Néhány gondolat a mostanában olvasott könyveimről, amikben legfeljebb annyi a közös, hogy angol nyelven olvastam őket. Kapnak pár mondatnyi gyors értékelést ebben a zanzaposztban.
A 2014-es zsákmányom része volt ez az angol használt könyves oldalról beszerzett papagájos kötet, és sokszor előfordult már, hogy majdnem kinyitottam, de aztán csak visszakerült mindig a polcra. Idén a várólista csökkentős könyvek közé tettem, és kellemes kitérő volt a regények világából; igazán jólesett némi ismeretterjesztő adalék, könnyed formában. Bár már három évtizede tartok madarat, megtudtam néhány újdonságot is. Például, hogy a hullámos papagájok Ausztráliából származnak, és az őslakók szava rájuk a "betcherrygah", ebből származik az angol budgerigar szó. :) Jelentése "good to eat". :D
Szép kiadvány, nagyon sok képpel.
Néha kicsit önismétlő volt. Bevezet a tenyésztés alapjaiba, de a kedvencként tartás jobban érdekelt volna.
Hasznos szavak, kifejezések:
aviary - madárkalitka, madárház
molt - vedlés
down - pihe
spray millet - fürtös köles (fürtöcske)
John Marrs: Her Last Move
Hát nem ez a legjobb John Marrs, az biztos. Így néhány hét távlatából már elég halványak az emlékeim.
Naturálisabb volt és kevésbé a pszichothriller vonal, egyben lineárisabb is volt a történet, nem volt sok elágazás, kanyar, kevés volt a meglepő fordulat. A super recognizerek nagyon érdekesek voltak. A lélektan és a motiváció tetszett a sorozatgyilkos mögött, de egyébként valahogy eddig nem ezt kaptam John Marrstól.
... és Hornbytól sem. A betoncsókot imádtam, a Cicikrisztus is érdekes volt, és tetszett a prózája, ebben a kötetben viszont nem találtam meg a Hornbyt, akit megkedveltem. Érdekes téma - házasság, válás, világmegváltás, miegymás - meglepően érdektelenné váló boncolgatása volt ez a könyv, csomó abszurd elemmel, és egy katarzist mellőző véggel. Se világmegváltás, se válás, se megoldás? Kár érte, pedig a felütése, első néhány oldala alapján azt hitten valami angol verzióját kapom majd Ferrante Amikor elhagytak és Domenico Starnone Hurok című könyvének. Nem így lett. Fura volt, demagóg, és nem találtam szórakoztatónak, sem humorosnak. Nem volt meg az a lendület sem, ami az eddigi történeteiben vitt magával, pedig azok is hétköznapi történések voltak főleg, mégis valahogy sokkal jobban megírva. Ez egy gyenge Hornby.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése