2017. szeptember 26., kedd

Strike - a BBC sorozat


J.K.Rowling álnéven, Robert Galbraithként alkotott krimisorozatából filmsorozatot készített a BBC. Gyors egymásutánban forgatták le az első két kötetből készült részeket. A Kakukkszó 3, a Selyemhernyó pedig 2 részes minisorozat lett, és a Gonosz pálya is érkezik jövőre, szintén 2 részben. A részek egyenként 60 percesek, és a két főszerepet Tom Burke és Holliday Grainger játssza.

Nekem már a casting bejelentésekor tetszett Tom Burke, bár valóban eltér kissé az általam elképzelt Cormoran Strike képtől, a nyomozót ugyanis sokkal karcosabbnak és kevésbé szépfiúsnak képzeltem el. Tom Burke kölyökkutyás pillantása, és néha talán a könyvben szereplő karakterhez képest túlságosan is élénk arcmimikája, kedves meglepődései picit másnak mutatják őt, mint ahogy a lapokon megjelent, de egészében véve én abszolút elégedett vagyok vele. Burke mindig épp megfelelő mértékben volt ápolatlan, fésületlen, kialvatlan, leharcolt vagy épp bárdolatlan. :) A járása, mozgása is hozta a darabos, vén tengeri medvés feelinget, és ami az életkorát illeti, szerintem pont jó volt, Strike sem idősebb ennél, legfeljebb annak látszhat néha, mert sok mindent megélt már.  
Holliday Grainger tökéletes Robin Ellacott lett. Csinos, de nem szupermodell, félénk, és visszafogott, de közben mégis bátor és ambiciózus. Jól jelentek meg ezek a kettősségek, és az apró nüanszok a viselkedésében. Imádtam, hogy milyen másként viselkedett Cormoran és Matt társaságában. Rögtön látszik az oldottsága előbbinél, Matt-tel viszont kicsit mindig vissza kell fognia valódi önmagát, nem teljesen őszinte. Érezni a feszültséget kettejük közt. Az apró gesztusok és a mimika nagyon visszaadta ezt.


Az alakítások szerintem kifogástalanok, és még ha vannak is esetleg külsőleg eltérések attól, amit elképzeltünk, a két színész teljesen bele tudott bújni az alakított karakter bőrébe és nem csak eljátszotta, de igazán megjelenítette a nyomozópárost. 

Borzas kis "Kormi". :D 
Nagyon jól csinálták meg a visszatekintést a balesetre is, amiben Strike elvesztette a fél lábát. Szerintem kellőképp volt hangsúlyozva az is, hogy milyen nehézségeket okoz neki a műláb - lépcsők, fájdalmak, üldözések, na meg az a bizonyos pohár és tartalma... :D



A helyszínek, ó végre! Most végre engem is elkapott a londoni hangulat úgy, ahogy a könyvnél nem tudott. :) Nagyon tetszett, hogy könyvhűen csinálták meg Cormoran irodáját kívül-belül, pont olyan volt, amilyennek elképzeltem. Látszott a változás is, amint Robin betette oda a lábát, és megpróbálta otthonosabbá tenni. 




A főcím iszonyatosan el van találva! A hangulat kicsit noiros, klasszikus krimis, régifilmes. A zenéje is nagyon bejön és illik hozzá. 

 

Ciara Porter és Lula Landry
Evan Duffield
A Kakukkszó könyvben számomra kicsit unalmas felvezetésű és túl hosszú volt - bár 10 pontot adtam rá, a többi kötet tükrében ez túl sok -, és a bűntény maga sem volt olyan nagyon izgalmas, mint a későbbiek, mégis ez az eddig a kettő kötet közül, amit szerintem jobban sikerült adaptálni. A szereplők és mellékszereplők tökéletesek voltak, egyet kivéve: Evan Duffield szerintem sokkal jóképűbb szépfiú kellett volna hogy legyen, nem egy ennyire szétdrogozott kis patkány. Lula Landry volt a legjobb, és a filmben sokkal jobban érdekelt a sorsa, mint a könyvben, sikerült közelebb hozniuk őt. 
Tetszett ahogy megtanították Guy Somé nevét kimondani, és tetszett a kis affér is Ciara és Cormoran közt. Shankernek pedig roppant mód örültem, és aztán amikor felismertem, hogy Ben Crompton az, aki Edet játssza a Trónok harcában, még jobban megörültem neki. :) 
A Bestigui-k
Robin és Strike remekül nyomoztak együtt és élvezetes volt az egész Lula Landry ügyet újraélni. :)

10/10



A Selyemhernyó úgy gondoltam nagyobb falat a megfilmesítés szempontjából, és ezért is lepett meg, hogy ez bizony két részbe van csak sűrítve, nem háromba, de igaz, ami igaz, itt már nem kell a főszereplőket, a helyet bemutatni, bele lehet csapni rögtön a lecsóba, ahogy a könyvben is tették.

