjtő című könyvét, és imádta. De így hoztam össze Apukámat és a Jonasson-féle A százéves embert... is, Nagypapám pedig azóta az új Jonassonért is lelkesedik! Ilyenkor mindig nagyon-nagyon örülök, hogy jól választottam. 

Hogy rendszerezed a könyveidet?

Jelenleg kicsit össze-vissza vannak, bár azért szerzők szerint egy helyre szoktam tenni, de mindig rendezgetem is. Van egy polc, ahol csak fekete/sötét gerincű könyveket raktam, de egyébként nem szeretek szín szerint rendezni. Ami biztos, hogy ábécé-rendben sosem lesz nálam semmi - az elég könyvtárhangulatú már, és bár praktikus, talán kicsit lélektelen. Méret szerint is szoktam rendezni, mert hülyén néz ki ha nagyon különböző méretek vannak egymás mellett. Néha kiadók szerint is egy helyre teszem őket, de ez is általában a méretből adódik, meg mert egymás mellett jól néznek ki a logók az azonos helyen a gerincen. Illetve mindig külön vannak rakva a polcon a kölcsönvett, vagy könyvtári könyvek is. 

Köszönöm a meghívást :) 

Őszi tervek

Nem szoktam évszakonként tervezni, sőt, ilyen módon előre kupacolni a könyveket, de valahogy átragad rám is, ha mások (Katacita például) is elkezdenek listázni és tervezni, hogy akkor nézzük, nekem mik lesznek a következők? A nyárit is jól felrúgtam (10/2), biztos ezt is fel fogom, de volt egy kellemes negyed órám könyvrendezgetéssel, igazgatással és fényképezéssel. :) 

Íme a tervek, hogy legyen mihez hasonlítani majd a kimenetelt: 

Kattintásra még nagyobbak lesznek :) 

A Curtsies & Conspiraciest már befejeztem, de olyan szép könyv, hogy azért betettem a többi közé. A Fantomfényt és a Lord of the Fliest már olvasom. Kicsit előtérbe helyeztem a kölcsönvett könyveimet is, hogy végre vissza tudjam majd adni tulajdonosaiknak, de ezeken kívül még jó pár saját könyvre fenem a fogam ősszel, meg még idén, például a Casual Vacancyre, Amadea friss posztja óta megint. :) 

Ebben a kupackában benne vannak még a várólistacsökkentősök közül is, pl. a Her Fearful Symmetry, amire mondtátok is hogy őszies hangulatú könyv, a Szent Johanna Gimi első része, és a Kindle-n is pár könyv. 

Csekély az esély rá, hogy ezeket mind kipipálom ősszel, illetve hogy pont ezeket, de a jelenleg is már olvasottakon kívül ez az az ötösfogat, amit valószínűleg tényleg ki is végzek: 

- Alessandro Baricco: Harag-várak
- Georges Simenon:Maigret és a furcsa idegen
- Donato Carrisi: Démoni suttogás
- Audrey Niffenegger: Her Fearful Symmetry
- Alice Hoffman: Property Of

Ki mit tervez, vagy nem tervez őszre? Mit olvassak leginkább és leghamarabb a prezentált pakk könyvből? :) 

Cristy Lopez képe, forrás.

És ha ősz, akkor nekem: avar, almás pite, kakaó, puha zokni, rózsaszín termo pulcsi, szürke esernyő és Harry Potter... :) ezek jutnak eszembe. 

Curtsies and Conspiracies

Gyönyörű a borító

Gail Carriger: Curtsies and Conspiracies (Finishing School 2.)

Visszalibbentem a Gail Carriger-féle steampunk világba nem csak a manga révén, hanem a szerző young adult sorozatának következő kötetével is, ami a Soulless világában játszódik, ám Alexia Tarabotti kora előtt kicsivel. A Finishing School első részét az Etiquette & Espionage-t még tavaly decemberben olvastam, és a Parasol Protectorate köteteihez képest egy kicsit gyengécskének éreztem. Nem volt azért kérdéses, hogy folytatom-e ezt a sorozatot is, és meg kell hogy mondjam, jó döntés volt, mert a Curtsies & Conspiracies már szórakoztatóbban és gördülékenyebben tárja elénk a furcsa lányiskolában történtek következő epizódját. 

