2020. október 10., szombat

Strike - 4. évad - képes élménybeszámoló

Alig vártam már a Cormoran Strike sorozat negyedik részéből készült adaptációt, ami végre valahára annyi részt kapott, amennyit megérdemel, és nem csak két nyúlfarnyki epizódba sűrítették, mint a második és harmadik "évadot". A Lethal White - Halálos fehér - négy részen keresztül meséli Robin és Strike újabb nyomozását, amiben a sírrablástól a lovakig van minden dögivel, és bizony, aki rég olvasta már a kötetet, az akár újra meg is lepődhet, mi hogyan is történt. Én legalábbis részben így voltam. Teljesen visszaköszönt a könyv olvasásakor érzett zavarom: hogy is van ez? mire is utal ez a nyom? ki is csinálta ezt vagy azt? A történet pont ugyanolyan bonyolult és csavaros, mint amilyen a könyvlapokon volt, és élveztem újra fejtegetni a rétegeit, még ha a végkifejletre nagyjából emlékeztem is. 

Annyira jó volt viszontlátni a Tom Burke és Holliday Grainger által tökéletesen megformált Strike-ot és Robint! :) Erre az évadra értek be szerintem teljesen, és azonosulnak teljesen a szerepükkel. Remekül játszanak együtt most is, és egy az egyben adják a karaktereket, akiket a könyvekből megismerhettünk. Nincs hiba. 

A főcím kellemes noiros dallamait is remek volt újra hallgatni, és bár volt néhány nagyon sötét képkocka az első-második epizódban (Trónok harca 8. évad utánérzés  :D), igazából nem találtam rajta más kritizálni valót. 

Egy rövidre zárt kihallgatás.

Élveztem, ahogy bemutatják a szereplőket, gombolyítják a bűncselekmény fonalát, és a magánéleti szálakat egyszerre, és ahogy tértek vissza a saját emlékeim is a kötettel kapcsolatban. Ahogy felderengett a Winn házaspár, a nagy Chiswell család, Billy és Jimmy, és a többi lehetséges gyanúsított. 
Nagyon erőteljes jelenetet sikerült kreálni Robin és Geraint Winn közt, amikor Robin gyakornokként beépülve lehallgató készüléket helyez el az irodában. Amikor Geraint Winn mögötte áll, és magyaráz, Robin pánikrohamot kap, amit elképesztően erőteljesen jelenítettek meg. 

Robin és Geraint - a pánikroham.

Tetszett, hogy Robin és Matt kapcsolatáról visszaemlékezés-szerűen is voltak képek, az esküvős jelenet maga pedig tökéletes volt, csakúgy, ahogy az elválás is. Az egyik kedvenc jelenetsorom volt a szakítás, és a taxis poén a végén, hát azon hangosan lehet röhögni, és hoz egy kis feloldozást. :) 

Esküvői veszekedés - how lovely!

Mr. Hányinger

Robin és Amir

Szintén nagyon erős és szuper jelenet volt a Robin és Amir közti, amikor Robin a white priviledge-re rájátszva fenyegeti Amirt. Mindig megdöbbentő, hogy Robin micsoda átalakulásokra képes, amikor nyomoznak, és ezt nem elsősorban a külsőségekre értem - a haj, a kontaktlencse, az egy dolog, sőt, még az akcentus is, bár az is mindig briliáns! -, hanem, hogy szinte teljesen más személyiséggé is átvedlik, és sokkal több az önbizalma is olyankor, határozott és tökös lesz, persze mindig az adott helyzetnek megfelelő módon. Bámulatosan jól csinálja szerintem. :) 

Robin másik beépülése. :)

Remek volt az Amir és Strike közti jelenet is, amikor Strike meglátogatja a srácot, és az neki próbál támadni a vajkenő késsel. "What, you gonna butter me?!" :"D

Akcióban a páros!

Most, hogy végre nem próbálták az eseményeket nagyon besűríteni, a négy részben jutott idő szinte minden apróságra - Strike és Lorelai kapcsolatára, a Sarah Shadlockos jelenetekre, beszélgetések kibontására, és természetesen nem hiányzott a Robin és Strike közti véletlen szájrapuszi sem, amit rendkívül jól mutattak be, érzékeltetve, hogy mindkét szereplő jobban zavarba jött ettől, mint talán kellett volna, ha nincsenek underlying érzések (asszem lassan elfelejtek magyarul, de tényleg nincsenek néha normális magyar szavak, amik egyszerűen helyettesítenék, amit mondani szeretnék :D). 
Kicsit talán az sms-ek hiányoztak nekem Sarah-val kapcsolatban. A viszony egy picit másként, egyszerűsítve derült ki, csak a fülbevaló segítségével. 

A szörnyű parti, és Sarah.

Strike és Lorelai - akit egyébként nem ilyennek képzeltem.

A csodálatos zöld ruha.


Összességében nagyon elégedett vagyok a legújabb adaptációval, örülök, hogy a lényegi elemeken, de az apróságokon sem igazán változtattak, és hagytak időt mindenre, kifejteni. Remélem ezentúl is ezen a nyomvonalon haladnak majd tovább. ;) 

Még több kép a sorozatból >itt<

A sorozat korábbi évadairól itt írtam: >1.<,  >2.<>3.<
A könyvekről pedig itt: >1.<>2.<>3.<, >4.<


2 megjegyzés:

  1. Na, végre végignéztem. Az 1. részen eléggé úgy szenvedtem át magam, de aztán a 2.-tól már beszippantott.

    Egyetértek azokkal, amiket írtál. Charlotte-ot sokkal szebbnek képzeltem, ha már annyiszor hangsúlyozták, hogy Strike a közelében sem járt hozzá képest. Lorelai nagyon szimpatikus volt, igazán sajnáltam, hogy ilyen dicstelenül lett vége a kapcsolatuknak.
    Az a ritka helyzet állt elő, főleg az első és ennek az évadnak a kapcsán, hogy jobban tetszik a sorozat, mint a könyvek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jejeee, örülök, hogy eljutottál hozzá! Annak meg pláne, hogy tetszett is. A férjemnek nem jött be egy rész alapján (1. évad 1.), érdekes, neki a könyv jobban, de ez nagyon változó lehet. :)
      Lorelai-t én is sajnáltam, valóban szimpi, és többet érdemel.

      Törlés