"A saját kis világunkban mi vagyunk az univerzum urai."
Kollázs, saját képekből. |
Minden ami könyv, mindenkinek aki könyvmoly.
"A saját kis világunkban mi vagyunk az univerzum urai."
Kollázs, saját képekből. |
Novemberi szerzemények. Saját kép. |
Forrás. |
Saját képek. |
"(...) elkezdte üres üvegekbe tölteni az emlékeit: szavakkal csurig töltötte, és gondosan lezárta őket. Ha az üvegeket a füléhez tartotta, a saját hangját vélte hallani belőlük. Ha kihúzta a dugót, a szavak kiugráltak. Az ápolók és az orvosok nem értették, mit művel, teljesen bolondnak hitték. De hogyan másképp őrizhette volna meg a gondolatait?"
A Száll a kakukk fészkére ezer éve a radaromon volt már, de igazából nem ismertem a történetét. A filmből egy-egy képkocka bevillant, Jack Nicholsonnal, de sosem láttam, és csupán annyit tudtam az egészről, hogy elmegyógyintézetben játszódik. Bizonyos mértékig sejthető volt számomra, mire fog kifutni, mégis meg tudott lepni a vége, és nagyon megfogott.
Saját kollázs borítókból |
“I had to keep on acting deaf if I wanted to hear at all.”
“But at least I tried”
“The world news might not be therapeutic.”
"You know, that's the first thing that got me about this place, that there wasn't anybody laughing. I haven't heard a real laugh since I came through that door, do you know that? Man, when you lose your laugh you lose your footing.”
Forrás. |
"A Richard-Lenoir úton a már napközben is érezhető nedvesség szemcsés köddé sűrűsödött, bizonytalan fénykör lebegett a lámpák körül."
"(...) - Olvas újságot?- Néha este, ha a bűnözők hagynak rá időt."
"Csak úgy álltában felhajtott egy pohárka kökénypálinkát, elvett egy frissen töltött pipát a kandallóról, és már indult is."
Ami furcsa volt, hogy ennek a kötetnek a fordítója - Vargyas Zoltán - kicsit szabadosabb nyelvezetet használ. Nem mindig passzolt Maigret-hez,, és a hangulathoz a szóhasználat. Pl. ezek nagyon kiríttak a szövegből: "nyugis", "nem szeretem dolog", "figyelj!", "cikiznek", "spiné", "csaj", "édibogár", "szarházi", "tetűláda". Meg mikor mond olyat Maigret, hogy "no, mindent kipakoltam"? Szerencsére nem annyira akasztottak meg azért ezek a nyelvi apróságok, de nem ő lesz a kedvenc Maigret-fordítóm, az biztos. Sajnálattal láttam, hogy sok, még általam olvasatlan Parkos Maigret-t is ő fordított.
Azért szerencsére a megkapó, és atmoszferikus leírásokban nem tett kárt:
"Savanykás és hűvös volt a nap, mint a falusi fehérbor."
Emlékezetes lesz a Maigret és a miniszterből, a sok taxizgatás. Maigret rengeteget ment fel-alá taxival, és ki is fejtették közben, hogy ő maga nem vezet, mert annyira elmerül mindig a gondolataiban.
Nagy kedvenc részem volt még, amikor Maigret nem volt hajlandó kezet fogni az egyik politikai nagykutyával, ignorálta a neki nyújtott kezet, akárcsak a közmunkaügyi miniszter korábban. :)
"Maigret odament a pulthoz, ott itta meg a maradék Pernod-ját, és mivel úgy találta, hogy túl hígra sikeredett, megivott még egyet, miközben a pipáját tömte."
Szerettem olvasni, szerettem a kacskaringós, mégis nagyon is egyértelmű útját a történetnek, a sok italozást, pipázást, taxiban, és taxin kívüli elmélkedéseket.
Nem mellesleg pedig idén ezzel a könyvvel pipálhattam ki teljesítettnek a várólista csökkentést! :)
"Titokban arról álmodunk, hogy egyszer majd megjelenik egy angyal, körülvéve üdvfénnyel, és igazságot szolgáltat nekünk, sőt, ad egy pecsétes papírt arról, hogy mi látjuk jól a dolgot."
"(...) az iskolázott ember mindig bonyolultan tol ki saját magával."
"Nekem a szelídség is azt jelenti, hogy kedves vagyok önmagamhoz, tiszteletben tartom saját magamat. És a másikat is: nem akarom megváltoztatni mindenáron, nem úgy szaladok bele ebbe vagy abba a helyzetbe, hogy most mindenképpen a magam képére és hasonlatosságára alakítom azt, akivel és amivel találkozom. Ugyanis hiába látom én, hogy a másik milyen életet él, ha nem kér meg rá, akkor nem fogom ráerőltetni a gondolataimat meg a normáimat, azt, hogy szerintem hogyan kellene élnie. Ehelyett elfogadom, hogy ő így gondolja, és adott esetben nem kíváncsi a véleményemre."
Ami még feltűnt, mert ugye közben gyerekes lettem - érdemes lenne újráznom a Ki nevel a végén? kötetét is emiatt talán -, hogy nagyon érződik, hogy a gyerekes létet nem tapasztalta meg elsőkézből. Nem tudja mi az a kisgyerekkor, vagy abban benne élni szülőként/párként. A gyerek nem tizenéves formától indul. Vekerdy szavait idézi a könyvben, de nagyon szabadon, és sajnos kontextuson kívül - szerintem - teljesen rosszul értelmezve.
Forrás. |
Úgy éreztem, a különféle összehasonlításoknak az eszkimókkal nincs sok alapja. Furcsán vette ki magát annak hangoztatása, hogy ők hogy elfogadják, ha pl. kihajózik valamelyik és nem tér vissza, mert meghal... Hát... jó. Egyetlen szigonnyal kimennek a Jeges-tengerre, nekünk meg wifi meg távirányítók vannak... ? Teljesen elmennek egymás mellett ezek a gondolatok, semmi érvelési rendszer nincs benne, és nem is támaszt alá semmit. Visszamehetünk az őskorba is, hogy ott bezzeg bogyókat gyűjtögettek, nekünk meg itt az air fryer, de oda fogunk kilyukadni, hogy és akkor mi van?