John Boyne regénye, A csíkos pizsamás fiú címen magyarul is megjelent, és 2008-ban film készült belőle. Érdekelt, de mindig a periférián maradt.
Most, hogy mégis sikerült elolvasnom, először a rövidsége lepett meg. Inkább kisregény, mint regény. Szellős és nagybetűs a magyar kiadása is, alig hozták ki 170 oldalra. Ez persze nem baj, kicsiben is lehet nagyot alkotni.
A főszereplő a kilenc éves Bruno, egy német kisfiú, aki puffogva és némi hisztivel veszi tudomásul, hogy az öt emeletes szép házukból kénytelenek egy három emeletes, sokkal kisebbe költözni, több kilométerre legjobb barátaitól, és hogy belátható időn belül nem fognak visszaköltözni Berlinbe. Az új ház közelében egy furcsa tábor is van, magas kerítéssel körülvéve, ahol csak férfiak és fiúk vannak, mind ugyanabban a csíkos pizsamában... Bruno nem érti... Felfedezőútjai során a kerítés mellett találkozik Shmuellal, és a két kisfiú rendhagyó módon és nagy titokban barátságot köt. Bruno néha ételt is csempész ki csontsovány társának, de mindeközben nem látja át a helyzet súlyosságát, és az igazságot. Irigykedik például Shmuelra, hogy neki mennyi barátja lehet odabent, míg neki nincs egy sem, idekint...
Nem gondoltam, hogy különösebben tetszeni fog ez az írás, nem voltak nagy elvárásaim. Talán ezért sikerült megérintenie. Meg mert nem gondolkodtam rajta mi lesz, és így villámcsapásként érhetett, nos... ami lett.
.jpg)
Furcsa volt viszont, vagy kevésbé életszerű, hogy Shmuel milyen könnyedén és szabadon járkált a táborban, mennyi időt tudott a kerítés szélén tölteni... senkinek nem tűnt fel?
A zsidókérdés, és a holokauszt, azt hiszem bármilyen tálalást is kap, egy rettenetes téma. Ebben a regényben egy kicsit értetlenkedő, kicsit hisztis, igazságtalanul vagdalkozó kisfiú, az SS-tiszt fia hoz egy új perspektívát.
Határok, különbségek, barátság... nagyon sok érzelem került a könyvbe, még ha maga a szöveg száraz is.
Külön plusz, hogy mik lesznek Bruno félrehallásaiból... Out-With... csak a könyv közepe felé esett le a tantusz, hogy ez lenne Auschwitz. A The Fury is roppant találó gyermeki elhallás a Führer helyett...
Értékelés: 10/8,5 Rövid, de felkavaró érzelmi utazás...
Most, hogy így olvastalak, eszembe jutott a vége... :( Előrébb kúszott a listán, mert olyan szépen írtál róla. :)
VálaszTörlésÓ, sajnálom, hogy eszedbe jutott. Én a filmet nem láttam előtte, sejtésem se volt róla... mondjuk "jobb" volt így.
TörlésÖrülök, ha olvasni fogod, kíváncsi vagyok a véleményedre. :)
Ja nem spoiler miatt baj, hogy eszembe jutott, úgyis eszembe jutott volna, ha elkezdem olvasni, csak olyan szomorú és nem várt. Én legalábbis nem vártam. Vagyis nem így, ilyen formában.
TörlésJa, értem. Igen, fura... valahogy, eszembe se jutott, amíg Bruno fel nem hozta... és akkor akkorát dobbant félre a szívem, hogy ihajj, és csak mondogattam, hogy ne, légyszíves ne. :(
Törlés