2012. július 4., szerda

Árvaház a szigeten

Ransom Riggs: Miss Peregrine's Home for Peculiar Children

Hirtelen felindulásból kezdtem el pont ezt a könyvet olvasni a várólistámról, és nem is sokat tudtam róla, csak hogy úgy általában szereti az olvasóközönség, de ne számítsak nagy durranásra, mert mégiscsak inkább ifjúsági, és hogy vannak benne régi fényképek, képek.

Ezen információk birtokában vetettem magam bele Jacob történetébe. Jacobnak nagyapja, Abe gyerekkorától kezdve ugyanolyan történeteket mesél különös gyerekekről, egy szigetről, ahova a zsidóüldözés során került a világháború alatt, fényképeket is mutogat, és időről időre felemlíti a szörnyeket is... Jacob gyermekként tátott szájjal hallgatja a mesét, később azonban már egy háborodott elme fantazmagóriáinak tartja a dolgot, és próbál el is feledkezni róluk. Amikor azonban a nagyapa furcsán kezd viselkedni, és hamarosan igen különös módon veszti életét, Jacob megpróbál értelmet keresni látszólag zavaros utolsó mondataiban. Ezeknél is aggasztóbb viszont a látomás - vagy talán valóság lenne? - amit Jacob az erdőben látott, ahol nagyapját megölték. Hogy vad kutyákra fogják a gyilkosságot, az egy dolog... Jacobot nem hagyja nyugodni a többi rejtélyes eseményszál, egy különös levél,újabb fényképek.

Hamarosan Wales mellett, azon a szigeten találja magát az édesapjával, ahol annak idején nagyapa is tartózkodott gyermekként. Vándorsólyom kisasszony házának helyén viszont csak egy szétbombázott, gazzal benőtt, üres rom várja...Az elhagyatott árvaház túlságosan is elhagyatottnak tűnik. Tetézendő az elszigeteltséget, nem működnek a szigeten az elektromos berendezések, és egyetlen vezetékes telefonvonal van csak, az is persze a kocsmában.

"I slammed out of the Priest Hole and started walking, heading nowhere in particular. Sometimes you just have to walk through a door." 

Hogyan találhatja meg a válaszokat, és talán annál sokkal többet is, a sorsát nagyapja múltján keresztül Jacob?

Őszintén szólva lehűtöttem magam amikor hallottam hogy hát jó jó ez a könyv, de többet is ki lehetett volna hozni belőle, meg jók az alapok, de... Ehhez képest igazán pozitívan csalódtam. Nekem nem kellett ebbe a könyvbe több. Az elején jól be is fosatott, amíg nem tudtuk, hogy kik hol és mi, én nem is mertem sötétben olvasni. Különösen jó volt a jelenet amikor Jacob az elhagyatott házban kutat, és megtalálja a ládát, de a nagyapa halála is elég hátborzongató.

"He wore a bartender's apron and had a bushy unibrow and a caterpillar mustache that made his face look striped."



A kötetben lévő képek nagyon jók, kellően groteszkek, morbidak, furcsák, valóban jó hangulatalapozók. Egyik kedvencem Olive, aki a könyv címlapján is van, és elsőre nem is tűnik talán fel, de nincs talaj a lába alatt, lebeg. De tetszettek a borzongatásmentes képek is, főleg amiken Abe volt.
Hibaként lehet felróni, hogy a karakterek elég kidolgozatlanok, talán van néhány időcsavaros pontatlanság is, és a párbeszédek főleg Emma és Jacob közt néha akadoztak, néha kicsit túl gyermetegek voltak a reakciók. Az élményből viszont ez összességében nem igazán vont le, legalábbis számomra. :)



A könyv eredetileg egy képeskönyvnek indult, de rábeszélték Riggset, hogy a képek csak irányadók legyenek egy történethez amit köréjük fűz. Igazán érdekes volt a végén megtudni a fotók forrását is, és hogy ezek valóban igazi vintage képek. Az ember elgondolkodik kicsit, hogy vajon hogy is lehetett ez, volt ebben trükk, mi volt a képek készítésének hátterében, kik vannak a képeken?

Kedvenc karakter: nagyapa, Bronwyn

Értékelés: 10/10 Nem szeretnék levonni, mert nekem ez így egyben megért egy tizest, végig élveztem és kíváncsi voltam rá, volt benne elég misztikum, rejtély, félelem, izgalom, és kellően befejezetlen, de mégis egy része szépen lezárt. A birkákért és a walesi elhelyezésért külön pluszpont :)

Várható egy folytatás is, amiről még nincs egyenlőre info, és jön a filmadaptáció is, ami szerintem ennél a könyvnél szinte kötelező. Olyan Más világ hangulatot tudok hozzá elképzelni.

Itt megnézhetitek az igen jól sikerült könyvtrailert is!
Magyarul a könyv Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei címen jelent meg.

A könyvről a Wikipédián (spoileres!).

Meg kell említeni hogy a nyelvezete igazán szép, és sok régebbi kifejezés, meg érdekes szó volt benne:
- moniker: név, elnevezés
- cul-de-sac: zsákutca
- dust jacket: könyvborító
- guzzle: fal, lakmározik
- recluse: remete
- perpetuate: megörökít, állandóvá tesz
- threadbare: foszlott
- brine: sósvíz, tenger
- vanity table: fésülködőasztal :)
- padlock: lakat
- tarpaulin: vízhatlan ponyva
- wainscoting: lambéria
- topiary: kertészi, bokorból, fából metszett alak
- ingress point: bemeneti pont
- halycon days: régi idők
- impunity: büntetlenség
- bunkum: ostobaság, lárifári
- rambunctious: izgága
- brawny: erős, fejlett izomzatú
- tourniquet: érleszorító, nyomókötés
- wherewithal: anyagiak, szükséges összeg valamihez
- mollycoddle: babusgat, édesget / anyámasszony katonája
- doorjamb: ajtófélfa
(A képek a könyvből valók, illusztrációként szerepelnek)

4 megjegyzés:

  1. Örülök,hogy ennyire tetszett!!:-) Engem még a polcon vár...karácsonyra kaptam Amadeától:-)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem neked is tetszeni fog, bár lehet hogy épp nem ennyire. De engem pont abban a pillanatban kapott el, amikor kellett. :)
      De jó, hogy felemlegetted a karácsonyt, már úgy várom! :D

      Törlés
  2. Most olvasom, és folyton ott motoszkál a fejemben, hogy mennyien írták róla, hogy gyenge, lehetne jobb is, erőltetett, stb. Az időcsavaros történetek mondjuk nem a kedvenceim, mert mindig van bennük valami ellentmondás, de eddig iszonyúan imádom ezt a könyvet, most tartok a felénél, remélem majd én is úgy csukom be, ahogyan te, és nem kell csalódnom benne:)
    A második részt olvastad már?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülnék, ha neked is tetszene! :) engem jókor talált meg jó helyen. Még nem olvastam a második részt, de tervezem! :)

      Törlés