Csemegézés a svédasztalról

Polgár Vera: Svédasztal

Örömmel jelentem: az olvasási válság úgy tűnik véget ért nálam, ismét minden nap forgatom-pörgetem a papír és e-könyv oldalakat is. Tegnap este fejeztem be ezt a kevéssé ismert, ám annál figyelemre méltóbb novelláskötetet, a Svédasztalt, ami címéhez méltón igen széles palettát tár elénk történetekből. 

Kedvetlen időszakban fogtam neki a könyv olvasásának, és először nem is kötött le, untam, jellegtelennek éreztem, sőt azt mondtam róla Nimának, hogy jójó, elolvasom, de teljesen "posztképtelen" írás, vagyis nem is lehet róla mit írni, és komolyan azt éreztem, nem is lesz belőle poszt. 

Ez az érzés teljesen eltűnt, megfordult, valahol a könyv harmada és közepe között. Nem tudom, hogy az én olvasási kedvmutatóm növekedése okozta-e ezt, vagy a novellák minőségének javulása, esetleg mindkettő egyszerre (a KSH-tól elkérhetőek az adatok :D ), mindenesetre innentől kezdve élmény volt olvasni a novellákat. 

Mondom ezt úgy, hogy kifejezetten nem vagyok novellás típus. Mert nehéz jó novellát írni, olyat ami vagy történetében, vagy hangulatában megkapó, és meg is marad az emberben. Joanne Harris mondta ezt, én pedig mélységesen egyetértek vele, de novella-idegenkedésem ide vagy oda, mégis visszatérek a műfajhoz kisebb kihagyások után. 

Polgár Vera stílusa egyedi, de nehéz megfogalmazni pontosan milyen. Száraz, kemény, mégis telepakolja érzelemmel a sorokat. Meglepően jó volt, egy gyengének tűnő kezdés után. Szorongatta a torkom, megríkatott. Rendkívül jól ír az emberekről, fájdalmakról, betegségről, halálról. Érződik a szerző tudományos végzettsége, sok az orvosszereplő, betegségközpontú történet. Nehéz témák, nehéz sorsok rajzolódnak ki, de megéri felülni erre a hullámvasútra. 

Némelyik sztori csak 1-2 oldal, szinte csak egy karcolat, mégis bele tud mászni az emberbe. 

Néhol nem is értettem, most mi is ez, hisz ebben nem volt semmi, aztán az utolsó két mondathoz érve esett nagyot a tantusz, és facsarta el a szívemet a rádöbbenés, hát ez, ez volt az. 

Jó hír, hogy e-könyvben ingyenesen elérhető, a Semmelweis Kiadó jóvoltából, ITT vagy ITT. 

Értékelés: 10/9 Hol szívfacsaró, hol keserű, hol édeskésen mámorító, becsapós, cinkos, nosztalgiára késztető. Vagyis: egy csücsök vajas pirítós, egy nyaláb petrezselymes krumpli, egy kanál túrós csusza, körtés kacsacomb, étcsokis praliné és sopszka saláta. Svédasztal, csemegézzetek róla. 

Emlékezetes novellák: Ligeti mulatságok, Udvari bolondok, Vas Teréz boldogsága, Józsi, Próba, A függöny mögött, Hirdetés.