"Does one need four fully grown foxgloves for decorating a dinner table for six guests? Or is it six foxgloves to kill four fully grown guests?"

Sophronia és társai ebben a részben ugyan tovább nyomoznak a prototípus ügyében is, de ezen kívül rengeteg minden más történik velük, Londonba tart például az Mademoiselle Geraldine vezette iskola léghajója (igen, az iskola egy léghajón van :)), Monique-nak bálja lesz, különös kísérletre készülnek Professor Braithwope-pal, aki mellesleg vámpír, feltűnik egy (ál)jósnő is, és egy emberrablás ügyét is meg kell oldani... Ahh, és el kell meséljem, feltűnik Lord Akeldama is! :) Nem mellesleg pedig itt van Vieve is, vagyis Genevieve Lefoux, akit ismerünk a Soulless sorozatból, csak itt még kis 10 éves gyerkőc. :)

"She was permitted to sit, with only a dirty look from Mademoiselle Geraldine, who thought punctuality more important than anything else, including bathing, brains and breathing."

A kötet erősséges, hogy telis-tele van kémkedéssel, cselszövéssel, álcával, lefüleléssel és mindenféle fondorlatos machinációval, és még humoros is. Remek kombinációja a lányiskolai izgalmaknak és a paranormális kalandoknak. Röviden szólva: hogy menekülj báli ruhában egy vérfarkas segítségével a vámpírok elől? :D És igen, köszönöm, remekül vagyok! :)

A lányoknak rögtön az elején tesztfeladatokon kell megfelelni, engem már ez elbűvölt, pedig gépek és csavarok és a prototípus is befigyelt, de mégis, teasütemények, kontydivat és puffos ujjú ruhák közt. :) Amikor a párnák hímzése is kódot rejt, akkor aztán minden apróságra figyelni kell. Sophroniának nincs gondja ezzel, a vérében van a kémkedés művészete, rendkívül jó megfigyelő, de ha a tettek mezejére kell lépni, akkor sem tétovázik.

"Dimity was so pretty and chattery, she quite overpowered the average male. Many gentlemen were unable to cope with abundant chatter, which is why they so often married it." 

Értékelés: 10/9 Izgalmas, steampunkos bonyodalom és kémkedés pukedlik és parolák közé rejtve. Alig várom a harmadik kötetet, az új szereplőket, a kibontakozó románcot, és persze a sok titkos hadműveletet.

A sorozat honlapja rengeteg jópofa tartalommal.

Érdekes szavak, kifejezések:

- circumspect - körültekintő, óvatos
- contraption - készülék
- foxglove - gyűszűvirág
- calico - pamutvászon/tarka
... és még jó csomó... Igazán választékos és érdekes szókinccsel dolgozik Carriger most is, nyelvfejlesztésnek is kiváló. :)

" 'Will you ever stop seeing conspiracies?'
'When others stop concocting them, I suppose.' "

Következő kötetek: 

3. Waistcoats and Weaponry (2014. november)

4. Manners and Mutiny

Templomos lovagok és katicák

Gail Carriger -REM: Soulless - The Manga Vol. 3.

Egy ideje már szemeztem vele, és augusztusban ki is egészítettem a gyűjteményem ezzel a szépséggel. A kötet a Napernyő Protektorátus – The Parasol Protectorate sorozat harmadik részének, a Blamelessnek a történetét meséli el.

Nekem a ez a rész volt kicsit a mélypont a sorozatban, így nem számítottam semmi kiemelkedőre, de kellemesen csalódtam. Rosszabb emlékeket őriztem, bár ez lehet hogy azért van, mert amit kifogásoltam a kötetben, az főleg az akciójelenetek összevisszasága volt, és az, hogy úgy érzem Carriger hiába tud jó akciójeleneteket kitalálni, nem igazán írja meg őket jól. A templomos lovagokkal sok volt a kavarodás, a mangában persze ez teljesen máshogy jött le, hiszen néhány kockányi szöveg nélküli harc és civakodás lefedte mindazokat a részeket, amiket kevésbé élveztem olvasni.

A karakterek rajzaihoz már hozzászoktam, de úgy vettem észre, mintha Akeldamán változtattak volna kicsit, és most még lágyabb lett, aminek nem örülök, mert legyen bár akármennyire is dandy a drága vámpírúr, azért némi tekintélyt parancsoló vonása maradhatna. 

