Gyorsan kell írnom erről a könyvről, amíg még az eszemben van, hogy mit
is akartam írni róla. :) Már elég régóta el szerettem volna olvasni, és
megvallom csupán a borító szépsége és a cím fogott meg, nem néztem utána
semmi egyébnek.
A könyv főszereplője egy fiatal boszorkány, Brusenna,
aki anyjával él az erdőben, igen elszigetelten. A boszorkányokat
üldözik még mindig, de nem sok maradt már belőlük. Az emberek nem
tudják, hogy igazából a boszorkányokon múlik a természet rendje, az
időjárás, a termés, a növényzet alakulása. Dalokkal tudják irányítani
ugyanis a szelet, napot, növényeket, magvak növekedését.
A bajt nem csak az aszály okozza, hanem egy gonosz boszorkány is, Espen,
aki elfogta, és védekezésre képtelenné tette a többi boszorkányt,
Brusennán és anyján, Sacrán kívül így alig maradtak maroknyian.
Amikor aztán Sacra is útra kel, hogy segítsen a föld, a nap, a víz és növények egyik őrzőjeként, és nem tér vissza, Brusenna magára marad, és szinte egyedül kell kitanulnia a boszorkányságot, amitől anyja viszonylag távol próbálta tartani egész életében. Hamarosan megjelenik két boszorkányvadász is, Ward és Garg, és Sennának menekülnie kell. Barátokra is akad, akik értik, hogy a boszorkányokra nagy szükség van és lenne, köztük Joshenre, aki hamarosan az Őrzőjévé válik.
Amikor aztán Sacra is útra kel, hogy segítsen a föld, a nap, a víz és növények egyik őrzőjeként, és nem tér vissza, Brusenna magára marad, és szinte egyedül kell kitanulnia a boszorkányságot, amitől anyja viszonylag távol próbálta tartani egész életében. Hamarosan megjelenik két boszorkányvadász is, Ward és Garg, és Sennának menekülnie kell. Barátokra is akad, akik értik, hogy a boszorkányokra nagy szükség van és lenne, köztük Joshenre, aki hamarosan az Őrzőjévé válik.
Senna
marad az egyetlen és utolsó boszorkány, és meg kell találnia a titkos
menedéket, miközben Espen hatalma nőttön nő: a köd már fel sem száll a
kikötőkből, szemernyi szél sem fúj, és pusztít a szárazság...
Vajon
sikerül-e egy "autodidakta boszinak" megmenteni az összes többit,
megdönteni Espen hatalmát, és visszaállítani az időjárás rendjét?
Nooos,
ennyit a történetről dióhéjban, szerintem nem árultam el túl sokat, ez
csak nagy vonalakban mondja el a sztorit, és tulajdonképpen elég jól
hangzik, de ott van az a DE. Hogy olvasni mégsem volt olyan jó. Vannak
benne jó ötletek, de van ahol túl hosszú, sete-suta az átvezetés vagy a
"csavar", kicsit csöpög a nyáltól is emiatt a Joshenes szerelmi szál
miatt, ami nekem hányinger, és a dalok miatt meg olyan szekta-feelingem
lett, nem boszis...
Az
utolsó oldalakat kínszenvedés volt már olvasni, négy napig próbáltam
végre befejezni, de már annyira untam, és vártam már a naaagy mindent
eldöntő párbaj után, hogy legyen már vége, de az még csak a könyv
70%-ánál van.
Nem
akarom lehúzni, egynek elmegy, de senki ne egy tökéletes kis
varázskönyvre gondoljon. Nagyon érződik az elsőkönyvessége, és bár
látszik, hogy jó a fantáziavilága a szerzőnek, azért még én pofozgattam
volna a helyében ezt a könyvecskét. A szereplők túl egyszerűek, a
történetvezetés és egyáltalán a cselekmény ha leforgatnák, egy a
film+-on játszott nem tudom Z kategóriás filmre jönne ki, amit délelőtti
matinéban adnak.
(A kép illusztráció, forrása: www.tumblr.com tree_scape_by_autumnsgoddess-d41d7wu_large)
Jó ötletnek tartottam / szerettem olvasni róla:
-
egyedül maradt kisboszorkánynak kell megoldania a világ problémáit és
kiszabadítania a boszorkányokat, jó a küldetés és a körülmények is jól
lettek alakítva hozzá
- békaemberek - vagyis már csak egy, aki maradt. :) Poggnak hívják, és fura kis lény, de nagyon aranyos :)
- a növények irányítása dalokkal, ráolvasásokkal
- mag-öv (seed-belt): a boszorkányok párbaj-fegyvere, amiben különböző magvak vannak, és a talajba nyomva villámgyorsan védő vagy támadó növényekké lehet őket énekelni. :))
- az IOA bájital, amitől az ember állattá tud változni egy rövid időre :)
- az egymásba passzoló félhold és telihold medál, ami a boríón is látható. Kár, hogy csak a könyv elején votl szerepe.
- a boszorkányok könyvtára
- Bruke, Senna hűséges kutyusa
- békaemberek - vagyis már csak egy, aki maradt. :) Poggnak hívják, és fura kis lény, de nagyon aranyos :)
- a növények irányítása dalokkal, ráolvasásokkal
- mag-öv (seed-belt): a boszorkányok párbaj-fegyvere, amiben különböző magvak vannak, és a talajba nyomva villámgyorsan védő vagy támadó növényekké lehet őket énekelni. :))
- az IOA bájital, amitől az ember állattá tud változni egy rövid időre :)
- az egymásba passzoló félhold és telihold medál, ami a boríón is látható. Kár, hogy csak a könyv elején votl szerepe.
- a boszorkányok könyvtára
- Bruke, Senna hűséges kutyusa
"Still
in awe Senna followed Pogg to the other side of the clearing to an
enormous tree house. Inside, she found walls covered from ceiling to
floor with books."
És egy kedves kis baki: amikor megpróbálnak észrevétlen átjutni
egy városon (vagy bejutni, nem is tudom már) Joshennel, Senna a
boszorkányok tradícionális ruháját viseli, világoszöld ruha és sötétzöld
köpeny hozzá. Most nem azért, de ennyiből kiírhatta volna a homlokára
is hogy boszorkány. :D
"Garg released her and stumbled back. Twin ribbons of blood flowed from his nose, forming a crimson mustache."
Értékelés: 10/6,5
Hiába kedveltem az elképzelést, annyira nem maradt meg kiemelkedő jó
élményként, nem maradandó, és nekem túl sok volt ez a bizonytalankodó
szerelmi szál is, nem szerettem Joshen és Senna egymással való
viselkedésést és esetlen párbeszédeit, és nem hiányzott az utolsó részbe
benyomorított "csata" ami már az emberek és boszorkányok között
zajlott.
Update: jön a könyv folytatása ősszel, Witch Born címmel. Engem annyira nem érdekel.
Érdekes szavak, kifejezések:
- porpoise: delfin
- ignominy: aljasság, becstelenség, szégyen
- sorrel: vörösessárga (ló színe)
- buckskin: szarvasbőr
- bay: pej (ló)
- ignominy: aljasság, becstelenség, szégyen
- sorrel: vörösessárga (ló színe)
- buckskin: szarvasbőr
- bay: pej (ló)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése