2015. február 23., hétfő

Katherine Howe: A boszorkányoskönyv

Nem is tudom, hányadán állok ezzel a könyvvel. Az biztos, hogy nem erre számítottam, és egy bizonyos fokig csalódott vagyok. A komoly, szép külső, a szerző közvetlen leszármazotti kapcsolata salemi boszorkányként megvádolt nőkkel egy erőteljes, történelmi ihletésű és kicsit szépirodalmi stílusú könyvre engedett következtetni, a fülszöveg pedig misztikus hangulatú krimi szálat rejtett. Ehhez képest azt kell mondjam eléggé ponyva a könyv - ami nem baj, olvasok én ponyvát, csak hát na, mégiscsak más, mint elvárná az ember. A ponyvaságnál azonban bosszantóbb a modorossága, és a fordítás hiányosságai. 

A történet főszereplője Connie, aki történész doktorandusz, a képesítő vizsgájával indul a cselekmény, ami eleve nevetséges mint vizsga, de mindegy, túlléptem rajta, alig vártam a boszorkányos részeket. Merthogy Connie kutatást végez, valamiféle új "ősforrást" kell keresnie hozzá. A "véletlen" nyomra is vezeti, amikor nyáron nagyanyjának elhagyatott házát takarítja ki anyja kérésére, hogy a későbbiekben el tudják adni. A nyom egy üreges kulcs belsejéből hullik a kezébe: egy papírfecni, rajta egy név: Deliverance Dane... 
Az egyik szálon Connie keresgélését, a másikon Deliverance 1600-as évekbeli megvádolását és perét követhetjük nyomon, valamint a família többi lányának sorsába is betekintést nyerünk a 18. században, naplójegyzetek révén. 
Szerelmi szál is keveredik az 1990-es évekbeli eseménysorozatba, Connie beleszeret egy ipari alpinistába, Sambe és hamarosan őseinek boszorkányos tudására lesz szüksége, hogy megmentse szerelmét. 

No, hát nem rossz ez, tényleg, csak annyira nem is jó. Az írás stílusával volt a legtöbb bajom, olyan magát okosnak tartó, igazából buta könyvnek éreztem. Az egész tudományos munkatársi, doktoranduszos, kutatásos részek parasztvakításnak tűntek. Connie elég ostoba tyúk, és nem igazán tudtam megkedvelni, a szerelmi szál klisés volt. 

A régi időkben játszódó részek jobban megfogtak, illetve a jelenben nagyon-nagyon tetszett Anyó háza, az az elvadult, érdekes növényekkel teli kert, az apró szobák, a kincsek a polcokon, a sötétség, amit csak petróleum lámpák világítanak meg... Igazán hangulatos volt a régi konyha is, a rengeteg rejtélyes üveggel, tárolórekeszeivel. Az egész házikós és varázslásos rész, meg a régi nagy kalendárium vagy csízió, amit Connie keres az Átkozott boszorkákra emlékeztetett, amit nagyon imádok filmen és könyvben is. A sors iróniája, hogy azután jött ezekből még egy jó adagnyi, amikor épp minden platformon elszidtam a könyv stílusát... :D Persze ez nem változtat azokon a kritikai megjegyzéseimet, csak volt utána bőven, amit viszont megszerettem benne. (Ha ezek nem lettek volna, jött volna a paprikás poszt. :D)

Kiszámíthatósága ellenére van némi izgalom a végén, bár elég botor dolog volt kevés szereplővel dolgozva az egyetlen kicsit is rosszindulatú szereplőt megtenni főgonosznak. 

Egészében véve nem bánom, hogy elolvastam, szeretem a boszorkányos témájú könyveket és mindent, ami a salemi boszorkányokkal kapcsolatos, de elég kezdetleges írás, nem igazán maradandó, és lehetett volna rajta csiszolni. Hangulati elemeiben, apró részleteiben viszont még így is sokszor megfogott. Imádtam Arlót a kiskutyát, és a boszorkány-família képviselőinek neveit is: Deliverance, Mercy, Prudence, Patience, Temperance, Constance.

Értékelés: 10/5,5 Igen is, meg nem is... 