Élveztem a történetet, a változtatásokat, egyszerűsítést és a rajzokat is, így sajnálom, hogy úgy tűnik, nem lesz már több folytatása a 4. és. 5. kötetnek megfelelően. Ez a manga-rész az utolsó, és ehhez mérten egyébként szép lezárást kapott. :) 

Az indokok Gail Carriger blogján olvashatók: 

"Is this the last installment of the Manga series?Yes, it looks like it is. REM is a little burnt out on the project, it's been years of her drawing my characters, and I imagine she wants to draw her own (or something else, or nothing at all) for a while! I understand her feelings entirely and think Blameless makes a good ending for the series. Plus, she included a special bonus ending. Lastly, frankly, it was a little odd to think about how to manga-up an inconvenienced Alexia for Heartless. I think the first three hold as a trilogy. I'm happy with the decision, but since the manga creation process has been nothing but fun for me, I am a little sad to see that aspect end."

She... ez meglepett, azt hittem pasas rajzolta, de ne kérdezzétek miért. :)

A Custard Protocol első része - Prudence - 2015. márciusában jön, a Finishing School harmadik része - Waistcoats & Weaponry - pedig 2014. novemberében. 

A "színes" oldalak közül egy kis csemege:

Genevieve Lefoux és Alexia, valamint Professor Lyall és Conall Maccon

10/8,5

Hogy kell betyármód unatkozni?

Baráth Katalin: Az arany cimbalom (Dávid Veron 4.)

A borostyán hárfa volt a legjobb a Dávid Veron kötetek közül, nyáron olvastam, két éve a Balaton partján. Amikor jött a cimbalom híre, külön örvendeztem, mert címötleteltem a posztomban és bár nem arany, de ezüst cimbalom volt a felsorolásban :) Hú, nyáron megint Veront lehet olvasni! A könyv végül picit később került a kezembe, és valahogy nem akaródzott nyaralni vinni, vagy nyaraláson olvasni. Olyan nagy volt és komor. Persze szép, és igényes, imádom a kinézetét, és nagyon "felhasználóbarát", még kihajtogatva sem törik meg a gerince. Hogy, hogy nem, a nyaram jó része a cimbalommal telt mégis, de nem az olvasásával, hanem azzal hogy mennyit tologattam. Van ilyen néha. Belevágtam, ajj, de jó, Veron!!!... és jött az első koppanás, amit aztán követett a többi. Bakter, vonatrablás, Rózsa Sándor. Híjjja. 

Elkezdtem jegyzetelni vázlatposztba á la Amadea, és már az első három mondatom (nem lett több) ez volt: 

"Uncsi a vonatrablás. Mi az hogy áristom? Mennyi betű van egy oldalra zsúfolva!"

A vonatrablás annyira megfeküdte a gyomrom, hogy két hétre félredobtam a könyvet, aztán csak utánanyúltam, hogy kell azért benne Veronnak is lenni, hello, és találtam is, bár keveset. 

Én imádom Baráth Katalint (imádlak Kata!) és a könyveit is, főleg a zongorát és a hárfát, de ez a kötet nekem óriási csalódás volt. 

Olyan "szép", hogy az már a szépirodalom kedvelőinek kecskeszakáll-simogatását avagy összeszorított rúzsos-csücsörítéssel való bólintását váltja ki. Mintha Mikszáthot vagy Móriczot olvastam volna, töményen, azok minden cikornyás unalmával és hosszas bevezetéseivel. Túl kevés Veron, túl férfias-fiús háttérvilág. Jóska és Pista roppant tehetetlen páros, Dávid Szilveszterről jó, hogy kiderült több minden, de igazság szerint a végére leginkább csak kupán csapni akartam volna egy vizeskorsóval/ostornyéllel/gémeskút vedrével... a megfelelő aláhúzandó. 

A közepe táján, amikor a két szál összeér, és valamit megsejt az ember, élveztem  olyan 30-40 oldalt belőle, és fellelkesültem, aztán visszasüppedtünk (én és a nevezett könyv) ugyanoda...  

