Olyan jó érzés ráakadni egy regényre, ami nem folytatásos, nem igazán ismert, nem övezi hype, de felkelti az érdeklődésed a sztorija, és aztán olvasás közben be is tud rántani. Erin Kelly könyve, a The Poison Tree sajnos ezzel viszont elérte nálam, hogy érdeklődjek minden más iránt is, amit a szerző írt...
A The Poison Tree már 2011 óta csücsült a polcomon, és várta, hogy végre valahára kedvet kapjak hozzá. Idén betettem a várólista csökkentésbe és sort kerítettem rá.
Sötét hangulatú, remek regény, szörnyű múltbéli titkokkal, bűnténnyel, barátsággal és drámával a középpontban. Nagyon kedveltem mind a történetét, mind azt, ahogy kibontakoztak az események, lassan és feszülten, a múltból indítva, hogy a szálak aztán összeérjenek a jelenben. Ráadásul a csúcspont nem is csak a múlt titkainak felfedése volt... a jelenben zajló rész is tartogatott bőven meglepetéseket.
A főszereplő lány, Karen Clarke, egyetemista és egy igazi nyelvtehetség, csak úgy ragadnak rá a nyelvek.
1997 nyarán Karen megismeri a különc Biba Capelt, aki némettanárt keres magának, bár pénze az éppenséggel nincs rá. Karen hamarosan teljesen belegabalyodik Biba világába, megismeri a bátyját, Rexet is, és rövid idő után egy nyárra otthonává válik a testvérpár highgate-i háza is. Biba tele van élettel, csapongó, vad és zabolátlan egyéniség - és ami általában ezzel jár még persze az egy bizonyos fokú gyökértelenség és felelőtlenség. Karen az ellentétpárja Bibának: jó tanuló, csendes; szinte már unalmasnak is tűnik Biba mellett, és talán ezért is babonázza meg annyira Biba hedonista életstílusa. Rexbe meg pont több felelősség szorult a kelleténél, és rendkívüli módon félti a testvérét, állandóan aggódik érte egy gyerekkori trauma miatt. Rex túlságosan is csak Biba érdekeit nézi a nagy túlféltés és védelmezés közepette... Karennel való szerelmük nekem tetszett, nem volt túlromantizálva, és el tudtam fogadni, mennyire összeköti őket az a végzetes nyár, ami pedig csak egy emlékezetes bulizós, szabad időszaknak indult...
A karakterek egyike sem tökéletes, ettől lesznek talán még inkább emberiek.
Hármójuk kapcsolati dinamikája igazán különleges, a szerelmi szálat és a baráti és testvéri vonalat tekintve egyaránt. A levegőben folyton ott van a furcsa titok terhe, amiről igazából nem sok mindent tudunk, csak hogy a könyv elején valaki bizony épp a börtönből szabadul...
A múltban történtekre persze szép lassan fény derül, ahogy ingázunk az 1997-es, és a 10 évvel későbbi események közt, de erről ha többet mondanék, lelőném a fordulatokat is.
A legjobb az, hogy izgulni folyamatosan lehet a régmúltban a pontos kimenetelt nem sejtve, a jelenben pedig némi paranoiával vegyes kíváncsisággal szemlélve a torznak tűnő (?) révbe érést. Sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen véget kapunk.
A stílus kifejezetten gördülékeny, kiforrott, igényes. Abszolút nem lehet érezni, hogy ez Erin Kelly első könyve volt.
Értékelés: 10/10 Nem adhatok kevesebbet, annyira magával ragadott a dráma, a feszültség, a karakterek, és ez az egész, szépen kibontakozó tangled web of lies. Lekötött, imádta, olvasni és kideríteni az igazságot - és nem is a bűntett volt ebben a legérdekesebb, hanem a sorsok alakulása utána.
A The Poison Tree már 2011 óta csücsült a polcomon, és várta, hogy végre valahára kedvet kapjak hozzá. Idén betettem a várólista csökkentésbe és sort kerítettem rá.
Sötét hangulatú, remek regény, szörnyű múltbéli titkokkal, bűnténnyel, barátsággal és drámával a középpontban. Nagyon kedveltem mind a történetét, mind azt, ahogy kibontakoztak az események, lassan és feszülten, a múltból indítva, hogy a szálak aztán összeérjenek a jelenben. Ráadásul a csúcspont nem is csak a múlt titkainak felfedése volt... a jelenben zajló rész is tartogatott bőven meglepetéseket.