Ez a kötet rendkívül izgalmas és összetett volt, de úgy érzem, bár nagyon jól adaptálták filmre, mégis, ehhez tényleg elkelne a mankó... Kell mögé a könyv, és annak részletessége, a kiadói világban szereplők alaposabb bemutatása. Nem tudom, vajon aki nem olvasta a könyvet, az vajon megnézi-e egyáltalán mennyire igazodik ki a sok karakter közt, és a Bombyx Mori mint "történet a történetben" is feladja a leckét. Bonyolult és szerteágazó. Chard, Waldegrave, Fancourt, Owen Quine, Joe North. Liz Tassel... és a múltbéli történések köztük, valamint a Bombyxból megjelenített rémálomszerű jelenetek és kitalált nevek zavarosak és nehezen követhetőek lehetnek háttérismeretek nélkül.

Orlando és Leonora egyszerűen remek volt. Rowling nagyon jól hozza ezeknek az egyszerű, kispolgári, nehézségekkel küzdő karaktereknek a megjelenítését, ahogy azt már a The Casual Vacancyből megtudtuk és meghajlok a filmesek előtt is, minden apró részletért velük kapcsolatban. 
A többi mellékszereplő is fantasztikus jó volt, pl. Manny, az inas Daniel Chardnál, vagy Al, Corm igen jóképű testvére. ;)
Orlando (Dodo) és Robin
Nagyon vártam, amikor Cormoran és Robin Devonba autóztak, hogy mikor jön ama bizonyos majdnem balesetes jelenet, és kissé csalódott voltam, hogy kiváltották némi sáros rodeózással az egészet, de érthető, hogy ehhez lehet, hogy alacsony volt a költségvetése a sorozatnak, és kellettek volna biztos kaszkadőrök is.
Úgy rémlik, a végén is volt a könyvben autós üldözés, nem csak futás, de lehet, hogy rosszul emlékszem. 
A Matt-Strike-Robin csúcstalálkozó is ebben a részben szerepelt, és jól visszaadták a feszélyezettséget, a kínos csendet, témakeresést... Robinon is látszik, hogy megjátssza magát Matt jelenlétében. Örültem, hogy a Robin számára sokatmondó "nice bloke" beszólást is benne hagyták Cormorantól.

Strike és Robin közt finoman szövődnek a szálak, és szépen zárul az egész az ajándékkártyával, és egy visszafogott, de bájos és jelentőségteljes kézcsókkal.
Robin szorgos kis méhként dolgozik Cormorannak és megérdemli a megbecsülést és elismerést, és hogy ne érezze magát veszélyben, vagy úgy, hogy valaki mással akarják pótolni.


Kritikával illetném azt, hogy nekem úgy rémlik, diszkrétebben kezelte a láb-kérdést Strike, és pl. nem vette volna le a pubban a műlábat, meg nem beszélt kencékről Robinnak, de lehet, hogy már halványulnak az emlékeim. 
A sok, a semmiből előtűnő Cormoran becenév is zavaró lehet az avatatlan néző számára, aki nem ismeri a könyveket (Bob, Bluey), illetve túl hamar kiderül hogy a B. a C.B. Strike-ból Blue. Ez szerintem csak a Gonosz pályában került elő, amikor jelentőséget kapott a név a zenekar miatt. 

Persze ezek inkább apróságok. Összességében remek volt a második kötetből készült két rész is, nagyon lekötött, és hozta a bizarr hangulatot, amit a Bombyx Mori és az undorító bűntény teremtett a regényben. De kétségtelenül az első a favorit filmben. 

Rettentően várom a BBC-sorozat folytatását, a Gonosz pályát, és persze a negyedik könyvet is, a Lethal White-ot. :) 

10/9

12 megjegyzés:

  1. A Selyemhernyós részt még nem olvasom el, még előttem áll, hogy megnézzem, de tetszett amit írtál az első részekről :)) Robin tényleg szinte be se lépett és már elkezdett pakolászni :) Evan karaktere nekem is fura volt, mondjuk már nem emlékeztem a könyvbelire, de nem illett a gyönyörű Lula mellé ez a nagyképű idegroncs, akit a sorozatban megálmodtak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nézd meg azokat is hamar, jók. :) Kíváncsi leszek te mit szólsz hozzájuk. Örülök, hogy egyetértünk nagyjából. Evan szerintem elég szépfiúsnak volt leírva a könyvben, nem ilyennek, fura volt hirtelen.