A háborús hangulat csak valami sötét felhős pecsét volt, pedig azt hittem közelképet kapunk a világháborúról, a készülődésről, nem mintha érdekelne, mert bbrrr, történelem. Ugyanígy, brr, betyárok, brr, vonatrablás, brr parasztos beszéd. Elveszett az a rusztikus parasztosság ami eddig uralta a Veron-regényeket, most valahogy tényleg Rokonok utánérzésem lett - amivel ki lehet engem kergetni a világból (brrr!!). Nehezen követhető, túl bő lére eresztett. Ha ez az új Veron-irány, akkor én búcsút intek. 

Az utószó egy-két mondatában több érdekfeszítő dolog volt, mint az egész regényben, pl, hogy egy japán ember írt életrajzot Rózsa Sándorról, vagy hogy van könyv, ahol híres betyárok fotóit meg lehet nézni. 

Mellesleg szerintem sokat elárul, hogy az utószó maga is milyen válogatott szavakkal lett megírva, hát ki se tudtam bogozni egynémely mondatot, ez már nekem egy kicsit rájátszás a szépírásra. 

Forrás

De a regényben is komplett oldalakat nem értettem meg, vagy épp azt se tudtam ki szerepel. Olyan messziről kanyarodott be néhol a társaskocsi a kanyarban, hogy csak bosszús lettem, most olvassam újra, vagy menjek tovább? Volt, hogy kiderült valami, de nem igazán rémlik kiről derül ki valami... kissé túltobzódtak az inkognitók is. Erőszakot téve magamon, végigolvastam, de a befejezés sem hozott nyugtot, ellenben kételkedem egy asszonyszemély erejében, és hát kicsit nevettem, ahol nem kellett volna, de ez már spoiler lenne. 

Kedvenc jelenet: Veron a dézsában fürdik + Ady kötet :) 

Unalom a köbön: Rózsa Sándor.

A rejtély: oké, de kissé erőltetett és nehezen bogozható ki. 

Kedvenc idézet: 

"Dujmovics asztaltársasága, Dávid Jóska, Vékony doktor és Remete Pista tisztában voltak vele, hogy a polgári élet gyönyörűségein a kapitány legfőképpen a férfitársaságot, a bolgár dohányt és azt az áldott csöndet érti, amihez az elmúlt hónapokban ritkán jutott hozzá, lévén az ifjabb Lázó (a legtöbb kisdedhez hasonlóan) nem fogta föl édesatyja türelmes magyarázásából, hogy a fogak szaporodása olyan öröm, amit inkább a néma szerzetesek jámbor derűjével, mintsem a tatár hadak fékevesztett üvöltésével illik kifejezni."

Értékelés: 10/4 Nem lettünk cimbik. Kérek valami lélekbalzsam könyvet, tanyák, ostorok, Sándorok kíméljenek.  

Itt vannak róla lelkes posztok, mert a többség (rajtam kívül mindenki?) szereti: Amadea, Ilweran, Lobo. 

Augusztusi portya

Forrás

Az előző havi dőzsölés után nos, először is elszégyelltem magam, kimagyaráztam, örömködtem, aztán megnyugodtam: ugyan, ez nem ismétlődik meg! :) És ti is azt írtátok, hogy nem gond, ha nem rendszeres a havi beszerzések ilyetén jellegű "elszállása". Nos, a hónap utolsó hetéig remekül is álltam, aztán sajnos észrevettem egy akciót az egyik kedvenc, de régóta hanyagolt könyves weboldalamon, és paff.. 

Augusztusban minden eddiginél több könyvvel lettem gazdagabb, de mentségemre szól ismét, hogy én nem sokkal lettem szegényebb, mert megintcsak kávéáron sikerült hozzájutnom számos példányhoz. Lássuk a listát, mindenki vegyen nagy levegőt, mélyvíz következik! 

- Vanessa Diffenbaugh: The Language of Flowers - bookdepo bargain shop akció, Pöfi hibája :D
- Gail Carriger - R.E.M.: Soulless - The Manga Volume 3. - musthave! szintén bookdepo, már olvasom
- Vanna Cercená: Tükörnapló - Nitával antikváriumos garázdálkodás, elcsábultam egy pöttyös regényre, és mivel panaszkodtam, hogy nagyon magasra tették az ilyen kicsi lányoknak való könyveket, engedett is az árából a srác :D

Kattintásra megnő - nem mintha nem lenne így is elég... :)