A főszereplő lány, Karen Clarke, egyetemista és egy igazi nyelvtehetség, csak úgy ragadnak rá a nyelvek.
1997 nyarán Karen megismeri a különc Biba Capelt, aki némettanárt keres magának, bár pénze az éppenséggel nincs rá. Karen hamarosan teljesen belegabalyodik Biba világába, megismeri a bátyját, Rexet is, és rövid idő után egy nyárra otthonává válik a testvérpár highgate-i háza is. Biba tele van élettel, csapongó, vad és zabolátlan egyéniség - és ami általában ezzel jár még persze az egy bizonyos fokú gyökértelenség és felelőtlenség. Karen az ellentétpárja Bibának: jó tanuló, csendes; szinte már unalmasnak is tűnik Biba mellett, és talán ezért is babonázza meg annyira Biba hedonista életstílusa. Rexbe meg pont több felelősség szorult a kelleténél, és rendkívüli módon félti a testvérét, állandóan aggódik érte egy gyerekkori trauma miatt. Rex túlságosan is csak Biba érdekeit nézi a nagy túlféltés és védelmezés közepette... Karennel való szerelmük nekem tetszett, nem volt túlromantizálva, és el tudtam fogadni, mennyire összeköti őket az a végzetes nyár, ami pedig csak egy emlékezetes bulizós, szabad időszaknak indult...
A karakterek egyike sem tökéletes, ettől lesznek talán még inkább emberiek.
Forrás. |
A múltban történtekre persze szép lassan fény derül, ahogy ingázunk az 1997-es, és a 10 évvel későbbi események közt, de erről ha többet mondanék, lelőném a fordulatokat is.
A legjobb az, hogy izgulni folyamatosan lehet a régmúltban a pontos kimenetelt nem sejtve, a jelenben pedig némi paranoiával vegyes kíváncsisággal szemlélve a torznak tűnő (?) révbe érést. Sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen véget kapunk.
Értékelés: 10/10 Nem adhatok kevesebbet, annyira magával ragadott a dráma, a feszültség, a karakterek, és ez az egész, szépen kibontakozó tangled web of lies. Lekötött, imádta, olvasni és kideríteni az igazságot - és nem is a bűntett volt ebben a legérdekesebb, hanem a sorsok alakulása utána.
Úgy érzem nem is tudtam egészen jól visszaadni, mi az, ami megfogott benne, de csak ajánlani tudom, olvassátok! :)
- barrister: védőügyvéd
- savvy: rafinált, ravasz (továbbá: no savvy: nem értem! :O)
- incarceration: bebörtönzés
- concurrently: egyidejűleg (ezt értem, csak meg is akarom jegyezni :))
- cenotaph: síremlék
- itinerant: vándorló, kóborló
- warren: nyomornegyed
- clematis: iszalag
- epiteth: (díszítő) jelző
- breathalyser: alkoholszonda
- shoal: tömeg
- towpath: vontatóút
- barge: uszály, bárka
- pallet: raklap
- fait accompli (French): an accomplished fact
- layette: babakelengye
- babygro: babaruha
- hyperbole: túlzás
- petulance: ingerültség, szeszély
- timbre: csengés, hangszín
- tarpaulin: vízhatlan ponyva
- disparity - különbség, egyenlőtlenség
- deluge: özönvíz, áradat
- Chinese whispers
- non sequitur
Hűűű, nagy kedvet hoztál hozzá nekem is! :) Ahogy nézem magyarul még csak egy könyv jelent meg tőle, de ebből a könyvből készült film is.
VálaszTörlésAmúgy tényleg jó ilyen 'rejtett' gyöngyszemeket olvasni - nekem most ilyen Jennifer Donnelly könyve az Északi fény - Miamona nemrég írt róla, de tavaly télig nem is hallottam róla.
De jó, örülök! :) Tényleg van egy magyarra fordított könyve, csak most néztem meg én is. Talán fordítanak majd még tőle. És a The Sick Rose-t néztem ki a szerzőtől.
TörlésIgen, nagyon jókat írt róla Miamona. Szuperjó felfedezni ilyen nem annyira ismert könyvek történetét. :)