      Törlés
  2. Na, úgy látszik, Evan közös "nemtetszős" pontunk. :D Ez lenne a szépfiú, a hatalmas fogaival? :D Nagyon nem. :)

    A Selyemhernyót még nem láttam, de a Kakukkszót szerintem is nagyon jól eltalálták, ahogy te is írtad, kimaradt a bizony unalmas (számomra az volt) hosszú felvezetés, és bár én is "rondábbnak" képzeltem Strike-ot (főleg a fanszőrzetszerű hajat hiányoltam ;) - nem is :D), abszolút meggyőzött. Bár én szeretek szinkronnal is filmet-sorozatot nézni, de most jó volt angolul, nekem a különböző akcentusok is hozzátettek az élményhez.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Evan a kakukktojás, nem is Lula. :D ;) Egy másik, nem blogger, de könyvkedvelő barátnőm is őt kifogásolta egyedül.
      Bizony, jót tett neki a filmes formátum, kimaradtak a hosszasabb leíró részek, a hosszú felvezetés.
      Az akcentusok is valóban sokat hozzátettek az egészhez. :)
      Nézd meg a hernyót is, kíváncsi leszek a véleményedre. :)

      Törlés
  3. Na, megnéztem a Selyemhernyót is, és kb. minden szavaddal egyetértek. :) Valóban jó sokat kihagytak, ami két részbe nem fért volna bele, de nem is tudom, mennyi kellett volna, hogy benne legyenek. Nem tudom, sok mindent elfelejtettem már a könyvből, de nagyjából értettem, ki kicsoda, nekem, ami nem volt igazán jól érthető, a regény bemutatása azokkal a lázálomszerű jelenetekkel. Ebből számomra nem sok derült ki.

    Nekem Quine felesége volt sokkal szimpatikusabb, mint a könyvben, sokkal jobban átjött a lánya iránti szeretete. Arra viszont már egyáltalán nem emlékeztem, hogy SPOILER! ki írta valójában Quine könyvét, szóval ez meglepetés volt. :D SPOILER VÉGE!

    Nagyon megkedveltem a két főhőst, még ha nem is teljesen úgy néznek ki, mint a könyvben. Mindketten nagyon jól játszanak, Grainger nagyon szép, és tökéletes alakú. Nem az a csontkollekció, hanem szép formás. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy egyeértünk! :) Hát igen, simán lehetett volna ez is három rész, sőt, de végülis jól összetömörítették. Mondjuk valahol örülök azért, hogy a Bombyxból nem volt több megjelenítve, így is épp elég bizarr és morbid volt az a történet... De tény, hogy hangsúlyozhatták volna ezt jobban szóban is, hogy hát ez milyen zagyva és lázálomszerűen van írva és csupa bizarr motívum, akkor érthetőbbek azok a jelenetek is, amiket belőle kreáltak.

      Ó, Quine felesége remek volt! Én úgy emlékszem a könyvben is lehetett érezni az érzelmeket a lánya iránt, bár talán inkább a törődést, mint ezt a gyengéd szeretetet. Valóban jól jelenítették meg ezt.
      Óh, figyelj idén olvastam a könyvet, és így is, én is hirtelen meglepődtem a fordulaton SPOILER emlékeztem ugyan Tasselre, de arra, hogy ketten írták, meg két könyv volt... tökre kiesett ez az infó már. :) SPOILER vége!

      Én is nagyon megkedveltem a két főszereplőt - már a könyvben is, de a színészek is tényleg szuperül felvették a szerepüket és nagyon jól alakították Strike-ot és Robint. Holliday Grainger játszik most a Tulipánlázban, és ott is nagyon jó, és ott még kerekebb kicsit! :D Nemsoká írok a filmről itt is, nagyon-nagyon ajánlom! Nem csak Grainger miatt. :)

      Törlés
    2. Te, és benne volt ez egyáltalán a könyvben? :D Ha már ketten nem emlékszünk rá. :D

      Lehetett, igen, de itt jobban átjött a gyengédség, ahogy mondod. :)

      Oké, felveszem a listámra ezt a filmet is. :)

      Törlés
    3. Benne, igen! :D :D Csak szelektív a memóriánk, és nagyon összetett bűntény volt. :)

      A Tulipánláz is könyvből készült, szóval akár a könyvet is! (Deborah Moggach a szerző)

      Törlés
  4. :D

    Oké, megnézem, nem is tudom, miről szól. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Régi könyv amúgy, én még gimiben olvastam valamikor. :) A 17. századi Amszterdamban játszódik, van benne festészet, titkolt és tiltott szerelem és persze a tulipánhagymák, amik az akkori tőzsdét jelentették kb. :)

      Törlés
  5. Megnéztem, miről szól a könyv, hát ez nekem nagyon ismerős. Anno mintha ebből lettek volna részletek a Nők Lapjában, bár nem vagyok benne biztos.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, hát azt nem tudom. Ulpi adta ki 2000-ben, most megnéztem. Most meg a Művelt Nép újra, filmes borítóval. Mindenesetre jó. :)

      Törlés