És az MMBookmarketes könyvosztag:
- Jacqueline Wilson: The Illustrated Mum
- Jacqueline Wilson: Cookie
- Jacqueline Wilson: Hetty Feather
- Jacqueline Wilson: The Story of Tracy Beaker
- Sue Townsend: The Woman Who Went to Bed for a Year
- M.C. Beaton: Emily Goes to Exeter (magyarul a Miss Pym első kötete)
- Isabel Wolff: A Vintage Affair
- Nick Hornby: How to be Good
- Rebecca Wells: Divine Secrets of the Ya-Ya Sisterhood
- Rebecca Wells: Little Altars Everywhere
- Anne Marshall Zwack: The Diplomatic Corpse
- Diane Setterfield: The Thirteenth Tale
- T. Halaburda: The Basic Book of Budgerigars Look-and-Learn


Ez utóbbiakat 180 és 1250 közötti áron vettem, főleg használtak, de van köztük új is, pl. a Hornby, ami szintén csak egy ezres. (szaladjatok hátha van még :)) Egy picit részletesebben még:
Jacqueline Wilson ifjúsági regényei olyanok nekem, mint másnak a pöttyös-csíkosak, szeretem őket, és különlegesek, mert amellett hogy gyerekeknek írta, nagyon is komoly témákat feszeget mindig, ezért nem sajnáltam rá párszáz forintot, hogy néhány könyve megint hozzám vándoroljon.
Sue Townsend meggyőzőtt Adrian Mole-lal, bár még abból is vannak olvasatlan köteteim, erre a különálló regényére pedig azért is figyeltem fel, mert magyarul is most fog megjelenni jelent meg (de hülye leszek 3000-ért megvenni, mikor ez a használt eredeti példány csak 820 pénzecskémbe került).
Beaton egy separate story altogether... merthogy az Ulpius hirdetett egy nagy akciót, ahol 1000 Ft-ra leakciózták, ám a weblap az akció ideje alatt szinte végig megnyithatatlan volt, én meg durcásan máshol kerestem, és még olcsóbban találtam. :)
Isabel Wolff könyvére rég felfigyeltem, és amolyan érdekel is, nem is státuszban volt, ezt döntötte el a 180 Ft-os barátibbnál is barátibb ára, na vajon melyik irányba? :D
Nick Hornby a Slam-mel (Betoncsók) tavaly megkedveltette magát, jöhet a következő.
Rebecca Wells: egy kulcsszó kellett: délen játszódik, Amerikában. :)
Diplomatic Corpse - egy régi érdeklődés, magyar főszereplővel ;) rádobtam a kupacra, hogy a postaköltség helyett inkább még egy könyvet fizessek nekik na.
A tizenharmadik történet: áradozások mindenfelől, kell.
Budgies - papagájok, imádom a dögöket, olvasni is róluk... Hátha megtudok valami újat, bár igaz, hogy már negyed évszázada tartok papagájt  :D (atyaúristen!).

Augusztusi mérleg: 16 könyv, ebből 15 angol nyelvű és csak 1 magyar (legalább egy kis löketet ad, hogy olvassak még többet angolul :)), mind saját vásárlás, de rém olcsók, a legolcsóbb 180 Ft, a legdrágább pedig az egyetlen teljes áron vásárolt könyv, a Soulless Manga: kb. 2700 Ft.

Kiterítve, katt!

Az idei évet kikiáltottam a megfontolt beszerzések évének, amit egész szépen tartottam is, de a nyári időszakban elreppent az eredeti elhatározás, és könyvharácsoltam, elcsábultam, nyári akciók döntöttek romba... Nem mondom, hogy nem lesznek még beszerzések idén, hisz három Agavés is jön hozzám szeptemberben, de idén már nem szeretnék igazán vásárolni, visszatérek a megszokott menetrendhez, az ilyen nagy portyák negyedéhez, ötödéhez. ;) Éves szinten egyébként még mindig jobban állok mint tavaly. Aki nem hiszi, járjon utána! :D

Valami büntetésen agyalok magamnak emiatt a július-augusztusi sok könyv miatt... Nyugodtan adhattok ötleteket! :) Az én egyik ötletem, hogy jövőre elolvasom az összes idei beszerzést  - csak ilyenkor mindig szegény 2010-es, 2011-es, 2012-esek jutnak eszembe, hogy na és akkor azokat mikor, amit még azokból a kupackákból nem olvastam? :D

A többiek bűnözései: Amadea, Catriana, Nita, Theodora, Nikkincs, Zakkant, Katacita, Horsegirl, Pöfivonat. 