Fordítási kukacoskodás: 

- "A nő szempillái repestek" ??
- "nézte az öbölt"
- "Jachtok horgonyoztak egymás mellett, amelyek sötétebbek lettek a pirosodó ég alatt"
- "Az alkimisták analógiásan gondolkodtak"
- "beszívta bőrének tengerszagát, amelynek sója felhígult a lófarokba tapadt festékszeplők kémiai zománca alatt" WTF? Akkor legalább valami magyart alkottak volna ebből a szar szerencsétlen mondatból.
- "varratmentes arrogancia" ?! Seamless, netán? Varratmentes? Most komolyan? 
- a borzalmas varratmentes után két mondattal meg: "stupid szöveg"... 
- Ugyanígy nincs lefordítva egy könyvre utalásnál hogy ld. 40. oldal, ott van hagyva az oldal rövidítése, a "p."
- "szorongásának világnagy lasszója visszahúzódott önmagába, és azóta, mint egy számítógépes jelzés, folyamatos süvítéssel kísérte minden lépését." Sokszoros wtf... o.O 
- "... (a) megtestesült ötlet már a szemgolyói hátulját verte"
Sóvágó Katalin követte el ezeket a gyöngyszemeket.  (A 17. századi részek fordítása viszont meglepően jó volt, és korhű szókinccsel dolgozik, az már az én problémám, hogy a falra mászok a "kend"-ektől és 'ö' betűzéstől az 'e' helyett.)

11 megjegyzés:

  1. Kár, hogy nem lett paprikás poszt. Jaj, ezek a fordítási bakik szörnyűek, főleg az utolsó kettő... :O

    VálaszTörlés
  2. szerkesztő akkor ezt a könyvet se látta. :))

    VálaszTörlés
  3. Oh mein Gott, ezek a fordítások... jaj meg az is úgy irritál, amikor a tájnyelvet/dialektust/stb átültetik írott szövegbe. Nem tudom, az angolban ez hogyan hat, talán több értelme van, de magyarul ezek teljesen hülyén jönnek ki.
    Na nembaj, azért majd elolvasom ezt a regényt, ha már egyszer megvan, jó hír, hogy azért pozitívumok is akadnak benne.

    VálaszTörlés
  4. Óóó, de nagy kár, pedig tényleg őrült nagy potenciál volt benne, már én is majdnem kedvet kaptam... :)

    VálaszTörlés
  5. Horsegirl, nézd, itt van róla egy paprikásabb poszt :D http://profunduslibrum2.blogspot.hu/2012/07/ez-fajt-katherine-howe.html De egyébként nem sokon múlt, hogy én is paprikázódjak...

    Nima, lehet, hogy látta, de nem sokáig nézhette. :D

    Katacita, én is a fejemet fogtam... Azt hiszem a Helpnél beszéltünk pont a dialektusokról, hogy nem jön vissza, vagy csak a hajdúsági tájszólást rakják bele magyarul, és nem jó, én sem szeretem, mondjuk szerencsére csak két parasztosított rendőr beszélt itt hülyén a jelenben, a múltban meg csak elvieselek ilyeneket, amit írtam, hogy kend, meg kendtek. Angolban simán elviselem, meg teljesen más, és nagyon sokféle van. KÍváncsi leszek a véleményedre majd.

    Miamona, hát igen, inkább hagyd ki, majd keresek neked jobb boszist :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, igen, nekem is egyből a Help jutott eszembe, abban is a falra másztam ettől! Meg a Kés a zajban volt ilyen fura, pár oldalig húztam :D Ja és a Felhőatlaszban is az egyik történet fura nyelvű, mondjuk ott ez volt számomra a legkisebb probléma:D

      Törlés
  6. Nekem is nagy csalódás volt ez a könyv, de a fordítási hibák már ki is mentek a fejemből.:o A házzal kapcsolatos hangulatos részeknél meg azt éreztem, hogy Howe lenyúlta valakitől, túl jól sikerült a többi részhez képest.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jegyzeteltem közben :D
      Hm, érdekes, lehetséges, de vajon kitől?

      Törlés
    2. Úgy értem, stílus szintjén.:) És bárkitől, aki képes néhány hangulatos leírásra.

      Törlés
  7. OMFG! Az egész könyv abban a stílusban íródott, ami a fordítási hibákból kitűnik? Mert akkor egy hős vagy amiért elolvastad :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Neeem, nem, azt nem bírtam volna. Ezek csak példák rá, azért nagy része normális, vagy csak néhol magyartalan.

      Törlés