A szőke ciklon

Mondhatnám, hogy Rejtő Jenős ez az év, de éppúgy a hatodik R.J. került sorra, ahogy pár hete a hatodik Szabó Magda idén, szóval inkább csak arról van szó, hogy több kimaradt művet is pótolok kedvelt szerzőimtől. :) 

A szőke ciklon volt a következő a sorban, ami nehezen kategorizálható a Rejtő-regények között is, mert van benne sok kaland, akció, egy kis Afrika és némi légió is, és leginkább zűrzavar, amit ki és mi más okozna, mint A NŐ, aki ciklon is és hurrikán, és borzalmasan tud vezetni. :) Szinte hihetetlen hogy ez a könyv 1939-ben íródott, olyan modern, és kortalan a humora is. 

"Az író töredelmesen, de röviden beismeri, hogy regényének előzményei vannak.

A regény úgynevezett előzményein olvasó és író egyaránt szeret hamar túlesni. Az ilyesmi részint unalmas, részint sablonos, különösen ma, mikor a regényírás bizonyos fajtáit már nem is iparszerűen, hanem a konyhaművészet szabályai szerint, kész receptek alapján főzik ki. Például: „Végy két ifjú szerető szívet, törd meg, forrald fel a szenvedélyeket, hintsél a tetejébe egy kis édes egyházi áldást, és jól megfőzve vagy félig sületlenül bármikor feltálalhatod az olvasónak.”

A kalamajka ezúttal egy hatalmas gyémánt körül kerekedik, amit egy álmodó Buddha elnevezésű szoborba rejtettek el, és ami Evelyn Weston jogos öröksége lenne. Ennek a dobozkának többen is nyomába erednek különféle hamis és kevésbé hamis eladási listák alapján, keresztül-kasul beutazva Európát, időközben több álmodó Buddha szobros dobozkára bukkanva, amik hol varróládikának, hol borotválkozós nesszeszernek álcázzák magukat, és képesek eltűnni akár a sivatag mélyén is. Ha mindez nem lenne elég, Evelyn egy véletlen folytán egy ember becsületének védelmezésébe is belekeveredik, és hurcolja magával az ezt bizonyítandó fontos okiratokat, valamint rögtönöz magának egy férjet, sőt, még körözik is. Hogy mindez hogy kapcsolódik össze, bogozódik ki, és honnan kerül elő a gyémánt, valamint hogy kell módszeresen darabokra szedni egy jó autót, kiderül a ciklon működéséből. :D 

A végkonklúzió pedig üditően bölcs:


"Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye – rövid és céltalan."

Fülszöveg:

"Radzovill herceg élete megmentéséért hatalmas gyémánttal ajándékozza meg Jim Hogan betörőt. Az ajándék percekkel azelőtt érkezik a címzetthez, mielőtt azt emberölési kísérlet vádjával letartóztatják. A betörő egy félig kész Buddha-szoborba rejti az ékszert, aztán elvonul kitölteni életfogytiglani büntetését. A fegyházban csupán egykori iskolatársának lánya, Miss Evelyn Weston látogatja, így mikor Jim Hogan halálát érzi közeledni, a lányra hagyományozza a gyémántot. A végrendelet nem marad titok, és többen indulnak a szobor keresésére. Evelyn nemcsak jogos öröksége után nyomoz, de újabb titok nyomára jutva, egy ember becsületét is meg kell mentenie. Izgalmas kalandjaiba kénytelen magával hurcolni egy mit sem sejtő és örökké borotválatlan lordot, pedig tudvalevő, hogy egy gentleman élete nem átjáróház. Menet közben az is kiderül, hogy a zsilett és az ismétlőpisztoly között alig van különbség, és ez nagyon elszomorító, valamint, aki utoljára nevet, az a neszesszer. Visszalő és talál…"

Értékelés: 10/8,5 Üdítő, hektikus, ám néhol kicsit nehezen követhető (vagy csak figyelmetlen voltam), de a végén minden kivilágosodik és a ciklon lecsillapodik. :) 

Tervezem még Rejtőtől a közeljövőben: 

A tizennégykarátos autó, A láthatatlan légió, Vanek úr Párizsban, Menni vagy meghalni, A három testőr Afrikában